Fővárosi Ítélőtábla 1.Bhar.18/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten,
- év október hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta és kihirdette a következő í t é l e t e t: A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott és társa ellen indult bűnügyben a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 24.Bf.XI.5554/2008/
- számú ítéletét I. rendű és - a jogerő feloldása mellett - II. rendű vádlott tekintetében megváltoztatja annyiban, hogy az I. rendű vádlottat tettesként, és a II. rendű vádlottat mint bűnsegédet az ellenük egy rendbeli készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés vétsége (Btk. 313/C. §
- bekezdés a) pontja) miatt emelt vád alól felmenti. Egyebekben a másodfokú ítéletet mindkét vádlottal szemben helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Budai Központi Kerületi Bíróság 3.B.XI.815/2007/
- számú
- december
- napján kelt ítéletével az I. r. vádlottat rablás bűntette, 5.rb. társtettesként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége, 2 rb. lopás vétsége, 3 rb. lopás bűntette és 11 rb. közokirattal visszaélés vétsége miatt - halmazati büntetésül - 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett rablás bűntette, 5 rb. társtettesként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette, bűnsegédként elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége, bűnsegédként elkövetett 2 rb. lopás vétsége, 4 rb. - 3 esetben bűnsegédként, 1 esetben tettesként elkövetett - lopás bűntette és 15 rb. közokirattal visszaélés vétsége (4 esetben tettes, 11 esetben bűnsegéd) miatt - halmazati büntetésül - 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az I. r. vádlott esetében rendelkezett az előzetes fogvatartásban eltöltött időnek a kiszabott büntetésbe beszámításáról, továbbá a bűnjelekről, a polgári jogi igényről, a le nem rótt illetékről és a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene I. r. vádlott és védője, valamint a II. r. vádlott és védője fellebbeztek a kiszabott büntetés enyhítése, illetőleg a rablás bűntette tekintetében - eltérő jogi minősítése - érdekében. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 24.Bf.XI.5554/2008/
- számú,
- december
- napján kelt ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Mindkét vádlottat az ellenük a 11 rb., illetőleg a 15 rb. okirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette. A II. r. vádlott börtönbüntetését négy év próbaidőre felfüggesztette, a közügyektől eltiltást mellőzte, pontosította az I. r. vádlott őrizetének befejező napját, a bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseket, a le nem rótt illeték és a bűnügyi költség összegét. Az okirattal visszaélés vétségében az elsőfokú bíróság bűnösséget megállapító, majd a másodfokú bíróság felmentő ítéleti rendelkezése nyitotta meg a harmadfokú eljárást, és a Be.
- §
(1)bekezdés b./ pontja szerint a Fővárosi Bíróság másodfokú ítélete ellen. Az I. r. vádlott és védője jelentett be fellebbezést a kiszabott büntetés enyhítése végett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.39/
- számú átiratában - és képviselője az ítélőtábla nyilvános ülésén is - a Fővárosi Bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A vádlott védője a nyilvános ülésen is vitatta a rablás jogi minősítését a kapcsolatos tényállási rész megalapozottságát és kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság a felmentő rendelkezés ellenére nem csökkentette az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés mértékét, noha a II. r. vádlott esetében így járt el. A védelmi fellebbezést más okból találta a Fővárosi Ítélőtábla alaposnak. A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú ítéletet és a megelőző első- és másodfokú eljárást a Be.
- §
(1)bekezdésében foglalt körben felülbírálta. Felülbírálata során azt állapította meg, hogy az első- és a másodfokú eljárásban nem merült fel olyan eljárási szabálysértés, amely a Be.
- § értelmében az ítélet hatályon kívül helyezését tette volna szükségessé. Az eljárt bíróságok a perrendi szabályok maradéktalan betartása mellett folytatták le az eljárást. Az elsőfokú bíróság a lelkiismeretesen lefolytatott bizonyítási eljárásban a tényállást kellően felderítette, különös figyelemmel vizsgálta a vádlottaknak a rablás bűncselekménye körében tett tagadó vallomását és kellő alapossággal, a felderített bizonyítékok ésszerű és gondos mérlegelésével vont következtetést a sértett szavahihetőségére és az események pontos történésére, a vádlottak bűnösségére. A másodfokú bíróság a fellebbezések tartalma miatt is igen alaposan és körültekintően vizsgálta e körben a tényállás megalapozottságát, és további érvekkel is megerősítette a vádlottak bűnösségét megállapító elsőfokú bírói mérlegelés indokait. A Fővárosi Bíróság a vádlottak terhére rótt, az elsőfokú ítéletben és a lopási cselekményekkel egyidejűleg megszerzett okiratokkal összefüggésben a történeti tényállást az iratok alapján - a Be.
- §
(1)bekezdés a./ pontjának felhívásával azzal egészítette ki, hogy „a vádlottak a lopási cselekményekkel, illetve a rablással megszerzett közokiratokat nem tartották meg, eldobták, azok tartós megszerzése nem állt szándékukban". Továbbmenően a másodfokú bíróság kisebb körben az előéleti és a személyi körülmények adataival is pontosította és kiegészítette az elsőfokú bíróság tényállását. A pontosított történeti tényállásból a Fővárosi Bíróság azt a jogi következtetést vonta le, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a vádlottak bűnösségét közokirattal visszaélés vétségében is megállapította, mivel a tartós megszerzésére irányuló vádlotti szándék nem állt fenn. A vádlottak a más bűncselekmény kapcsán birtokukba jutott közokiratot minden esetben eldobták. Erre figyelemmel felhívva a 2008. évi 292. számú jogesetet és a 2000. évi 339. sz. BH-t mindkét vádlottat az okirattal visszaélés vétsége miatt ellenük emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette a Be. 331. §
(1)bekezdése és a Be. 6. §
(3)bekezdés b./ pontja alapján. A Fővárosi Bíróság az elsőfokú bíróság jogi minősítését az egyedi azonosító jel meghamisítása bűntettének rendbeliségét illetően is pontosította. Mivel a vádlottak ugyanannak a gépkocsinak a rendszámtábláját rövid időn belül egységes akarat elhatározással többször távolították el, ezért folytatólagosan követték el a terhükre rótt, közbizalom elleni bűncselekményt. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú eljárásban kiegészített és helyesbített tényállás megalapozott, mert az értékelt bizonyítékokkal összhangban áll, ezért az a Be. 388. §
(1)bekezdése értelmében a harmadfokú eljárásban is irányadó. Az ítélőtábla a személyi körben az I. r. vádlott előéletét érintően az időközben bekövetkezett változások miatt a Be.
- §-át felhívva a tényállást a következők szerint egészíti ki: - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.B.20.687/2007/
- számú
- év október hó
- napján kelt és
- év október hó
- napján jogerős ítéletével az I. r. vádlottat hamis vád bűntette, folytatólagosan elkövetett közokirathamisítás bűntette és 12 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt - halmazati büntetésül - 1 évi 10 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésére ítélte. A bűncselekmények elkövetési ideje:
- év március hó
- napjától június hó
- napjáig. - A Szentendrei Városi Bíróság 1.B.55/2008/
- számú
- év február hó
- napján kelt és jogerős ítéletével az I. r. vádlottat lopás vétsége és más bűncselekmények miatt 10 hónap - végrehajtásában 2 évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte a
- év január hó
- napján elkövetett bűncselekmények miatt. - A Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség B.2902/2009/8-I. szám alatt vádiratot nyújtott be az I. r. vádlott ellen rablás bűntette és 2 rb. lopás bűntette miatt a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A vád tárgyává tett bűncselekmények elkövetési ideje
- év április hó
- napja. Az I. r. vádlottat az elkövetés napján a rendőrség őrizetbe vette, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság
- év április hó
- napján Ün.157/
- számú végzésében elrendelte az előzetes letartóztatását, és jelenleg is ebben az ügyben van fogva. A védő részleges megalapozatlanságra való hivatkozása nem helytálló, indítványa a bizonyítékok felülmérlegelését célozta, amelyre megalapozott történeti tényállás mellett nincs törvényes lehetőség. A harmadfokú eljárásban irányadó, megalapozott tényállásból a Fővárosi Bíróság helyesen vont jogi következtetést a sérelmezett rablás bűntettének jogi minősítése és a felmentő rendelkezést eredményező okiratokkal visszaélés vétségével kapcsolatban. Utóbbi körben a másodfokú bíróság jogi értékelését és indokolását megerősítette a Legfelsőbb Bíróság időközben meghozott 1/
- számú jogegységi határozata. E szerint a Btk.
- §-ának
(1)bekezdésében meghatározott okirattal visszaélés vétségének „megszerzés" elkövetési fordulata nem azonos a Btk. 316. §-ának
(1)bekezdésében írt „elvétel" elkövetési magatartással. A „megszerzés" megvalósulásához viszonylag hosszabb ideig tartó, visszaélésszerű, a közokiratok iránti bizalom megingatására alkalmas birtoklás szükséges. Pusztán arra tekintettel, hogy a tetten ért tolvaj az idegen dologgal együtt - rövid időre - okiratot is magához vett, a lopás bűncselekményével [Btk. 316. §
(1)bekezdés] halmazatban az okirattal visszaélés vétségének [Btk. 277. §
(1)bekezdés] - eshetőleges szándékú megszerzése - nem állapítható meg. A jogegységi határozat indokolása szerint amennyiben az elkövető a lopott táskával együtt az abban szokásosan elhelyezett közokiratokat is elveszi, majd a közokirat birtoklásával rövid időn belül a sértetthez történő visszajutást lehetővé tévő módon felhagy, az annak megszerzésére irányuló eshetőleges szándék nem állapítható meg. Annyiban tévedett a Fővárosi Bíróság, hogy a vádlottak felmentésének a jogcíme helyesen bűncselekmény hiánya az ítélet jogi indokolásában felhívott bizonyítottság hiányával szemben, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a felmentés jogcímét az utóbbi szerint pontosította. A jogegységi határozat nem tartalmaz jogértelmezést a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekményével, azonban a jogegységi határozatban kifejtett jogelvet alkalmazni kell abban az esetben is, ha az elvétel nem okiratot, hanem készpénz-helyettesítő fizető eszközt (bankkártyát) érint. A Btk. 313/C. §
(7)bekezdés a./ pontja szerinti vétségnek a jogtalan megszerzéssel történő megvalósítása szó szerint azonos elkövetési magatartást a közokirattal visszaélés vétségével. Az irányadó tényállás értelmében az I. r. és a II. r. vádlott, az
- számú tanú bankkártyáját is megszerezték a táskájával együtt, majd azt eldobták, és amikor egy ismeretlenül maradt hajléktalan megtalálta azt visszaszolgáltatta a sértettnek. E tényállás értelmében a vádlottak nem kívánták felhasználni a bankkártyát, azt véletlenül szerezték meg az eltulajdonítani szándékozott pénzzel együtt. Annak azonnali eldobása ugyanúgy nem utal a tartós megszerzés szándékára, amint azt az okiratokkal kapcsolatban a Fővárosi Bíróság megállapította. A kifejtettekkel azonosan foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla az 1.Bf.128/2008/
- számú ügyben. Az EU Tanácsa
- május 28-i Kerethatározata
- cikk c./ pontjából következően a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök esetében a csalárd felhasználás céljából történő átvételt, megszerzést rendeli és tartja büntetendő magatartásnak. A büntető törvénykönyv rendelkezése, a jogegységi határozat tartalma, az uniós kerethatározat és az adott tényállás együttes értelmezése alapján a vádlottak pénzt kívántak szerezni a sértett táskájából, de a táska további tartalmának megszerzése nem állt szándékukban, így a bankkártyát sem kívánták felhasználni, attól azonnal megszabadultak. Mivel a kártya időleges, véletlenszerű megszerzésével nem valósítottak meg bűncselekményt, azért a Fővárosi Ítélőtábla a harmadfokú fellebbezéssel érintett I. r. vádlottat és a Be.
- §
(2)bekezdés és
- § alkalmazásával - a jogerő felbontása mellett - a fellebbezéssel nem érintett II. r. vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette az ellenük emelt vád alól. A Fővárosi Ítélőtábla a további felmentő rendelkezés ellenére sem tartotta indokoltnak a kiszabott büntetés enyhítését. Az I. r. vádlott a két folyamatos büntetőeljárás hatálya alatt követte el az újabb bűncselekményeket, amelyek tényleges tárgyi súlyát a rablási és a lopási cselekmények jelentik. A kiszabott büntetés tett-arányos és méltányos, szóba sem jöhetett annak enyhítése. A védő az ítélet belső arányaira történő hivatkozása azért nem foghatott helyt, mert a II. r. vádlott büntetése a felfüggesztés alkalmazásával enyhe büntetés. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság másodfokú ítéletét a Be. 398.§ szerint részben megváltoztatta, míg törvényes rendelkezéseit a Be.
- § alapján helybenhagyta. B u d a p e s t,
- év október hó
- napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Mató Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 24.Bf.XI.5554/2008/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bhar.18/2009/
- számú ítéletében foglalt változás mellett az I. r. és a II. r. vádlottakkal szemben jogerős - a II. r. vádlott tekintetében a szabadságvesztés kivételével - és végrehajtható! B u d a p e s t,
- év október hó
- napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő