Bf.188/2008/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés miatt 8 évi börtönbüntetésre, 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a vádlott kényszergyógyítását is. Rendelkezett a járulékos kérdésekről is. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést a cselekmény téves minősítése, egyben a büntetés enyhítése végett. A vádlott a fellebbezését később írásban is részletesen megindokolta. A beadványában hangsúlyozta, hogy az esemény véletlen baleset volt, szándéka nem irányult a sértett életének kioltására, ezért a bűncselekmény alóli felmentését kérte. A védő a nyilvános ülésen történt szóbeli felszólalásában a védencének bizonyítékok hiányában történő felmentését indítványozta. Álláspontja szerint a sértett az első alkalommal történő kihallgatásakor erősen ittas állapotban volt, és emellett a sérülések miatt sem volt kihallgatható, ezért az ekkor általa előadottakra a tényállást alapozni, és ennek alapján a vádlott bűnösségét megállapítani nem lehet. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Bf. 453/2008/1-I. számú átiratában az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. A bejelentett vádlotti és védői fellebbezés részben alaposnak bizonyult. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§-ának

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le. Feltárta a vád tárgyává tett cselekmény elbírálásához szükséges bizonyítékokat és azokat okszerűen, az ésszerűség és a logika követelményeinek szem előtt tartásával értékelte, mérlegelte. Nem tévedett akkor sem, amikor megállapított tényekből további tényekre vont le következtetést. Az elsőfokú bíróság által így megállapított tényállás túlnyomó részében megalapozott, mentes a Be. 351.§-ának

(2)bekezdésében írt hibáktól, hiányosságoktól és csak kis részben szorul helyesbítésre a vádlottnak nyilvános ülésen tett szóbeli nyilatkozata és az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint: · A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek a vádlott személyi adataira vonatkozó részét a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján azzal egészíti ki, hogy a vádlott rokkantságának foka 67%. · A vádlott korábbi elítéléseire vonatkozóan az elsőfokú határozatot azzal egészíti ki, hogy a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a

1. év június hó
2. napján kelt
3. B. XXI. 1124/2007/
4. számú végzésével hatályon kívül helyezte, az ugyanezen bíróság által
5. év július hó
6. napján kelt és
7. év augusztus hó
8. napján jogerőre emelkedett
9. B. XXI. 1124/2007/
10. számú, 2 évi próbára bocsátást megállapító végzését. · Az elsőfokú ítélet
11. oldalának 1 bekezdését a nyomozati iratokban található vérvételi jegyzőkönyv adatai alapján azzal egészíti ki, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésekor 3,31 ezrelék és súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt állt. · Az elsőfokú ítélet
12. oldalának
13. bekezdését követően átemeli az indokolásból az ítélet
14. oldalának utolsó bekezdését. E szerint a sérülés szúrt csatornája a jobb mellüregnél jobbról, fentről, kívülről, balra lefelé, a középvonal felé haladt, a mellkas felszínével 40-45%-os szöget alkotva. A sértett halálát a súlyos vérvesztéses állapot következtében kialakult diffúz oxigénhiányos agykárosodás okozta, melynek következtében keringés és légzésbénulás állt be. Az elszenvedett sérülés és a halál bekövetkezte között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg (orvosszakértői vélemény adatai). A fenti kiegészítésekkel az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás már minden tekintetben megalapozott, ezért irányadó volt a másodfokú eljárásban is. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének részletesen tett eleget. Meggyőzően indokolta meg, hogy a vádlott tagadásával szemben mely bizonyítékokat, mely részükben és miért fogadott el. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével nyert megállapítást. A vádlott és a védő fellebbezése éppen ezt a mérlegelési tevékenységet támadta, amely ez a másodfokú eljárásban eredményre nem is vezethetett. Összességében megállapítható tehát, hogy az elsőfokú bíróság ténymegállapításai és a levont következtetései megalapozottak és ebből a tényállásból okszerűen vont következtetést a bíróság a vádlott bűnösségére is, és helyes a cselekmény jogi minősítése. Ezzel kapcsolatosan azonban a Fővárosi Ítélőtábla annyiban helyesbíti az elsőfokú ítélet
15. oldal közepén szereplő és a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó ítéleti megállapítást, hogy a cselekményt a vádlott nem egyenes, hanem eshetőleges szándékkal követte el. A cselekmény elkövetésének konkrét körülményeiből, a vádlott cselekménykor és azt követően tett kijelentéseiből, az egyszeri szúrás tényéből, és annak erejéből, valamint a cselekményt követően a vádlott által tanúsított magatartásból ugyanis nem vonható egyértelmű következtetés arra, hogy a vádlott a sértett halálát kívánva követte el a cselekményt. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál értékelendő alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket tételesen és lényegében helyesen sorolta fel, melynek kiegészítése mindössze annyiban szükséges, hogy a vádlott javára további enyhítő körülményként értékelendő az eshetőleges szándékkal történő elkövetés, továbbá a nyilvános ülésen is tapasztalt megbánó magatartása. Mindezeket figyelembe véve és értékelve, a Fővárosi Ítélőtábla eltúlzottan súlyosnak találta az elsőfokú bíróság által kiszabott börtönbüntetés mértékét, így azt a rendelkező rész szerinti mértékre enyhítette. A cselekmény összes körülményeit és a vádlott eddigi életvitelét is figyelembe véve ezt a büntetést arányosnak és elegendőnek tartotta a büntetési célok elérésére. A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét a Be.
16. §

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb rendelkezéseit a Be. 371. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A bűnügyi költség viselésére vonatkozóan a Be. 381. §

(2)bekezdés alapján rendelkezett. Budapest,

1. év október hó
2. napján Dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke Dr. Halász Irén sk. előadó bíró . Lassó Gábor sk. bíró A Főváros i Bíróság 10.B.291/2008/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.188/2008/
4. számú ítélete folytán
5. év október hó
6. napján jogerőre emelkedett és a végrehajtható. Budapest,
7. év október hó
8. napján Dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Udud Sándorné bírósági ügyintéző