Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság 5.Bhar.163/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Budapesten, a
- év november hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A közokirat-hamisítás bűntette miatt I. r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 23.Bf.XX.6799/2007/
- számú ítéletét II. r. vádlott tekintetében megváltoztatja, és a folytatólagosságra történő utalást mellőzi. Ezért őt 1 (egy) év időtartamra próbára bocsátja. Egyebekben a másodfokú ítéletet II. r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a
- év február hó
- napján kelt 8.B.XX.529/2006/
- számú ítéletével I. r. vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg és ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. Ugyanakkor az ellene folytatólagosan elkövetett közokirathamisítás bűntettének vádja alól felmentette. II. r. vádlottat az elsőfokú bíróság a közokirat-hamisítás bűntettének vádja alól felmentette. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést I. r. vádlott tekintetében a téves jogi minősítés miatt, illetve mindkét vádlott tekintetében a felmentő rendelkezés mellőzése miatt a vádlottak bűnösségének közokirat-hamisítás bűntettében történő megállapítása és büntetés kiszabása végett. A másodfokú eljárás során a Fővárosi Bíróság a
- év március hó
- napján kelt 23.Bf.XX.6799/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. I. r. vádlott cselekményét folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítette, egyben mellőzte a felmentő rendelkezést. Az I. r. vádlottat 400 napi tétel, napi tétel összegenként 300 forint, összesen tehát 120.000 forint pénzbüntetésre ítélte, egyben rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. II. r. vádlott bűnösségét a Fővárosi Bíróság folytatólagosan elkövetett közokirathamisítás bűntettében állapította meg, amelyet a II. r. vádlott bűnsegédként követett el. Ezért őt 350 napi tétel, napi tétel összegenként 300 forint, összesen tehát 105.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Esetében is rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A Fővárosi Bíróság a határozatában kifejtette, hogy a vádlottak által kötött szerződés alakilag és tartalmilag egyaránt valótlan volt. A tanúk nevét az adás-vételi szerződésre I. r. vádlott hamisította, ugyanakkor az is megállapítható, hogy ingó dolog adásvételéről lévén szó, a dolog tényleges birtokba adása a szerződés ellenére sem történt meg, ez pedig az írásban létrejött adás-vételi szerződés érvénytelenségét eredményezte azért, mert II. r. vádlott valójában soha nem szerzett a gépjármű felett tulajdonjogot. Mivel pedig I. r. vádlott ennek tudatában nyújtotta be a két adás-vételi szerződést az okmányirodába, és erről II. r. vádlott is tudott, cselekményükkel megvalósították a Btk.
- §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettét, amelyet mindkét vádlott folytatólagosan követett el, és amelynek tettese I. r. vádlott volt, míg II. r. vádlott a cselekményt bűnsegédként valósította meg. A Fővárosi Bíróság határozata I. r. vádlott tekintetében a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. A Fővárosi Bíróság ítéletével szemben II. r. vádlott és védője fellebbezést jelentettek be, a II. r. vádlott bűnösségének megállapítása miatt, felmentés végett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.355/
- számú átiratában a bejelentett védelmi fellebbezést alaptalannak tartotta. Megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság megalapozottan és indokoltan egészítette ki az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a második adás-vételi szerződés benyújtásának időpontjával, ugyanakkor azonban elmulasztotta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás utolsó mondatának kirekesztését. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fentebb kifogásolt mondatot a tényállásból rekessze ki, a Fővárosi Bíróság ítéletének
- oldalán a II. r. vádlott helytelenül írt nevét helyesbítse, egyebekben pedig a Fővárosi Bíróság határozatát II. r. vádlott tekintetében hagyja helyben. A nyilvános ülésen II. r. vádlott védője a bejelentett fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. Álláspontja szerint annak ellenére, hogy a gépkocsi birtokba adása a II. r. vádlott részére nem történt meg, az adásvételi szerződés még nem tekinthető érvénytelennek, mivel annak tartalma - az adásvételi szándék - a vádlottak részéről valós volt. A védő az álláspontjának alátámasztása érdekében több olyan tulajdonszerzési formára hivatkozott (pl: lízingszerződések), ahol az ingó dolog birtokba adásának elmaradása nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét, ugyanakkor kikényszeríthetővé teszi a szerződésben foglaltak teljesítését. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú indítványozta II. r. vádlottra vonatkozóan. bíróság ítéletének helybenhagyását A nyilvános ülésen a jelen lévő ügyész szóbeli felszólalásában a fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta, és indítványozta, hogy a tényállás, illetve a névelírás pontosítása mellett az ítélőtábla a másodfokú bíróság által hozott határozatot hagyja helyben a II. r. vádlottra vonatkozóan. A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Be.
- §
(1)bekezdése szerint mind az első-, mind pedig a másodfokú bírósági eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően, kellő részletességgel és alapossággal folytatta le. Az elsőfokú bíróság a vád tárgyává tett bűncselekmények elbírálásához szükséges összes fellelhető bizonyítékot beszerezte és azokat okszerűen, az ésszerűség és a logika szabályainak megfelelően értékelte, mérlegelte. A másodfokú bíróság sem tévedett akkor, amikor a megállapított tényállást az iratok tartalma alapján kiegészítette. A Be. 388.§
(1)bekezdése szerint a harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletét meghozta, kivéve, ha ez a tényállás megalapozatlan. A tényállást az ítélőtábla döntően megalapozottnak találta, de az iratok tartalma alapján a Be. 388.§
(2)bekezdés alkalmazásával a tényállás pontosításra, illetve helyesbítésre szorul az alábbiak szerint: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás utolsó mondatát (elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdés) - amely egyébként is a jogi megítélés kategóriájába tartozna - a tényállásból mint alaptalant kirekeszti. A Fővárosi Bíróság ítélete
- oldalának
- bekezdésében pedig a két helyen is tévesen szereplő II. r. vádlott nevét.......................II. r. vádlottra helyesbíti. Az elsőfokú bíróság által megállapított, a másodfokú bíróság által kiegészített és a harmadfokú bíróság által a fentiek szerint helyesbített ítéleti tényállás már megalapozott, következésképpen irányadó volt a Be.
- §
(1)bekezdése alapján a harmadfokú eljárásban is. Az elsőfokú bíróság részletesen tett eleget indokolási kötelezettségének Kellő részletességgel mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat és számot adott arról is, hogy mely bizonyítékokat és miért fogadott el, illetve melyeket és miért nem tartott valónak. E tényállás alapján téves jutott azonban arra a következtetésre, hogy a vádlottak a közokirat-hamisítás bűntettét azért nem követték el, mert az általuk aláírt két szerződés a valós ügyleti akaratuknak megfelelt, az tehát tartalmilag nem tekinthető valótlannak. A Fővárosi Bíróság e tévedésre rámutatott és helyesen jutott arra a jogi álláspontra, hogy a két adásvételi szerződés tartalmilag azért tekinthető valótlannak, mivel a gépkocsin II. r. vádlott soha nem szerzett tulajdonjogot. Ennek magyarázataként helyesen hivatkozott arra, hogy az ingó dolog tulajdonszerzéséhez az ingóság tényleges birtokba adása és ezzel egyidejűleg a vételár kiegyenlítése is szükséges, e feltételek azonban az eljárás alapjául szolgáló események során nem teljesültek. Helyesen utalt a Fővárosi Bíróság arra is, hogy a
- év január hó
- napján kelt
- számú adásvételi szerződésnek az okmányirodába történő benyújtásakor az I. r. vádlott célja elsődlegesen az volt, hogy a közterhek (súlyadó, kötelező biztosítás) megfizetése alól mentesüljön. Helyesen állapította meg azt is, hogy a
- számú adás-vételi szerződés aláírásakor mindkét vádlott tisztában volt azzal, hogy ennek a szerződésnek semmiféle tartalmi valóságalapja nincsen, hiszen a gépkocsi soha nem kerül II. r. vádlott tulajdonába, így annak visszavásárlására is csak azért van szükség, mert az első adásvételi szerződés benyújtásra került az okmányirodára. Mindezek hangsúlyozása mellett megállapította azonban a harmadfokú bíróság, hogy a bűnösségre levont következtetés tekintetében részben tévedett a Fővárosi Bíróság. A közokirat-hamisítás bűntettének első alkalommal történő elkövetésére ugyanis nem a szerződés aláírásakor került sor, hanem akkor, amikor ezt az egyébként teljesedésbe soha nem ment szerződést I. r. vádlott
- év november hó
- napján az okmányirodába benyújtotta. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáró bizonyossággal nem lehet azt megállapítani, illetve arra következtetést levonni, hogy a szerződés
- novemberében történő benyújtásáról II. r. vádlottnak tudomása volt. Ilyen tartamú nyilatkozatot ugyanis sem az I., sem a II. r. vádlott nem tett az eljárás során, és egyéb adat sem utal erre. Kétségtelen tény, hogy II. r. vádlott, a
- év decemberében aláírt második adásvételi szerződés pillanatában már tudott arról, hogy a korábbi szerződés benyújtásra került, ez azonban nem alapozza meg az első cselekmény tekintetében a II. r. vádlott büntetőjogi felelősségét. Minden kétséget kizáróan csak azt lehetett megállapítani, hogy a
- év december
- napján kelt adás-vételi szerződés benyújtásáról - és annak valótlan tartalmáról - II. r. vádlottnak tudomása volt. II. r. vádlott terhére tehát a bűnsegédi magatartást csak e második cselekményre vonatkozóan lehetett megállapítani. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla II. r. vádlott tekintetében a Fővárosi Bíróság által megállapított bűncselekményre vonatkozóan a folytatólagos elkövetés megállapítását mellőzte. A bűnösségi körülményeket a Fővárosi Bíróság többségében helyesen sorolta fel. Annak pontosítása annyiban szükséges, hogy a súlyosító körülmények közül a folytatólagosan történő elkövetést a harmadfokú bíróság mellőzte, ugyanakkor megállapította, hogy további enyhítő körülményként kell értékelni a vádlott javára a két kiskorú gyermek eltartásáról történő gondoskodást. A megváltozott és részben szűkült bűnösségi körre, és a büntetés kiszabásánál irányadó nagyobb számú enyhítő körülményre figyelemmel a harmadfokú bíróság eltúlzottan súlyosnak találta a Fővárosi Bíróság által kiszabott büntetést, annak nemét és mértékét tekintve is. A harmadfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott cselekményének tárgyi súlyával, intézkedés alkalmazása áll arányban, ezért II. r. vádlottat a Btk.
- §
(1)bekezdése alapján, figyelemmel a Btk. 72. §
(5)bekezdésében foglaltakra 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. A Fővárosi Bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása a Be.398. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. Budapest, a
- év november hó
- napján Dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke Dr. Halász Irén sk. előadó bíró . Lassó Gábor sk. bíró A Fővárosi Bíróság 23.Bf.XX.6799/2007/
- számú ítélete II. r. vádlottal szemben a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bhar.163/2008/
- számú ítéletében írt változtatással
- év november hó
- napján jogerőre emelkedett. Budapest, a
- év november hó
- napján Dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Pécsi Orsolya tisztviselő