Bf.153/2008/12 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont, és

(6)bekezdés b) pont) minősíti, melyből 1 rb. folytatólagosan elkövetett, 1 rb. kísérlet. II. r. vádlott vagyon elleni cselekményét 5 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (Btk. 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont, és

(6)bekezdés b) pont) minősíti, melyből 1 rb. folytatólagosan elkövetett, 1 rb. kísérlet. Az I. r. vádlottra kiszabott börtönbüntetés tartamát 4 (négy) évre, a közügyektől eltiltás tartamát 5 (öt) évre, a II. r. vádlottra kiszabott börtönbüntetés tartamát 2 (kettő) év 10 (tíz) hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 3 (három) évre enyhíti. Az I. r. vádlottnak a HVB Bank Rt-nél vezetett ................................,. ...............................és ...................................... számú számláin szereplő pénzösszeg zár alá vételét megszünteti, amennyiben a HVB Bank Hungary Rt. a jogerős határozat közlésétől számított 60 napon belül nem igazolja, hogy az igényét érvényesítette. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályán 013415133/2005.bü. szám

1. tétele alatti bizonylat lefoglalását megszünteti, és I. r. vádlottnak kiadni rendeli. Az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből I. r. vádlott 45.000,(negyvenötezer) forintot, II. r. vádlott 409.046,- (négyszázkilencezer-negyvenhat) forintot köteles viselni. 90.978,- (kilencvenezer-kilencszázhetvennyolc) forint bűnügyi költséget az állam visel. I. r. vádlott születési helye helyesen: ..........., anyja neve helyesen: Egyebekben az helybenhagyja. elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott . tekintetében Felhívja az elsőfokú bíróságot I. r. vádlott tekintetében az összbüntetési eljárás lefolytatására. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I N D O K O L Á S: A Fővárosi Bíróság a
2. év február hó
3. napján kihirdetett 18.B.462/2006/
4. ítéletével I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel a

(7)bekezdés b) pontja) mint bűnsegédet, 7 rb. banktitok megsértésének bűntettében (Btk. 300/A.§

(2)bekezdés a) és b)pontja) és 7 rb. magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276.§) mint bűnsegédet. Ezért őt halmazati büntetésül 5 évi börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról. II. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318.§

(1)bekezdés, a

(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel a

(7)bekezdés b) pontja) mint bűnsegédet és 2 rb. folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 274.§

(1)bekezdés b) pontja) mondta ki bűnösnek. Ezért őt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Gödöllői Városi Bíróság 10.B.411/2001/

1. számú ítéletével kiszabott 1 évi börtönbüntetés végrehajtását is. A HVB Bank Hungary Rt. magánfél polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította. Az I. r. vádlottnak a CIB Bank Zrt.-nél vezetett 3 különböző számláján szereplő pénzösszeg, valamint az xxx-yyy-as forgalmi rendszámú Toyota Corolla személygépkocsi zár alá vételét megszüntetni rendelte, amennyiben a HVB Bank Rt. a jogerős határozat közzétételétől számított 60 napon belül igazolja, hogy az igényét érvényesítette. Rendelkezett a járulékos kérdések, így a további bűnjelek és a bűnügyi költség viseléséről is. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette. Az ítélet ellen a kihirdetést követően az I. r. vádlott védője, valamint a II. r. vádlott és védője enyhítés végett jelentettek be fellebbezést. I. r. vádlott a
2. év április hó
3. napján kelt és
4. év május hó
5. napján érkeztetett beadványában fellebbezést jelentett be az ítélet ellen, a fellebbezés céljának megjelölése nélkül. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.43/2007/
6. számú átiratában bejelentve, hogy az ügyben nyilvános ülés kitűzését tartja indokoltnak, melyen részt venni nem kíván - a Fővárosi Bíróság ítélete rendelkező részének a kiegészítését indítványozta a HVB Bank Zrt-nél vezetett számlaszám tekintetében a zár alá vétel megszüntetéséről, illetve a sértett figyelmét felhívó rendelkezéssel, mivel az elsőfokú bíróság nem rendelkezett a HVB Bank Zrt-nél vezetett számlán elhelyezett és a Budai Központi Kerületi Bíróság 1.Bny.404/2005/
7. számú és a Fővárosi Bíróság 17.Bnf.1303/2005/
8. számú jogerős végzésével elrendelt zár alá vétellel kapcsolatban. Egyebekben pedig az ítélet helybenhagyását indítványozta. I. r. vádlott a
9. év augusztus hó
10. napján kelt és az ítélőtáblához
11. év augusztus hó
12. napján érkezett beadványában fellebbezését írásban részletesen megindokolta. A tényállás részbeni meglapozatlanságára hivatkozott azzal érvelve, hogy nem voltak ismeretlen társai, nem egyezett meg senkivel és senkitől sem kapott pénzt. Vitatta az üzletszerűséget és állította, hogy a szegedi ügyben ártatlanul ítélték el. A
13. év március hó
14. és a
15. év szeptember hó
16. napján elkövetett cselekményekben tagadta részvételét. Feltételezésen alapulónak tartotta azt a megállapítást, hogy a fenyegetés előtt is adott ki adatokat. Védekezése szerint a fenyegetés hatására adta ki az ügyfelek adatait, az adatok kiadásakor bízott abban, hogy a dolog elakad, mivel 3 millió fölött az ügyfelet fel kell hívni. A fenyegetés miatt ideges, stresszes állapotban volt, ez befolyásolta abban, hogy még egyszer ránézzen a számlákra. A fenyegetés kapcsán hivatkozott arra, hogy az elkövetők ismerték a családját. Tanú1 és Tanú2 írásmintáinak megvizsgálását, valamint arra tekintettel, hogy Tanú1 nála égetett el bizonyos dokumentumokat és feljelentést tett a Mórahalmi Rendőrségen, ennek az anyagnak a beszerzését indítványozta. A rá kiszabott büntetést szigorúnak tartva, beismerésének figyelembe vételét kérte. I. r. vádlott új meghatalmazott védője a vádlott javára bejelentett fellebbezés részletes írásbeli indokolásában a vádlottra kiszabott büntetés enyhítését kérte a vádlott vese transzplantáción átesett, állandó és folyamatos gyógykezelésére vonatkozó kisfiára, az agyvérzést kapott, rendszeres neurológiai kezelésre szoruló vádlott állapotára, -ami miatt rokkantsági nyugdíjának megállapítása is folyamatban van - és arra figyelemmel, hogy a vádlott idős szüleit is rendszeresen segíti. Enyhítő körülményként indítványozta értékelni a vádlott büntetlen előéletét, valamint azt, hogy az elkövetésben bűnsegédként vett részt. A vádlott személye és családja, közeli hozzátartozói testi épsége, egészsége elleni fenyegetés miatt a Btk. 26.§

(2)bekezdésében foglalt korlátlan enyhítés és a Btk. 87.§

(4)bekezdésében foglaltak másodlagosan a Btk. 87.§

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjában és a

(3)bekezdésben foglaltak figyelembe vételét kérte. A vádlott beismerő, megbánást tanúsító, mindvégig együtt működő magatartását, az időmúlást ugyancsak enyhítőként indítványozta értékelni, miként azt is, hogy a bűncselekmények megvalósulásához hozzájárult az is, hogy az átutalások teljesítésekor a vonatkozó banki belső szabályzatban írtakat - egy eset kivételével - nem tartották be. A vádlott védekezésével összhangban a csalás és a magánokirat-hamisítás kapcsán is csak a vádlott által elismert öt esetben látta megalapozottan megállapíthatónak a bűnsegédi magatartást, vitatva a vádlott folyamatos fenyegetés alatt állását elutasító bírói érvelés helytállóságát. Kifogásolta a vádlott börtöntűrő képességére vonatkozó vizsgálat elrendelésének elmaradását, az álláspontja szerint 5 rb. banktitok megsértésével kapcsolatban pedig annak téves megállapítását, hogy az jogtalan előnyszerzés végett történt, mivel a vádlott azzal kapcsolatban semmilyen előnyhöz nem jutott. Összességében a vádlottra kiszabott büntetés enyhítését és a büntetések összbüntetésbe foglalását indítványozta. A nyilvános ülésen az I. r. vádlott védője az írásban indokolt részletes fellebbezéssel egyezően tartotta meg perbeszédét. II. r. vádlott védője a bejelentett fellebbezést fenntartotta. Utalt arra, hogy nem a vádlottaktól származott az ötlet, a kitalálók, a megszervezők háttérben maradtak, Szerbiából mozgatták az eseményeket. Álláspontja szerint az 1. pontnál a vádlott csak baráti szívességet tett, tévedésben volt, a többi esetben pedig megzsarolták hol feleségével, hol felesége terhességével és ezzel megtörték a vádlott akaratát, akinek semmi haszna nem volt az elkövetésből. A II. r. vádlottnak megváltoztak a családi, személyi körülményei, életmódját is megváltoztatta, dolgozik, tisztességes állampolgár, ezért a kiszabott büntetés enyhítését kérte. A bejelentett fellebbezések részben, enyhítést célzó részükben az alábbiak szerint alaposak. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezésekkel megtámadott ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§-ának

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a vonatkozó perrendi szabályok szerint folytatta le. A lehetséges és szükséges körben feltárta a vád tárgyává tett cselekmények elbírálásához szükséges bizonyítékokat, és azokat lényegében okszerűen, az ésszerűség és a logika követelményeinek szem előtt tartásával értékelte, mérlegelte. Nem tévedett, nem vétett logikai hibát akkor sem, amikor a már megállapított tényekből további tényekre vont le következtetést. Az így megállapított ítéleti tényállás azonban csak részben mentes a Be. 351.§-ának

(2)bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól, a tényállás személyi és főleg történeti részében számos ponton kiegészítésre, helyesbítésre szorul. Ez a részbeni megalapozatlanság azonban az iratok tartalma alapján kiküszöbölhető. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be. 352.§-ának

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint kiegészítette, helyesbítette és pontosította. I. r. vádlottat a Szegedi Városi Bíróság helyesen folytatólagosan, jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és társtettesként, folytatólagosan, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt ítélte el. A Csongrád Megyei Bíróság a

1. év június hó
2. napján kelt 2.Bf.401/2008/
3. számú ítéletével a vádlott bűnösségét magánokirat-hamisítás vétségében is megállapította. Egyebekben helybenhagyta a Szegedi Városi Bíróság ítéletét. I. r. vádlott a büntetést
4. év július hó
5. napja óta tölti. A III. pont második bekezdés első mondatát akként helyesbíti, hogy I. r. vádlott ismeretlenül maradt társaival pontosan meg nem állapítható időpontban,
6. év végén,
7. év elején állapodott meg. E helyesbítést az indokolta, hogy a megállapított
8. év áprilisa és a III. pont
9. bekezdés
10. alatt megállapított
11. év március hó
12. egymásnak nyilvánvalóan ellentmondó megállapítás, mivel az első végrehajtott cselekmény után logikátlan annak megállapítása, hogy
13. áprilisában állapodtak meg. Másrészt a nyomozati iratok
14. lapszáma alatti kimutatás alapján megállapítható, hogy az I. r. vádlott Sértett1 adatiba először
15. február
16. napján, majd
17. március 19-én és
18. március 25-én tekintett be. A tényállás III/
19. pontjánál a 23.721,75 euro helyesen 5.856.425,64,- forintnak felel meg. A bank az átutalást 5.861.170,- forintban teljesítette
20. év április hó
21. napján. A 39.651,15 nem euró, hanem USA dollár, ami helyesen 9.127.298,- forintnak felel meg. A bank az átutalást 9.065.131,96,- forintban teljesítette
22. év április hó
23. napján. A III/
24. pontnál: az átutalási megbízás 120.873, 92 USA dollárról szólt helyesen, amely 27.599.142,15,- forintnak felel meg. A bank az átutalást 26.701.049,forintban
25. év szeptember hó
26. napján teljesítette. A III/
27. pontnál: a 125.000 euro helyesen 31.115.000,- forintnak felel meg. A bank az átutalást 30.801.250,- forintban
28. év április hó
29. napján teljesítette. A III/
30. pontnál: a helyesen 52.000 USA dollár 10.589.800,- forintnak felel meg. A bank ezt az összeget írta jóvá
31. év április hó
32. napján. A III/
33. pontnál: a 93.000 USA dollár helyesen 18.939.450,- forintnak felel meg. A bank az átutalást
34. év április hó
35. napján 18.992.460,- forintban teljesítette. A III/
36. pontnál: a 92.000 euro helyesen 22.900.640,- forintnak felel meg. A bank az átutalást
37. év április hó
38. napján 22.715.720,- forintban teljesítette. Az ismeretlen elkövetők összesen - helyesen - 133.927.755,70 forintot kívántak a hamis átutalásokkal megszerezni, ebből - helyesen - 126.127.755,70,- forint átutalása történt meg. A III/
39. és III/
40. pont előzményeként kiegészíti a tényállást azzal, hogy
41. év január hó
42. napján ismeretlen személy xy néven nyitott számlát a IC Banknál ........................számon. A tényállás utolsó mondatát (ítélet
43. oldal utolsó bekezdése) azzal helyesbíti, hogy II. r. vádlott 92.087.665,70,- forint megszerzéséhez nyújtott segítséget. Ezekre a helyesbítésekre az átutalási megbízások, az MNB napi árfolyam közlése, a banki teljesítések igazolása és bankszámlák alapján került sor. A fenti kiegészítésekkel, helyesbítésekkel és pontosításokkal a megállapított tényállás megalapozottá vált, következésképp ez a tényállás a Be. 352.§-ának

(2)bekezdése értelmében irányadó volt a másodfokú eljárásban is. Az elsőfokú bíróság ítéletében - a szükséges körben - indokolási kötelezettségének is eleget tett, amikor számot adott arról, hogy mely bizonyítékokat, mely részükben és miért fogadott el, illetve melyeket, mely részükben és miért nem tartott valónak. Beszámolt arról a gondolati folyamatról is, amelynek során a logikai következtetés módszerével megállapított tényekből további tényekre vont le következtetést. Egy a bűnügyi költségre vonatkozó kivétellel - megindokolta ítéletének egyéb rendelkezéseit is. Nem osztotta az ítélőtábla az I. r. vádlott védőjének - a

1. év áprilisi megállapodás iratellenességére hivatkozás kivételével - az ítéleti tényállást támadó, az I. r. vádlott védekezésének megfelelő azon érvelését, hogy a vádlott csak öt esetben adta ki az adatokat és azokat is a családját érintő fenyegetések hatására. Miként arra az ítélőtábla a III/
2. pont és az előzmények kapcsán a tényállás helyesbítésekor utalt, az I. r. vádlott
3. év február hó 27-én, majd
4. év március hó 19-én és 25-én betekintett Sértett1 adataiba. A III/
5. pontbeli tényállásnál pedig Sértett2 számláit az I. r. vádlott
6. év augusztus hó
7. napjától 26 alkalommal tekintette meg, 2 alkalommal pedig az aláíró kartonját is megtekintette. Ezek a banki adatok, valamint Tanú3 és Tanú4 vallomásai cáfolják az I. r. vádlott védekezését. Mindezek alapján pedig helyesen vont következtetést arra az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott nemcsak az általa elismert öt esetben, hanem a
8. év március 28-i és
9. szeptember 17-i átutalási fax megérkezése előtt is átadta a számlatulajdonosok adatait. Az elsőfokú bíróság ezen helyes következtésére, valamint az elsőfokú bíróság által felolvasott, a Budapesti Nyomozó Ügyészség előtt Nyom.257/
10. alatt az I. r. vádlottnak gyanúsítottkénti kihallgatásakor tett vallomásában előadottakra figyelemmel egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon okfejtéseivel, amely szerint nem fogadható el az I. r. vádlottnak azon védekezése, hogy fenyegetés hatására követte el a cselekményeket. Egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak II. r. vádlott tévedésre és fenyegetésre vonatkozó védekezése cáfolataként felsorolt okfejtésével is. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság által megállapított megalapozott ítéleti tényállást támadó fellebbezési érvelések - az ítélőtábla álláspontja szerint - csupán az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő, mérlegelő tevékenységét sérelmezik, a bizonyítékok újraértékelését, a vádlottak által előterjesztett védekezés elfogadását célozzák, amelyek az irányadó perrendi szabályok szerint a másodfokú eljárásban nem vezethetnek eredményre. A megalapozottan megállapított tényállásból okszerűen következtetett az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségére és - a csalási cselekmény kivételével - nem tévedett a cselekmények jogi minősítése tekintetében, így akkor sem, amikor az I. r. vádlott azon magatartását, hogy az ügyfelek személyi adatait, a számlákra vonatkozó adatait kiadta, 7 rb. banktitok megsértése bűntettének minősítette. A védelem arra való hivatkozása, hogy a vádlott semmilyen előnyhöz nem jutott, így téves a jogtalan előnyszerzés végetti elkövetés, nem helytálló. Az I. r. vádlott magatartása következtében ismeretlenül maradt társai jogtalan előnyhöz jutottak, míg a számlák tulajdonosait jogtalan hátrány érte. Magatartása ezen következményeivel az I. r. vádlott is tisztában volt. A jogtalan előnynek nem kell az elkövetőnél bekövetkeznie, az jelentkezhet másnál is. A csalási cselekményt illetően az ítélőtábla nem értett egyet az elsőfokú bíróság azon álláspontjaival, hogy az ügy sértettje a HVB Bank Hungary Rt. A Be. 51.§

(1)bekezdése értelmében sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. A HVB Bank Hungary Rt-nél Sértett1., Sértett2., Sértett3., Sértett4., Sértett5., Sértett6., számlát nyitott és a számlán különböző összegeket tartott. A számlatulajdonosok adatai kiadása után az ismeretlenül maradt személyek jogosulatlanul kezdeményeztek átutalást a számlákról. A jogosulatlan kifizetések következtében a számlatulajdonosok vagyonában következett be a kár, így ők a sértettek. Az a körülmény, hogy a jogosulatlan átutalások megtévesztették a banki dolgozókat, illetve az, hogy a bank megtérítette a számlatulajdonosok kárát, amire azért került sor, mert a bank átutalásokat elindító alkalmazottai nem a bank belső szabályzata szerint jártak el, nem teszi sértetté a HVB Bank Hungary Rt-t. Ezért az ítélőtábla a vádlottak folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett csalás bűntetteként értékelt cselekményeit a sértettek számához igazodóan az alábbiak szerint minősítette: I. r. vádlott 7 rb., a Btk. 318.§

(1)bekezdésébe ütköző, a

(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel a

(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntettét követte el, mint bűnsegéd, melyből 1 rb. (1.) folytatólagosan elkövetett, 1 rb. (3.) kísérlet. Az I. r. vádlottnak a cselekmények üzletszerűkénti minősítését vitató érvelésével kapcsolatban az ítélőtábla a következőkre mutat rá: A Btk. 137. § 9. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. A Btk. 21. §

(2)bekezdése szerinti bűnsegély járulékos elkövetői tevékenység, ahol a minősítés igazodik az alapcselekmény minősítéséhez. Az I. r. vádlott tudata átfogta az ismeretlen megbízóinak üzletszerű tevékenységét, és így nyújtott számukra bűnsegélyt, így az ő cselekményének minősítése is üzletszerűként elkövetett lesz. II. r. vádlott a tényállás 1., 2., 3., 4., 5. pontjára vonatkozóan 5 rb. a Btk. 318.§

(1)bekezdésébe ütköző, a

(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel a

(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntettét követte el, mint bűnsegéd, melyből 1 rb (1.) folytatólagosan elkövetett, 1 rb. (3.) kísérlet. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket részben sorolta fel helyesen. A súlyosító körülmények köréből mellőzte az ítélőtábla a hasonló jellegű vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottságát, mivel nincs konkrét adat arra, hogy az adott időben és helyen a korábbi adatoktól jelentős eltérés lett volna. További enyhítőként értékelte mindkét vádlott tekintetében beismerésüket, megbánásukat. I. r. vádlottnál azt, hogy több mint 4 éve, II. r. vádlottnál pedig azt, hogy több mint 3 éve áll a büntetőeljárás hatálya alatt. További enyhítőként értékelte, hogy a bank belső szabályzatának megsértésével az átutalási megbízásokat ellenőrzés nélkül teljesítő banki alkalmazottak megkönnyítették a cselekmények elkövetését. További enyhítő körülmény, hogy a bank a sértetteket kártalanította, valamint az, hogy egy cselekmény kísérleti szakban maradt. I. r. vádlottnál további enyhítőként értékelte büntetlen előéletét és kiskorú gyermekének súlyos betegségét. A részben ekként megváltozott bűnösségi körülményekre, az enyhítő körülmények túlsúlyára, valamint arra tekintettel, hogy az elsőfokú bíróság által alapul vett legsúlyosabb cselekmény büntetési tétele a megváltoztatott minősítés miatt enyhébbre, 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztésre változott, az ítélőtábla megítélése szerint a vádlottakkal szemben kiszabott büntetések tartama a többszörös halmazat és az okozott kár nagysága ellenére eltúlzottan súlyos. Ezért az ítélőtábla a fő- és mellékbüntetések tartamát olyan mértékben enyhítette, hogy az igazodjon a cselekmények tárgyi súlyához, a vádlottaknak a cselekményeiken keresztül is kifejeződő társadalomra veszélyességéhez, bűnösségük fokához és a büntetés kiszabása körében irányadó egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez, valamint megfeleljen a belső arányosság követelményeinek is. Az ekként meghatározott tartamú főbüntetések és a hozzájuk igazodó mellékbüntetések szükségesek, egyúttal elegendőek ahhoz, hogy a vádlottakkal szemben az egyéni és általános megelőzés követelményeit elérjék, érvényre juttassák. A főügyészi indítvány helytállóan mutatott rá arra, hogy az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottnak a HVB Hungary Bank Rt-nél vezetett számláján levő pénzösszeg zár alá vételével kapcsolatban rendelkezést nem hozott. A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2005. év március hó 30. napján kelt 1.Bny.404/2005/2. számú, a Fővárosi Bíróság 2005. év július hó 04. napján kelt 17.Bnf.1303/2005/2. számú határozatával helybenhagyott végzésével az I. r. vádlott nevén szereplő, a HVB Bank Rt-nél levő három számlán elhelyezett 8.849.790,forint összeg zár alá vételét elrendelte. Ezért az ítélőtábla a fenti számlákon levő pénzösszeg zár alá vételét a Be. 159.§

(4)bekezdésének e) pontja alapján megszüntetni rendeli, amennyiben a HVB Bank Hungary Rt. a jogerős határozat közlésétől számított 60 napon belül nem igazolja, hogy az igényét érvényesítette. Az elsőfokú bíróság a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályán 01341-5133/

1. bü. számon kezelt dolgok lefoglalását megszüntette és tételenként felsorolva azokat, a lefoglalást elszenvedő tulajdonosoknak kiadni rendelte. Egy tételről azonban nem rendelkezett. Ezt az ítélőtábla akként pótolta, hogy a
2. tétel alatti bizonylat lefoglalását megszüntette és azt I. r. vádlottnak kiadni rendelte a Be. 155.§

(1)bekezdés I. fordulata és a

(2)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költséggel kapcsolatban az I. r. vádlottat külön 36.000,- forint, a II. r. vádlottal egyetemlegesen 509.024,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Ezen rendelkezések indokát nem adta. Az ügyben három írásszakértői vélemény készült, ebből egy XY aláírásával kapcsolatos. Ennek a költsége nem terhelhető egyik vádlottra sem. A másik kettő írásszakértői vélemény a fiktív személy

1. és fiktív személy
2. aláírásokra vonatkozik, ami a II. r. vádlottat érinti, miként az orvos-szakértői vélemény is, amely a II. r. vádlottat ábrázoló fényképek, személyi igazolvány és a bank ipari kamerával rögzített felvétele elemzését tartalmazza. Ezen költségek kapcsán nincs törvényes alapja a vádlottak egyetemleges fizetési kötelezettsége megállapításának, ezek a költségek csak a II. r. vádlottra terhelhetők. A fennmaradó, az I. és II. r. vádlottal kapcsolatban felmerült költségek eloszthatók. Ezért az ítélőtábla a Be. 338.§

(1)és

(2)bekezdése alapján akként rendelkezett, hogy a felmerült bűnügyi költségből I. r. vádlott külön 45.000,- forintot, II. r. vádlott külön 409.046,- forintot köteles viselni. A bűnügyi költségből 90.978,- forintot a Be. 339.§

(1)bekezdés I. fordulata alapján az állam visel. Észlelte az ítélőtábla, hogy I. r. vádlott születési helye és anyja neve tévesen került feltüntetésre, ezeket a személyi adatokat helyesbítette. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 372.§-ának

(1)bekezdése alapján mindkét vádlott tekintetében a fentiek szerint megváltoztatta, míg az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb - törvényes - rendelkezéseit a Be. 371.§-ának

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. I. r. vádlottat több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélték, valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követett el, így a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. Ezért az ítélőtábla felhívta az elsőfokú bíróságot az I. r. vádlott tekintetében a Be. 574.§-a szerinti összbüntetési eljárás lefolytatására. Budapest,

1. év október hó
2. napján Dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke Zólyominé dr. Törő Erzsébet sk. előadó bíró . Halász Irén sk. bíró A Fővárosi Bíróság 18.B.462/2006/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.153/2008/
4. számú ítéletében írt változtatásokkal I. r. és II. r. vádlottak tekintetében
5. év október hó
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Budapest,
7. év október hó
8. napján Dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Udud Sándorné bírósági ügyintéző