A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSÕBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.IX.30.346/2009/4.szám A Magyar Köztársaság nevében! A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Nagy Marianna vezető jogtanácsos által képviselt felperesnek, dr. Horváth Géza ügyvéd által képviselt I. rendű, és dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt II. rendű alperesek ellen kölcsöntartozás megfizetése iránt a Budaörsi Városi Bíróságnál 18.P.22.062/
- szám alatt indult és a Pest Megyei Bíróság 4.Pf.21.687/2009/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pest Megyei Bíróság 4.Pf.21.687/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I. r. alperesnek 31.870 (Harmincegyezer-nyolcszázhetven) forint felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes az
- december 22-én kelt kölcsönszerződés alapján 1,683.160 Ft kölcsönt nyújtott az I. r. alperesnek 60 havi lejáratra, egy meghatározott gépjármű megvásárlásához. A kölcsön visszafizetéséért a II. r. alperes készfizető kezességet vállalt. A szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 9.
- pontja szerint a felek egymásnak küldött értesítései a kézbesítéssel lépnek hatályba. Amennyiben a posta a küldeményt nem tudja kézbesíteni, a bank által feladott küldeményt 5 nap elteltével kézbesítettnek kell tekinteni. Az adóst terheli annak felelőssége, hogy a címváltozást a bankkal nem közölte, és emiatt vált a küldemény kézbesíthetetlenné. A fizetési kötelezettség elmulasztása miatt a felperes a kölcsönszerződést
- január 2-án azonnali hatállyal felmondta, az I. r. alperes a járművet január 19-én a felperesnek átadta. A felperes a
- július 5-én kézbesített levelében felhívta az I. r. alperest a tartozás rendezésére, amely felhívás eredménytelen marad.
- augusztus 18-án ismételt fizetési felszólítást küldött, amelyet a posta "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel kézbesített vissza. A
- június 8-án benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel indult, majd az alperesek ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes 1,020.004 Ft kölcsön, ennek
- június 29-étől járó késedelmi kamata és a perköltségek megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni. Az alperesek a kereset elutasítását kérték, elsősorban elévülési kifogást terjesztettek elő, ezen túl érdemben is védekeztek. Az elsőfokon eljárt Budaörsi Városi Bíróság a 18.P.22.062/2007/
- számú ítéletében a kereset elévülés okából elutasította. A Pest Megyei Bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott 4.Pf.21.687/2009/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Mindkét fokú bíróságnak az volt a jogi álláspontja, hogy az ÁSZF 9.
- pontjában írt, a kézbesítés általános szabályaitól való eltérő megállapodás a szerződés
- január 2-án történő felmondás miatti megszűnése után már nem volt alkalmazható, ezért a
- augusztus 18-án kelt felszólításhoz a Ptk.
- §ának
(1)bekezdésében írt, az elévülést megszakító joghatás nem fűződött, e joghatást csak a felhívásnak az I. r. alpereshez történő megérkezése váltotta volna ki. A hatályos, - a 2001. július 5-ei felszólítástól a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásáig a Ptk. 324. §-ának
(1)bekezdésében írt 5 éves elévülési idő
- július 5-én anélkül telt el, hogy bármely jogcselekmény az elévülés megszakítását idézte volna elő, így a felperes követelése elévült. Az elévült követelés a Ptk.
- §ának
(1)bekezdése szerint bírósági úton nem érvényesíthető, ezért a keresetet el kellett utasítani. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperesek 1,020.004 Ft-ban és kamataiban való egyetemleges marasztalását, valamint a perköltségei megítélését kérte. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Ptk.
- §ában foglaltak megsértésében jelölte meg. Előadta, hogy a Ptk.
- §-a a felek részére kötelezően írja elő a polgári jogok gyakorlása során az együttműködési kötelezettséget. A felek szerződésének részét képező ÁSZF 9.
- alpontja az adatszolgáltatási kötelezettséget, a 9.
- alpontja pedig az értesítésekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A felek között a szerződéses jogviszony akkor ér véget, amikor az alperesek a kölcsönt maradéktalanul visszafizették. Az alperesek tehát a szerződés felmondását követően is kötelesek az írásban vállalt, valamint a Ptk.
- §-a szerint őket terhelő együttműködési kötelezettségüket teljesíteni. Téves az eljárt bíróságoknak az az álláspontja, miszerint a már ismertetett szerződési feltételek csak a szerződés fennállása alatt tett jognyilatkozatok hatályosulásának szabályait tartalmazzák, a szerződés felmondással történt megszűnését követően tett felszólítás hatályosulását viszont a Ptk. szabályai szerint kell megítélni. Az ÁSZF 9.
- pontja szerint amennyiben a posta a kézbesítést megkísérli, ám az nem jár eredménnyel, úgy a bank által postai úton feladott küldeményt 5 nap elteltével a sikertelen kézbesítés ellenére is kézbesítettnek kell tekinteni. Vitatta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint a Ptk.
- §ának
(1)bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettség megsértése esetében sem tekinthetők a kiküldött felszólító levelek kézbesítettnek. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak a BH 2006/1/
- sorszám alatt közzétett eseti döntésére, amely szerint a felszólítás akkor is közöltnek tekinthető, ha az azért nem jut a másik fél tudomására, mert az azt tartalmazó irat átvétele az érdekelt fél hibájából hiúsult meg. A perbeli esetben az alperes a felperes által is ismert lakcíméről elköltözött, az új lakcímét a felperesnek nem jelentette be, így a saját hibájából hiúsult meg a felszólítást tartalmazó irat kézbesítése. Az alperes ezért nem mentheti ki magát a kölcsöntartozás megfizetése alól azzal, hogy a felszólító levél nem került kézbesítésre, és ez a követelés elévüléséhez vezetett. Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, a II. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. -.-.A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes által szövegezett ÁSZF 9.
- pontja adatszolgáltatási kötelezettségként értesítési kötelezettséget írt elő az I.r. alperes részére abban az esetben, ha a szerződésben írt adatai így a lakcíme megváltozott. E kötelezettség viszont értelemszerűen csak addig terheli a felet, amíg a szerződés fennáll, a szerződés megszűnésével az értesítési kötelezettség mint adatszolgáltatási kötelezettség is elenyészik. A perbeli szerződés a felmondással - annak kézbesítésével -
- január 2-án a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése szerint megszűnt. A követelés egy összegben esedékessé vált, annak kiegyenlítését a hitelező a Ptk. 319. §-ának
(2)bekezdésében foglaltak szerint a szerződés megszűnése ellenére is követelhette. További szolgáltatásokkal - beleértve az adatszolgáltatási kötelezettséget is - a felek nem tartoznak, így megszűnt a feleknek minden egyéb, - a szerződésből folyó kötelezettsége. A szerződés megszűnéséig, sőt a
- júliusi fizetési felszólítás
- július 5-én történt kézbesítésekor az alperes lakcíme változatlan volt, eddig sem a szerződés 9.
- pontjában írt értesítési kötelezettségét nem mulasztotta el, sem pedig a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdésében szabályozott együttműködési kötelezettségét nem sértette meg, a szerződés megszűnése következtében pedig a továbbiakban már ilyen kötelezettség nem terhelte. Az iratokhoz csatolt, a felperes Általános Üzleti Feltételeinek 2.1.
- pontja egyébként is akként rendelkezik, hogy az együttműködési kötelezettség megszegése a fél kártérítési felelősségét vonja maga után, és nem azzal a következménnyel jár, hogy az elküldött felszólítást kézbesítettnek kellene tekinteni. Az ÁSZF 9.
- pontja a felek értesítéseinek a kézbesítését szabályozza. Az értesítés azonban nem azonos a szerződés felmondásával, avagy a fizetési felszólítással, ezért ez utóbbiakra mindenképpen a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése az irányadó. A Ptk. 214. §-ának
(1)bekezdése értelmében az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A
- augusztus 18-án kelt írásbeli felszólítás az alpereshez nem érkezett meg, mivel a posta "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel kézbesítette vissza, ezért az nem volt alkalmas az elévülésnek a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése szerinti megszakítására. Jogsértés nélkül állapították meg ezért az eljárt bíróságok, hogy a követelés elévült, az a Ptk. 325. §-ának
(1)bekezdése szerint bírósági úton nem érvényesíthető, és ez alapján jogsértés nélkül utasították el a felperes keresetét. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 4.Pf.21.687/2009/3. számú ítéletét a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme sikertelen volt, ezért a Pp.78. §-ának
(1)bekezdése szerint köteles az I. r. alperesnek a felülvizsgálati eljárással okozott költségét megtéríteni. Az I. r. alperes felülvizsgálati perköltsége a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének a/ pontja és
(5)bekezdése szerint felszámítható, az ÁFA-t is tartalmazó 31.870 Ft ügyvédi munkadíjat foglalja magában. A II. r. alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest, 2010.január 5. Salamonné Dr. Solymosi Ibolya s.k. a tanács elnöke, Gyöngyösiné Dr. Gyügyei Klára s.k. előadó bíró, Dr. Lőrincz Györgyné s.k. bíró