Kfv.VI.35.417/2008/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Boros Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Nyitrai Szilvia jogtanácsos által képviselt APEH Hatósági Főosztály Dél-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztály (6721 Szeged, Bocskai u. 14.) alperes elleni illetékügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Csongrád Megyei Bíróság
- június
- napján meghozott 3.K.20.639/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 3.K.20.639/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 146.400 (egyszáznegyvenhatezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes az
- április
- napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a szám alatti helyrajzi számon felvett ingatlanban lévő eszmei tulajdoni illetőséget 15.250.000 forint vételárért. A felperes a szerződés
- pontjában akként nyilatkozott, hogy az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta. Az illetékhivatal az
- augusztus 31-én kelt fizetési meghagyásával 305.000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte felperest, az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékkulcs alkalmazásával. A fizetési meghagyás rendelkező része tartalmazta a felperes részére adott azon tájékoztatást, amennyiben
- május
- napjáig a megszerzett ingatlant nem adja el és ennek megtörténtét az ezt követő 15 napon belül nem igazolja, az egyébként fizetendő és a fizetési meghagyással megállapított illeték különbözetének kétszeresét pótlólag kell megfizetni. Az illetékhivatal a
- október 24-én kelt határozatával 2.440.000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték pótelőírását rendelte el, mert a felperes a megszabott határidőn belül a továbbértékesítést nem igazolta. Az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében a felperes előadta, hogy az adásvételi szerződéssel egyidejűleg pénzügyi lízingszerződést kötött, amelynek egy másolati példányát
- február
- napján tértivevényes levélben megküldte az illetékes körzeti földhivatalnak. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- február
- napján kelt
- számú határozatával az elsőfokú határozatot az Itv. 23/A. § /1/ és /5/ bekezdésére alapítottan helybenhagyta. Rögzítette, hogy felperes igazolási kötelezettségét
- május
- napjáig teljesíthette volna az illetékhivatal felé. A felperes keresetében kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát, eredményeképpen annak megváltoztatását és az előírt pótilleték megfizetésének törlését. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában az Itv. 23/A. § /1/ bekezdésében foglaltakra utalással megállapította, hogy a kedvezményes illetékkiszabás konjunktív feltételhez kötött, melyek közül a felperes az ingatlan lízingbeadásra vonatkozó kötelezettségének eleget tett, azonban a lízingbeadás tényének igazolását elmulasztotta. Az igazolást annak a hivatalnak kell megküldeni, amely a felperessel szemben a határozatot hozta, ezért mellőzte a felperesnek a földhivatal megkeresésére vonatkozó indítványa teljesítését, ugyanis nem az ingatlanügyi hatóságnak, hanem a felperesnek volt kötelezettsége a szerződés illetékhivatal részére történő megküldése. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének történő helyt adást kérte. A felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a pénzügyi lízingszerződésekhez kapcsolódó földhivatali, illetékhivatali eljárásnak nincs egységes gyakorlata. Az igazolást kifejezetten abból a célból küldte meg a lízingszerződéssel egyetemben a földhivatalhoz, hogy eleget tegyen az Itv. 23/A. § /7/ bekezdésében rögzített kötelezettségének. A fizetési kötelezettség keletkezésekor hatályos, az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §-a értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárás államigazgatási eljárásnak minősül, ezért arra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezései az irányadóak. Az Áe.
- §-ából egyértelműen következik, hogy a földhivatalnak az eljárás minden szakaszában kötelessége lett volna hatáskörét és illetékességét hivatalból vizsgálni. Amennyiben az adott ügyben nem volt jogosult eljárni, úgy az ügyet át kellett volna tennie a területileg illetékes illetékhivatalhoz. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. Az Itv. 23/A. § /1/ bekezdése kimondja, az ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, és az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, továbbá az ingatlanalap által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2 %-a. A vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentése,
- május
- napján hatályos Itv. 23/A. § /5/ bekezdése azonban további feltételeket határoz meg. E szerint, ha az /1/ bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el és ennek megtörténtét legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, illetőleg ha az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó a fenti határidőn belül a lízingbeadás tényét szerződéssel nem igazolja; az illetékhivatal a vagyonszerzése
- § /1/ bekezdés, illetve
- § /1/ bekezdés alapján egyéként fizetendő és az /1/ bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének a kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja. Az erre vonatkozó kioktatást az illetékhivatal által kibocsátott fizetési meghagyás tartalmazta, a megjelölt határidőben a felperes bejelentési és igazolási kötelezettségének nem tett eleget, az ingatlannak a vagyonszerzés bejelentésétől számított két évben belüli továbbértékesítését, lízinbeadását az illetékhivatalnál nem igazolta. A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében (Kfv.II.39.290/2005., Kfv.I.39.194/2008.) rámutatott arra, hogy az ingatlan továbbértékesítését az illetékhivatalnál kell bejelenteni és igazolni, a szerződés földhivatalhoz történő benyújtása nem elegendő. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy jelen per tárgya az illetékügyben született közigazgatási határozat és nem a fölhivatali eljárás felülvizsgálata, ezért felperesnek a földhivatali eljárással kapcsolatos hivatkozásai jelentőséggel nem bírnak. A bíróság csak azt vizsgálhatta, hogy a felperes az Itv. 23/A. § /5/ bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének az illetékhivatalnál eleget tett-e. Az Itv. 23/A. § /5/ bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtására csak az Itv.
- január
- napjától hatályos, a
- évi XLII. törvény
- § /2/ bekezdésében megállapított 23/A. § /8/ bekezdése adott lehetőséget, amely a perbeli esetben nem volt alkalmazható. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kötelezte a pervesztes felperest, az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére (Pp.
- § /1/ bekezdés). Kötelezte továbbá a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére, figyelemmel az Itv.
- § /1/ bekezdése a/ pontjára, és
- § /1/ bekezdésére. Budapest,
- szeptember
- Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok