Kfv.V.35.413/2008/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Rakonczainé dr. Mészáros Gabriella ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bakacsi Mónika jogtanácsos által képviselt Adó- és P

alperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán,

alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 7.K.23.064/2008/4. Kötelezi

alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 40.000 /

az negyvenezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél

1. évekre személyi jövedelemadó adónemben végzett ellenőrzés megállapításai alapján a
2. július
3. napján kelt 5297358870 számú határozatával a felperes terhére
4. évre 549.505 Ft,
5. évre 796.294 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest

adókülönbözet, továbbá adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. szeptember 25. napján kelt 1941168451 számú határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes kiadásai

1. és
2. években meghaladták a rendelkezésére álló bevételeit,
3. évben 4.377.127 Ft bevétellel szemben 5.723.523 Ft kiadása,
4. évben 1.993.451 Ft bevétellel szemben 3.984.568 Ft kiadása volt.

elsőfokú hatóság megvizsgálta

adózó bevallásának adatait, a rendelkezésre álló kontrolladatokat, adatszolgáltatásokat, a felperes anyagi és jövedelmi helyzetére vonatkozó nyilatkozatát, a becsatolt okiratokat, bizonyítékokat, és a felállított vagyonmérleg alapján megalapozottan állapította meg

t, hogy a felperes bevallott adóköteles jövedelme,

általa megjelölt jövedelemforrások nem álltak arányban vagyongyarapodásával és kiadásaival, ezért

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával

adóalapját helytállóan becsléssel állapította meg. A

1. és
2. évi adóalapot növelő fedezethiány összegeket a személyi jövedelemadóról szóló
3. évi CXVII. törvény 28.§-ának /1/ bekezdése alapján egyéb adóköteles jövedelemnek minősítette, míg a többi adóévre megállapítást nem tett.

alperes nem fogadta el többek között a felperes

on hivatkozását, hogy

1. évben felhasználható 2.000.000 Ft összegű készpénz megtakarítással rendelkezett, továbbá, hogy a
2. október 25-én vásárolt személygépkocsi 2.800.000 Ft vételárára volt fedezete. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a becslés jogalapját, álláspontja szerint

adóhatóság a feltárt tények, bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével jogsértő határozatot hozott.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével

alperes határozatát -

elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Indokolásában a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy

adóhatóság a rendelkezésére álló adatokat tévesen értékelte.

elsőfokú bíróság álláspontja szerint

ok a tények és körülmények, hogy a felperes évekig külföldön dolgozott és 2002. decemberéig a szülei háztartásában élt,

édesapjától

1. február hónapban 1.200.000 Ft ajándékot kapott,
2. március hónapban 4.000.000 Ft vételár teljes megfizetésével ingatlant vásárolt, felperesnek a forint- és devizaszámláján
3. január 1jén meglévő megtakarításával együtt, összességükben bizonyítják

t, hogy 2001. adóévben a felperes 2.000.000 Ft készpénz megtakarítással rendelkezett, és kiadásaira a megfelelő összegű fedezete biztosított volt.

elsőfokú bíróság a vonatkozó okiratok, nyilvántartási adatok és tanúvallomások alapján hitelt érdemlően bizonyítottnak értékelte

t a felperesi állítást, hogy 2005. évben gépjármű vásárlására 2.800.000 Ft helyett csak 1.600.000 Ft-ot fordított, továbbá, hogy élettársa nem volt

eltartottja, amelynek következtében fedezethiány erre

adóévre sem keletkezett. Összességében tehát

adóhatóság jogszabálysértően állapított meg eltitkolt jövedelem címén a felperes terhére adókülönbözetet.

alperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint

ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 206.§-ának /1/ bekezdését,

Art. 97.§-ának /4/ bekezdését, 108.§-ának /2/ bekezdését, 109.§-ának /3/ bekezdését.

A felperes érdemi ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Art. 108

.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti.

Art. 109

.§-ának /1/ bekezdése értelmében ha

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Art. 108

.§-ának /2/ bekezdése alapján

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109

.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja.

adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy

okat a bíróság valónak fogadja el.

elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban

adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem és a perben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján jogsértőnek minősítette, és a keresetnek helyt adó ítéletet hozott. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.

elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, meghallgatta személyesen a felperest, továbbá a bejelentett tanúkat, a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyõzõdése szerint bírálta el. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést

onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.

elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta a keresetnek helyt adó döntését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság aggálytalanul elfogadott. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság

alperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 14.§-a alapján rendelkezett. Budapest, 2009. augusztus 27. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró