← Magyarország

Bf.85/2009/12 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.85/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött,
  2. január
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
  4. január
  5. napján kelt 5.B.47/2008/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. A fegyházbüntetésbe beszámítja a vádlott által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt. Indokolás: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 5.B.47/2008/
  7. számú ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb társtettesként elkövetett rablás bűntettében (Btk. 321.§

(1),
(4)bekezdés a./ pont, Btk. 20.§
(2)bekezdés). Ezért 6 év fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Beszámítást alkalmazott, határozott a magánfél polgári jogi igényéről, annak járulékairól, valamint a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen az elsőfokon eljárt ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a vádlott és a védő enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Az ügyész írásban azzal indokolta fellebbezését, hogy a vádlottnak lényegesen többrétű, súlyosabb cselekvősége volt, mint két társának, akikkel szemben a büntetőeljárás korábban jogerősen befejeződött, amelyhez képest a főbüntetése indokolatlanul enyhe. A védő szintén írásban indokolta fellebbezését. Ebben szigorúnak találta a kiszabott büntetést. Hivatkozott védence hangszálfertőzésére - amit többször operáltak -, utólagos, kifogástalan életvezetésére, magatartására, a tetemes időmúlásra. Ezen túl a beismerő vallomásnak, illetve a kár nagy része megtérülésének nyomatékos értékelésével a főbüntetés mérséklését kérte. Másodfokon a Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.252/2009/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, és a tényállás kiegészítésével a fegyházbüntetés súlyosítását indítványozta. Az ítélőtábla nyilvános ülésén megjelentek az érintettek és fellebbezéseiket fenntartották. A perbeszédek előtt a védő iratokat csatolt vádlott egészségi állapotát illetően, amelyek az előés szájüregre, illetve a jobboldali kamrára korlátozódó, kismértékű rendellenes sejtfejlődéssel járó papilloma-fertőzés diagnózisra, kezelésekre vonatkoznak. Ezután a fellebbviteli főügyészség képviselője az átirattal egyezően terjesztette elő nyilatkozatát. A tényállás kiegészítését továbbra is szükségesnek tartotta, míg a 6 év fegyházbüntetést aránytalanul enyhének nevezte. A védő észrevételeivel nagyrészt nem értett egyet, ezért súlyosabb főbüntetés kiszabását indítványozta. A védő az enyhítésre irányuló indítványának alátámasztására az alanyi és tárgyi oldalon felmerülő enyhítő körülményeket hangsúlyozta. Így védence büntetlen előéletét, beismerő vallomását, megbánását, az időmúlást, illetve a bűncselekmény után tanúsított magatartását. A kár nagy része megtérült, a rá eső részt pedig vádlottnak szándékában áll megfizetni. A hangszálfertőzés betegsége kezelést, műtéti beavatkozásokat igényel. Nem bujkált a hatóságok elől, amit saját néven indított vállalkozása, a nevére kiállított jogosítványa bizonyít. Beilleszkedett a társadalomba, környezete megbecsülését élvezi. A cselekménybe bevonták társai, de vezető szerepet nem töltött be. Az előadottak nyomatékos értékelésével a büntetés jelentős mérséklését kérte. A vádlott az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy az elmúlt 14 évben a helyes úton járt és visszailleszkedett a társadalomba. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta a Be. 348.§
(1)bekezdése szerint, melynek során a fellebbezéseket egyik irányból sem találta alaposnak. A megyei bíróság a bizonyítást a szükséges mértékben, a törvény rendelkezéseit betartva lefolytatta, megvizsgálta és értékelte a rendelkezésre álló bizonyítási eszközöket. Az így megállapított tényállás helyes, azonban a Be. 351.§
(2)bekezdés b./ pontja szerint kiegészítésre szorul részben a nyilvános ülésen feltárt adatok, részben a fellebbviteli főügyészség észrevételeinek megfelelően. Ezért az ítélőtábla a tényállás személyi részét kiegészíti a vádlott egészségi állapotát illetően azzal, hogy a gége kismértékű rendellenes sejtfejlődéssel járó papillomavírus fertőzésében szenved. Gyógykezelése többszöri laringoszkopiás beavatkozással történt. A történeti részt azzal szükséges kiegészíteni, hogy a vádlottnál nem csak a saját lőfegyvere volt, hanem a biztonsági őrtől elvett pisztoly is, így miután leütötte az őrt, két lőfegyverrel fenyegette az O.. fiókban tartózkodó személyeket. A harmadik a lőfegyver T1 birtokában volt, aki az
  1. számú pénztárból vette ki a pénzt. Az
  2. augusztus 23-i k...-i O.. fiók elleni rablási cselekményben hárman vettek részt. Ezért ki kell egészíteni a tényállást az T1-el és a T2-vel szemben korábban született ítéletek tartalmával is. T1-et a Komáromi Városi Bíróság az
  3. november
  4. napján kelt 1.B.317/1995/
  5. számú ítéletében, amely a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Bf.9/1997/
  6. számú végzésével
  7. május
  8. napján emelkedett jogerőre, társtettesként, különösen nagy értékre elkövetett rablás bűntette miatt 7 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. T2-t a Komáromi Városi Bíróság
  9. október
  10. napján kelt B.164/1997/
  11. számú ítéletében, amely a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Bf.22/1998/
  12. számú ítéletével
  13. november
  14. napján emelkedett jogerőre, 1 rb bűnsegédként, különösen nagy értékre elkövetett rablás bűntette miatt 5 év fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Fenti kiegészítésekkel a tényállás a felülbírálat alapjául szolgált. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság okszerű következtetést vont le vádlott bűnösségére, törvényes a bűncselekmény minősítése is. A cselekmény jogi minősítésénél a megyei bíróság helyesen alkalmazta az elkövetéskor hatályos törvényi rendelkezéseket a Btk. 2.§-ának értelmében. A büntetéskiszabási tényezőket a megyei bíróság csak részben sorolta fel, illetőleg nyomatékuk értékelésével az ítélőtábla nem mindenben értett egyet. A megyei bíróság helyesen említette az enyhítő körülmények között a vádlott büntetlen előéletét és a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomását. Ehhez képest a kártérítési szándékát a megbánás keretében kell figyelembe venni. Enyhítőleg hat a vádlott ismételt gyógykezelést igénylő betegsége. A megyei bíróság az időmúlást a vádlott szökésére tekintettel egyáltalán nem vette figyelembe enyhítőként. Azonban egyrészt azért, mert rendkívül hosszú idő, 12 év telt el az elbírálásig, másrészt az eljárási problémákra is tekintettel - amelyek a kézre kerítése érdekében tett hatósági intézkedésekben mutatkoztak meg - értékelni kell, bár kétségtelen, hogy kisebb súllyal. A kár nagyobb része megtérült, amely tény kisebb nyomatékkal, hiszen a vádlotton kívül eső körülmény adott rá okot, szintén az enyhítő körülmények között jön számításba. Az elfogadott tényállásból az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlott kezdeményező, vagy vezető szerepére nem lehet következtetni. T2 volt a tippadó, ő mutatta az utat a k...-i O.. fiók épületéhez. Még indulás előtt együtt megbeszélték részletesen a tervezett cselekményt, elosztották a feladatokat. Ezután ennek megfelelően hajtották végre a rablást. Vádlott a biztonsági őrt leütötte, elvette fegyverét, sakkban tartotta a bankban dolgozókat és ügyfeleket, amíg két társa a pénztárakból a pénzt szatyrokba rakta a vádlott által visszaszámolással megadott idő alatt. Mindebből az következik, hogy ez a munkafeladatok közös megosztásán alapuló tett volt, amelyben a vádlott és társai azonos mértékben vettek részt. Összességében az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetést a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára, továbbá a már említettekre tekintettel arányosnak és törvényesnek találta, sem a súlyosításra, sem pedig az enyhítésre nem látott okot. Az ítélet járulékos rendelkezései szintén helyénvalók. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Be. 371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az előzetes fogvatartás beszámítása a Btk. 99.§
(1),
(2)bekezdésén nyugszik. G y ő r ,
  1. január
  2. napján Dr.Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke .Csák Csilla sk. .Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 5.B.47/2008/
  3. számú ítélete
  4. január
  5. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. G y ő r ,
  6. január
  7. napján . Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.