A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.864/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év január hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A közúti baleset okozásának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt bűnügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Városi Bíróság 6.B.198/2008/
- számú ítéletét, és a Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.108/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Kaposvári Városi Bíróság a
- év március hó
- napján kihirdetett 6.B.198/2008/
- számú ítéletével a terhelt bűnösségét közúti baleset okozásának vétségében (Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pontja) állapította meg. Ezért őt 1 évi fogházbüntetésre és 6 évi közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Rendelkezett a járművezetési tilalomba történő beszámításról, valamint a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú ítélet tényállásának lényege szerint a terhelt a délutáni órákban egy kölcsönkért Audi típusú személygépkocsit vezetett, amelyben két utast szállított. A járműben a biztonsági övet senki nem használta. A gépkocsi tulajdonosa a hátsó fékszerkezetet korábban átalakította, oly módon, hogy a dobfék helyett tárcsaféket szerelt be, azonban a járművet fékerőszabályozóval nem látta el. Az átalakításról a terhelt nem tudott, az egyébként a jármű szokásos használatát nem befolyásolta. A terhelt a kétirányú, egyenes vonalvezetésű, száraz aszfaltburkolatú úton hirtelen áttért a szemközti sávba, amikor az előtte haladó gépkocsi előzésébe kezdett, anélkül ,hogy annak biztonságos feltételeiről meggyőződött volna. Ebben az időben a terhelttel szemben, tőle kb. 290-300 méterre 90 km/óra sebességgel közlekedett a sértett.1 gépkocsijával. A sértett a szembejövő gépkocsit észlelte, a baleset elkerülése érdekében az út szélére húzódott és vészfékezett. A terhelt hirtelen jobbra-balra kormányozott és intenzíven fékezett, azonban járműve a fékrendszer átalakítása következtében - túlfékezetté vált, ezért a bal oldali forgalmi sávba átsodródott és keresztbe fordult. Jobb oldalával ütközött a sértetti gépkocsival. Az ütközés következtében a terhelt gépjárműve kettészakadt, és a járműből mindenki kiesett. A baleset következtében a terhelt gépkocsijában utazó felnőtt és a gyermekkorú sértett olyan súlyos sérülést szenvedtek, hogy a helyszínen elhunytak. A sértett.1 8 napon belül gyógyuló könnyű sérüléseket szenvedett, míg a terheltnek 8 napon túl gyógyuló sérülése keletkezett. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a terhelt közlekedése során a KRESZ 34. §
(1)bekezdés a) pontjában írtakat szegte meg, amikor az előzést annak ellenére megkezdte, hogy annak problémamentes befejezéséhez elegendő út nem állt a rendelkezésére. Az előzés biztonságos befejezéséhez 465-510 méterre lett volna szükség, azonban az előzés megkezdésekor a járművek közötti távolság csupán 290-300 méter volt. E ténymegállapítások mellett jogi indokolásában utalt arra, hogy a terhelt KRESZ szabályszegése indította el azt az ok folyamatot, amelynek következtében baleset elhárítási kötelezettségének - részben a gépkocsi általa nem ismert, szabálytalan átalakítása miatt - nem tudott eleget tenni. Rögzítette, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségét nem érinti a fékrendszer átalakítása. A másodfokon eljáró Somogy Megyei Bíróság a
- év május hó
- napján jogerős 1.Bf.108/2009/
- számú végzésében (helyesen ítéletében) az elsőfokú bíróság ítéletének büntetést kiszabó rendelkezését megváltoztatta: a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés időtartamát 3 év 6 hónapra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú határozat tényállását részben kiegészítette, részben helyesbítette. Így tényként rögzítette, hogy az út egyenes vonalvezetésű, a terhelt által vezetett gépkocsi ütközési sebessége kb. 48-53 km/óra, míg a sértetti jármű sebessége az ütközéskor kb.60-63 km/óra volt. II. A másodfokon hozott jogerős határozattal befejezett ügyben a terhelt meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével (Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja) került sor. Álláspontja szerint a terhelt nem kívánta befejezni az elszámított előzést, hanem a forgalmi sávjába történő visszasorolással kívánta megszüntetni a veszélyhelyzetet. Ez azonban a kormánymozdulatok alatt végzett fékezés - a hátsó kerekek blokkolása, túlfékezetté válása miatt nem vezetett eredményre, a személygépkocsi az úttesten keresztbe fordult. Téves a bíróság álláspontja a tekintetben, hogy a gépkocsi fékberendezésének átalakítása a bekövetkezett balesettel okozati összefüggésbe nem hozható. Megfelelő fékberendezés mellett a terhelt balesetelhárítási kötelezettségének eleget tudott volna tenni, így irreleváns, hogy a terheltnek az előzés megkezdésekor elegendő út nem állt rendelkezésére az előzés befejezéséhez. Mindezekre figyelemmel a megtámadott ítéletek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta, egyben kérte az indítvány elbírálásáig a fogházbüntetés végrehajtásának felfüggesztését. A Legfőbb Ügyészség BF.2514/2009. számú átiratában és a nyilvános ülésen felszólaló képviselője - vitatva a védői érveket - a jogerős bírósági ítéletek hatályban tartását indítványozta. A Legfelsőbb alaposnak. Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem találta A KRESZ 34. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében előzni abban az esetben szabad, ha az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy - figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre - az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja. A felülvizsgálati eljárás során a jogerős megállapított tényállás mindenkor irányadó (Be. bekezdés). határozatban 423. §
(1)Az irányadó tényállás szerint a balesethez vezető ok folyamatot a terhelt figyelmetlenül és szabálytalanul megkezdett előzése (causa) indította el. Enélkül a két ember halálát és további személy könnyű sérülését eredményező közlekedési baleset - a túlfékezettséget okozó fékátalakítás (concausa) ellenére - nem következett volna be. A terhelt az előzés megkezdésekor a legalapvetőbb meggyőződési kötelezettséget elmulasztotta. Magatartásával nem csupán zavarta vagy akadályozta a szembe jövő jármű vezetőjét, hanem a forgalmi sávba áttérés pillanatában már kifejezetten veszélyeztette. A sértett erre késedelemmentes vészfékezéssel reagált. A terhelt által vezetett gépkocsi fékrendszerének szabálytalan átalakítása a jármű szokásos használatát nem befolyásolta, az intenzív vészfékezés elmaradása esetén a jármű blokkolása sem következett volna be. Mindebből következően a terhelt szabálytalan előzésével olyan oksági folyamatot indított el, amely - más tényező közbejöttével súlyos, két személy halálával járó közlekedési balesethez vezetett. A közúti baleset gondatlan okozása vétségénél a közúti közlekedés szabályainak a megszegése és az eredmény közötti okozati összefüggés akkor is megállapítható, ha a terheltnek az ok folyamatot elindító és az eredményhez vezető KRESZ szabályszegéséhez az elkövetőtől független további közreható ok is társul (EBH. 2005.1290.) A Legfelsőbb Bíróság mindenben osztotta a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletekben kifejtett anyagi jogi álláspontot, és megállapította, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül került sor. Ezért a sérelmezett határozatokat a Be. 426. § alapján hatályukban fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §
(4)bekezdése kizárja, míg felülvizsgálatnak a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja alapján nincs helye. Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul (Be. 418. §
(3)bekezdés). Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján mellőzheti. Budapest,
- év január hó
- napján Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné