Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.194/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Budapesten,
- évi január hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: Az emberölés bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Bíróság
- június
- napján kihirdetett 7.B.62/2006/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a szabadságvesztés büntetést 3 (három) év 6 (hat) hónap fogházbüntetésre súlyosítja, továbbá mellékbüntetésként 4 (négy) évre eltiltja a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére és a pártfogó felügyelet elrendelésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A Fővárosi Bíróság a
- június
- napján kelt 7.B.62/2006/
- számú ítéletével a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét és kötelezte az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a börtönbüntetés tartamának felemelése, a végrehajtás felfüggesztésének mellőzése és közügyektől eltiltás kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Az ítéletet a vádlott és védője tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.519/2007/
- számú átiratában és a nyilvános ülésen felszólaló képviselője az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Észrevételezte, hogy a Fővárosi Bíróság a tárgyaláson a sértettet és élettársát elmulasztotta figyelmeztetni a Be.82.§
(1)bekezdés b./ pontban foglalt mentességi jogra. Ezért vallomásaiknak a mentességi jog körébe eső részét figyelmen kívül kell hagyni. Álláspontja szerint ez nem érinti a tényállás megalapozottságát. Annak megfelelően törvényes a cselekmény minősítése, de a kiszabott büntetés kirívóan enyhe. Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a börtönbüntetés tartamát emelje fel, végrehajtásának felfüggesztését mellőzze, a vádlottat mellékbüntetésként közügyektől eltiltásra is ítélje, egyebekben pedig az ítéletet hagyja helyben. A nyilvános ülésen felszólaló védő sem a tényállást, sem a cselekmény minősítését nem támadta. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság helyesen tulajdonított nagyobb jelentőséget a vádlott elmeállapotának. Indítványában az ítélet helybenhagyását kérte. A vádlott az utolsó szó jogán sajnálkozását hangoztatta. Az ügyészi fellebbezés alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a fenti perorvoslat alapján bírálta felül a Fővárosi Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Annak eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A perrendi szabályok megtartása körében azonban az ítélőtábla egyetértett a Fővárosi Főügyészség észrevételével. A Fővárosi Bíróság a tárgyaláson elmulasztotta a sértettet és élettársát figyelmeztetni arra a részleges mentességi jogukra, (Be.82.§
(1)bekezdés b./ pont), hogy a tanúvallomást megtagadhatják abban a kérdésben, amely szerint önmagukat, vagy hozzátartozójukat bűncselekmény elkövetésével vádolnák. Ennek következményeként az ítélőtábla a bizonyítékok közül az ítélet indokolásából kirekesztette a sértett vallomásából (
- oldal
- bekezdésből) az „azonban többszöri" szöveggel kezdődő „gyereknek szokták" befejezésű mondatrészt, továbbá a „belement a késbe" kifejezést követő további szöveget a bekezdés végéig. A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság a tényállást a lényeget illetően megalapozottan rögzítette, ezt az előzőekben kirekesztett sértetti előadás sem érintette. A vádlott többször megváltoztatott előadásával szemben a sértett és élettárásának terhelő vallomása mellett kívülálló tanúk egybehangzóan igazolták, hogy a sértett felróható támadásától térben és időben elkülönülten szúrta meg a vádlott a sértett hasi tájékát, miközben a „most meghaltok…" kijelentést tette. A bekövetkezett sérülést és annak következményét aggálytalan igazságügyi orvosszakértői vélemény igazolta. Ennek egyes megállapításait azonban a tényállás nem tartalmazza, jóllehet a cselekmény megítélésénél jelentőséggel bír. Ezen túlmenően a vádlott ellen az ítéletben jelzett eljárás is jogerősen befejeződött. Ezért az ítélőtábla a Be.352.§
(1)bekezdés a./ pontja alapján a tényállást a következőkkel helyesbítette, illetve egészítette ki: - A Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.B.35875/
- számú ügyében a Fővárosi Bíróság a
- szeptember
- napján kelt 24.Bf.8967/2006/
- számú ítélettel a személyi résznél jelzett elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta: megszüntette a Pesti Központi Kerületi Bíróság 19.B.3828/2003/
- számú ítélettel meghatározott próbára bocsátást, a vádlott bűnösségét lopás vétségében is megállapította, a börtönbüntetést 2 év 4 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát pedig 3 évre súlyosította. A vádlott ezt a büntetését tölti
- október
- napjától. (Bűnügyi Nyilvántartótól beszerezve
- sorszám alatt) - A sértett hasi sérülésének leírását (ítélet
- oldal utolsó bekezdésében) annyiban helyesbíti, hogy a verőeret átmetsző sérülés helyett helyesen verőeret sértő sérülés elszenvedését rögzíti. (igazságügyi orvosszakértői vélemény nyomozati iratok
- oldal) -az ítélet
- oldal
- bekezdése, hogy a sértett kivérzett állapotban került kórházba. Ezt azzal egészíti ki, hogy életét csak a kellő időben alkalmazott szakszerű orvosi ellátás mentette meg. (Dr. Dombai Gyula igazságügyi orvosszakértő,
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal) A fentiekkel a tényállás már minden tekintetben megalapozottá vált, azt egyébként a perorvoslatok sem támadták. Az irányadó tényállás alapján a Fővárosi Bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. Cselekményének emberölés bűntettének kísérletekénti minősítése törvényes, a szándék eshetőleges formájára vont következtetés is helytálló. A Fővárosi Bíróság a büntetés kiszabásakor helyesen vette száma az enyhítő és súlyosító körülményeket. Ugyanakkor a vádlott javára szóló körülmények súlyának indokolatlan jelentőséget tulajdonított mind a szabadságvesztés tartamának meghatározásánál, mind akkor, amikor lehetőséget látott a végrehajtás felfüggesztésére. Az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés eltúlzottan enyhe, nem szolgálja a büntetés célját. A vádlott élet elleni cselekményének komoly tárgyi súly tulajdonítható kísérleti szakban rekedése ellenére. A sértett ugyanis közvetlen életveszélyes, kivérzett állapotban került kórházba, életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Elmeállapota és a javára szóló további enyhítő körülmények ellenére büntetésének súlyosításával az ítélőtábla egyetértett. Ezért az elsőfokú ítéletet a Be.372.§-a értelmében megváltoztatta, a vádlott szabadságvesztés büntetésének tartamát 3 év 6 hónapra felemelte. Egyúttal törvényi akadály folytán mellőzni kellett az egyébként is indokolatlanul alkalmazott végrehajtás felfüggesztésére és pártfogó felügyelet elrendelésére vonatkozó rendelkezéseket. Ugyanakkor a vádlott általános egészségi állapota miatt a szabadságvesztés büntetést a Btk.45.§
(2)bekezdésére figyelemmel eggyel enyhébb, a Btk.44.§-a szerinti fogház fokozatban rendelte végrehajtani. Emellett úgy találta, hogy a cselekmény és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség miatt mellékbüntetésként közügyektől eltiltás is szükséges. (Btk.53.§ és 55.§) Az ítélet további rendelkezései törvényesek, így azokat a Be.371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Budapest,
- évi január hó
- napján Dr. Szigeti Ágnes sk. a tanács elnöke Dr. Révész Tamásné sk. előadó bíró Dr. Hildenbrand Róbert sk. bíró A Fővárosi Bíróság 7.B.62/2006/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.194/2007/
- számú ítéletében foglalt változtatással
- január
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált! Budapest,
- évi január hó
- napján Dr. Szigeti Ágnes sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő