Pf.20604/2009/4 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf. II. 20.604/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla az előbb Dr. Tiborcz Attila ügyvéd, majd a fellebbezési eljárás során Dr. Ifkovics József ügyvéd (Jászberény, Lehel vezér tér 9.) által képviselt felperes neve címe lakos felperesnek, a Dr. Barazutti László ügyvéd (Jászberény, Szabadság tér 2.) által képviselt alperes neve, címe alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
2. P. 20.508/2007/
3. számú ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt előterjesztett és
5. sorszám alatt kiegészített fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja: az alperes által fizetendő marasztalás összegét 8.344.060 (Nyolcmillió-háromszáznegyvennégyezer-hatvan) forintra felemeli; mellőzi a felperes kötelezését perköltség megfizetésére az alperes, és illeték megtérítésére az állam javára. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 750.000 (Hétszázötvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra (Harminchatezer-huszonnégy) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: térítsen meg 36.024 Harmincegy jászsági és hevesi települési önkormányzat
6. június 7-én társulást hozott létre ... Térségi Szolgáltató Társulás néven a régió kommunális hulladék lerakójának megvalósítása, üzemeltetése, bővítése, a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás biztosítása, a társulásban résztvevő tagok érdekeinek összehangolása céljából. Ugyanezen a napon a társulás tagjai a hulladéklerakó működtetésére megalakították a ... Térségi Kommunális Szolgáltató Kft-t. Ennek tagja a Jk, illetve a Jl Nagyközségi Önkormányzat is. A társulás, - határozata értelmében - a társulásban résztvevő önkormányzatok területéről a hulladékszállítást négy települési önkormányzat - Jászberény, Jp, Jászárokszállás és Heves - járművei és gépei működtetésével oldja meg. Jk és Jl kommunális hulladékát a Jp Városüzemeltetési Kft. szállította a ... befogadó telepére. E két önkormányzat utóbb úgy döntött, hogy
7. január 1-től nem a Jp Városüzemeltetési Kft. szolgáltatásait veszik igénybe, hanem a Jl Nagyközségi Önkormányzat által alapított alperessel szállíttatják a lakossági hulladékot. A ... Kft. a társulás által kijelölt négy beszállítóval történő hulladékszállítás esetén a hulladékszállítás és lerakás díját ingatlanonként állapította meg. Az alperes által szállított hulladék átvételének és lerakásának díját viszont kilogrammonként határozta meg, amely azt jelentette, hogy az alperesnek
8. január 1-től az úgynevezett „kívülállókra" irányadó díjat kellett megfizetnie. Ez a négy beszállítóra alkalmazott díjhoz képest kedvezőtlenebb, magasabb összegű díjat jelentett. Jk és Jl önkormányzata az egységes, kedvezőbb díjtétel velük szembeni alkalmazása érdekében pert indított a ... Térségi Kommunális Szolgáltató Kft. ellen. A keresetet a JászNagykun-Szolnok Megyei Bíróság
9. P. 21.329/2003/
10. számú ítéletével elutasította, s e határozatot a Szegedi Ítélőtábla
11. május 17-én kelt Gf. III. 30.146/2004/
12. számú ítéletével helybenhagyta. A felperes, mint vállalkozó és az alperes, mint megrendelő
13. december 28-án vállalkozási szerződést kötött, amelyben a felperes
14. január 1-jétől 5 éves, határozott időre vállalta Jk közigazgatási területéről a háztartási hulladék elszállítását a ... Kft ... hulladéklerakó telepére. A szerződés
15. pontjában a felek rögzítették, hogy: „az önkormányzati rendelet értelmében: az alvállalkozó (a felperes) ingatlanonként bruttó 6.500 Ft/év díjért egy db 110 literes hulladéktároló edényzet ürítését vagy ennek megfelelő becsomagolt vagy 2 db 60 literes bekötözött zsákban elhelyezett háztartási hulladék elszállítását végzi heti egy alkalommal. A közületek, vállalkozók hulladékszállítási, lerakási díja 110 liter/hét/bruttó 185 Ft. A mennyiség növekedésével a szállítási, lerakási díj arányosan növekszik. Amennyiben az önkormányzat a szolgáltatási díjat módosítja, szerződésmódosításra kerül sor." A szerződés
16. pontja kimondja, hogy „A NÜVI (az alperes) által kibocsátott számla átvételétől számított 30 napon belül az alvállalkozó köteles elszámolni a beszedett díjjal és a hátralékosok felszólításának postai költségét az erre vonatkozó számla átvételekor megfizetni. Továbbá köteles minden hónapot követően 8 napon belül (Jk nagyközség területéről beszállított) hulladék mennyisége után a megbízónak bruttó 3,7 Ft/kg-onként, mint lerakási díjat megfizetni. A fent megállapított lerakási díj összege változása esetén szerződésmódosítást von maga után." A szerződés
17. pontja úgy szól, hogy „A megbízó az alvállalkozónak számlánként bruttó 75 Ft számlakészítési díjat számít fel, melynek elszámolása a beszedett, behajtott díjból történt." A szerződés
18. pontja értelmében „Az alvállalkozó a beszedésre került szolgáltatási díj számláját a megbízó felé minden negyedévet követő 30 nap elteltével nyújtja be, melyet 8 napon belül átutalással egyenlít ki. Egy ingatlan negyedéves díja (110 liter/hét mennyiség) bruttó 1.625 Ft. Önkormányzat és intézményei után (110 liter/hét mennyiség) bruttó 480 Ft negyedévenként. A közületek, vállalkozók negyedéves díja (110 liter/hét mennyiség) bruttó 2.405 Ft. Az alvállalkozó javaslatára megbízó intézmény vezetője ettől eltérően kedvezményt adhat." A ... Kft. taggyűlése az un. „kívülállókra" alkalmazandó hulladék elhelyezési és ártalmatlanítási díj mértékét a
19. évi 3 Ft 70 fillér/kilogramm díjról 2003-ban 5,36 Ft/kg + 12 % Áfa, 2004-re 5,36 Ft/kg + 15 % Áfa,
20. évre 5,36 Ft/kg + 15 % Áfa,
21. évre 5,6 Ft/kg + 15 % Áfa összegben állapította meg. Az alperes a felperessel kötött vállalkozási szerződés teljes időtartama alatt 3,7 Ft/kgonkénti lerakási díjat számlázott a felperes felé, aki azt maradéktalanul megfizette. Az önkormányzat a
22. évre meghatározott 6.500 Ft szolgáltatási díjat
23. évre 7.200,
24. évre 8.000,
25. évre 8.520 Ft-ra emelte fel. Az alperes minden évben az önkormányzati rendeletben megállapított szolgáltatási díjat számlázta a lakosság felé, azokat a felperes szedte be, befizette az alperesnek, kiállítva ezzel egyidejűleg az ezen összeget tartalmazó szolgáltatási díj számláját, melyet az alperes megfizetett a felperesnek. A felperes a szerződés teljes időtartama alatt kiegyenlítette az alperes felé az alperes által meghatározott számlakészítési díjat. Az alperes nem fizette meg a felperes részére a felperes által kiállított, összesen 8.865.638 Ft összegű 6 db számlájának ellenértékét. A felperes módosított keresetében 8.865.638 Ft tőke, ennek kamatai és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a megrendelő a vállalkozási szerződés utolsó negyedévében kiállított számlái ellenértékét nem fizette meg részére, holott a követelt összeg a szerződés alapján őt megilleti. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását kérte. Nem vitatta, hogy a felperes számláit nem egyenlítette ki, azonban a követeléssel szemben beszámítási kifogást terjesztett elő. Azzal érvelt, hogy a vállalkozó részére a szerződés időtartama alatt mindvégig a szerződésben megállapított 3,70 Ft/kgonkénti lerakási díjat számlázta, holott a ... Kft. annak összegét folyamatosan emelte. Az emelt összegű lerakási díj és a felperes által megfizetett összeg közötti különbözet címén 8.344.060 Ft-ot kívánt beszámítani, mert megítélése szerint e nélkül a felperes az alperes terhére jogalap nélkül gazdagodna. A per során az alperes megfizetett a felperesnek 521.578 Ft-ot. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 78.872 Ft-ot, ennek
26. november 22-től a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal megemelt mértékű kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 1.049.562 Ft perköltséget és térítsen meg az államnak 319.738 Ft illetéket. A határozata indokolásában kifejtette, hogy az alperes érvelésével szemben a perben a jogalap nélküli gazdagodás szabályai nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a peres felek között vállalkozási szerződés volt érvényben, s jogvitájukat annak rendelkezései alapján kell elbírálni. A szerződés
27. pontja megítélése szerint azt jelenti, hogy abban a felek a felperest illető vállalkozói díjat úgy határozták meg, hogy az az önkormányzat mindenkori rendeletében meghatározott díjat jelenti automatikusan. E díjat az alperes a felperes részére kiállított számlákban közölte, a felperes e díjakat szedte be a lakosoktól, így nem volt szükség a szerződés évenkénti módosítására. A szerződés
28. pontját pedig akként értelmezte, hogy a felek a szerződés teljes időtartamára nem rögzítették egy meghatározott összegben a lerakási díj összegét, hanem előre megállapodtak abban, hogy a lerakási díj változása esetén automatikusan módosul a felperes fizetési kötelezettsége. Ebből következően a felperesnek a megemelt lerakási díjat kell megfizetni. A perben beszerzett könyvszakértői vélemény alapján azt állapította meg, hogy lerakási díj címén a felperes tartozása az alperes felé 8.786.766 Ft, mely a Ptk.
29. §-a értelmében beszámítható a felperes nem vitásan fennálló 8.865.638 Ft összegű követelésébe, ekként az alperes 78.872 Ft-ot és ennek kamatait köteles a Ptk.
30. §-a alapján az alperes részére megfizetni. A felperes pernyertességének arányát 1 %-ban határozta meg, melyhez igazodva rendelkezett a perköltség és az illeték viseléséről, utóbbinál figyelembe véve, hogy az alperes személyes illetékmentes. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a megyei bíróság határozatának megváltoztatását, a módosított keresete szerinti határozat hozatalát és az alperes költségben való marasztalását kérte. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság a vállalkozási szerződés
31. és
32. pontját tévesen, önkényesen értelmezve állapította meg, hogy a szállítási díj és a lerakási díj emelése automatikus szerződésmódosulást eredményezett. Rámutatott, hogy a felek sem a szerződés fennállása alatt, sem a perben nem nyilatkoztak automatikus szerződésmódosításról. Kifejtette, hogy a bíróság nem is szerződésmódosítást, hanem módosulást állapított meg, holott a vállalkozási szerződésük „módosításról" rendelkezik. Ehhez azonban a két fél egyező akaratnyilvánítása lett volna szükséges, ilyen pedig nem volt. A szerződésmódosulás valamely előre rögzített feltétel bekövetkezését tételezi fel, a szerződés azonban ilyet nem tartalmazott. A lerakási díj ... Kft. általi emelése esetén a felek egyező akarattal módosíthatták volna a szerződésüket, vagy ennek hiányában az alperes a Ptk.
33. §-a alapján kérhette volna a szerződés módosítását a bíróságtól. A szolgáltatási díj emelése kapcsán a felek ráutaló magatartással, egyező akarattal módosították a szerződésüket, a lerakási díj tekintetében azonban nem. A szolgáltatási díj és lerakási díj változása nem volt összefüggésben egymással, így az az ítéleti megállapítás, hogy az előbbi az utóbbi emelkedésének megfelelően nőtt, téves. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes költségben való marasztalását kérte. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú eljárás során a felperes is azt hangoztatta több alkalommal is, hogy szerződésmódosítás nem történt, s ezt az álláspontot osztja az alperes is. Kiemelte, hogy a lerakási díj változásáról a felperesnek tudomása volt, erről őt az alperes is tájékoztatta, amint arról is, hogy ezzel a szerződés végén el kell számolni annak függvényében, hogy a ... Kft. és az alperes között e tárgyban miként alakul a jogvita. Az ítélőtábla erre irányuló fellebbezés hiányában nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének az alperest 78.872 Ft és járulékai megfizetésére kötelező rendelkezését a Pp.
34. §