Bf.190/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1),

(4)bekezdés a./ pont, 4 rb. csalás bűntettében mint társtettes), 3 rb. Btk.318.§

(1),

(2)bekezdés a./, c./ pontok,

(6)bekezdés b./ pont, Btk.318.§

(1),

(2)bekezdés a./ c./ pontok,

(5)bekezdés b./ pont) és folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében mint társtettes (Btk.323.§

(1)bekezdés) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Fővárosi Bíróság ítélete az I.r., a III.r., a IV.r., az V.r., a VI.r., a VII.r., a VIII.r., a IX.r., a X.r., a XI.r. és a XII.r. vádlottakkal szemben első fokon jogerőre emelkedett. Az elsőfokú ítéletet az ügyész valamennyi vádlott, így a II.r. vádlott tekintetében is tudomásul vette. Ellene a II.r. vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.438/

1. számú átiratában a jogi indokolás kisebb kiegészítése mellett az ítélet helybenhagyását indítványozta. Bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni. A nyilvános ülésen a védő a felmentés iránti fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint aggályos, hogy a Fővárosi Bíróság a tényállás főbb megállapításait az I.r. vádlott vallomására alapította. Számára ugyanis az okirati bizonyítékok mellett nem volt más lehetőség, mint a cselekmények beismerése. Az önmagára is terhelő előadás azonban nem teszi hiteltérdemlővé az előadásának azt a részét, amely a II.r. vádlott magatartására vonatkozik. Elismerte, hogy a Fővárosi Bíróság igen alapos bizonyítási eljárást folytatott le és minden érintettet meghallgatott, azonban a bizonyítékok mérlegelését nem tudja elfogadni. Védencének az volt a feladata, hogy az ügyfeleket felderítse és összehozza az ügyvéddel, ezért jutalékot kapott, de a letéti pénzekből nem részesült. Az ügyleteket az ügyvédek bonyolították, a II.r. vádlott aláírása sehol sem szerepel a dokumentumokban. Kiemelte, hogy a zsarolási cselekményt illetően a munkatársak csak hangoskodásról vallottak, az I.r. vádlott pedig nem szavahihető. Neki ugyanis érdeke volt azt állítani, hogy a letéti pénzekből a II.r. vádlott különböző módokon részesült, így az ő anyagi felelőssége kisebb. Indítványozta, hogy az ítélőtábla alapos mérlegelés alapján a II.r. vádlott védekezését fogadja el, és védencét mentse fel az ellene emelt vádak alól. A II.r. vádlott az utolsó szó jogán kijelentette, hogy a bűncselekményeket nem követte el. Nem tudhatta, hogy az ügyvéd az ügyintézést nem valósítja meg és elteszi az átvett pénzösszegeket. Bemutatta a személyi igazolványát, amely szerint
2. május
3. napján született, anyja neve Füredi Rózsa. A fellebbezések nem alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben írt perorvoslatok alapján, a Be.349.§

(1)bekezdése szerint, a fellebbezéssel érintett II.r. vádlott tekintetében bírálta felül az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást. Annak eredményeként megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság a perrendnek is megfelelően igen széleskörű bizonyítást foganatosított az ügyben. A vád és védelem képviselőjével egyetértésben azt lehetett megállapítani, hogy a Fővárosi Bíróság részletesen meghallgatta a vádlottakat, sértetteket és minden tanút, akinek tudomása volt a cselekményekről. Az így rendelkezésére álló bizonyítékokat egyenként és egymással is egybevetve gondosan értékelte és erről tényállási pontonként kimerítő részletességgel számot is adott. Kifejtette, hogy a II.r. vádlott elhárító védekezését miért nem fogadta el. Mérlegelésében utalt az egyes vádlottak és tanúk szavahihetőségére és az ennek megítélésénél figyelembe vett körülményekre. Az ítélőtábla álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége megfelel az iratok tartalmának, logikus, átfogó és meggyőző erővel rendelkezik. Összességében tehát az elsőfokú bíróság a II.r. vádlott tagadásával szemben kifogástalan mérlegelés útján állapította meg a tényállás őt érintő pontjait. Az ítéleti tényállásban a

1. oldal XXVIII. pont utolsó sorában elírás miatt hibásan szerepel a II.r. vádlott neve. Az elírást az ítélőtábla kijavította. A II.r. vádlott védője felszólalásában a bizonyítékok felülmérlegelését igényelte. Erre azonban megalapozott tényállás esetében a másodfokú eljárásban perjogi tilalom folytán nem kerülhet sor. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, így az irányadó volt a felülbírálat során. Az irányadó tényállásból a Fővárosi Bíróság okszerűen következtetett a II.r. vádlott bűnösségére és cselekményeinek a jogi minősítése is megfelel a büntető anyagi szabályoknak. Egyetértett az ítélőtábla a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselőjének azzal a megjegyzésével, hogy a jogi indokolás a bűnszövetség magyarázatát nem tartalmazza. Ezért az ítélőtábla a jogi indokolást kiegészíti azzal, hogy az ítéleti tényállások bevezető része a 10-
2. oldalon tartalmazza a vádlottak közötti kapcsolatokat, együttműködésük módját és célját. Az ott írtak alapozzák meg a csalási cselekmények bűnszövetségben elkövetettkénti minősítését. A II.r. vádlott és több társa összehangolt csalási cselekmények elkövetését határozták el és valósították meg. Ezáltal a Btk.137.§
3. pontja szerint a II.r. vádlott terhére a bűnszövetségben elkövetés megállapítható volt. Téves azonban az a fellebbviteli főügyészségi észrevétel, hogy a Fővárosi Bíróság a felfüggesztett büntetés végrehajthatóságának elévülésére nem mutatott rá. Az ítélet
4. oldal 4-5 bekezdésében ezzel a Fővárosi Bíróság részletesen foglalkozott. Az ott írtak helytállóak, a hivatkozások között azonban az adott esetre, a Btk.67.§

(1)bekezdés b./ pontja helyett a d./ pont felhívása felel meg. A feltehető elírást ezért az ítélőtábla kijavította. A büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság hiánytalanul felsorolta az enyhítő és súlyosító körülményeket. Összességében igen méltányosan határozta meg halmazati büntetésként - pótlólag felhívja a Btk.85.§-át - a kiszabott börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát. Jóllehet a perorvoslatok a büntetés enyhítéséről nem szóltak, annak indoka a fentiek értelmében nem merült fel. Az ítélőtábla a II.r. vádlott személyi adataiban elírást észlelt a születési éve és az anyja neve rögzítésénél az ítélet rendelkező részében. Ezért ezeket a személyes adatokat a nyilvános ülésen megjelent II.r. vádlott személyi igazolványával egyeztette, és megfelelően kijavította. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az előzőekben írt elírások kijavításával a Be.371.§

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Budapest,

1. év október hó
2. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Révész Tamásné s.k. előadó bíró Dr. Hildenbrand Róbert s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 14.B.658/2003/
3. számú ítélete a II.r. vádlott tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.190/2008/
4. számú végzésében foglaltak szerint
5. október
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált! Budapest,
7. év október hó
8. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: Ónodi Gáborné bírósági ügyintéző