Bf.178/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a/ pont] állapította meg és ezért őt 320 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 100 Ft-ban állapította meg. Az összesen kiszabott 32.000 Ft pénzbüntetésből az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításával 1.900 Ft-ot megfizetettnek tekintett. Az első fokú ítélet rendelkezett még a bűnügyi költség viselésével kapcsolatban is. Az ítélet ellen a II.r. vádlott védője felmentésért fellebbezett. A Fővárosi Bíróság ítélete I.r. emelkedett. és III.r. vádlottal szemben első fokon jogerőre A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.413/2008/1. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - az első fokú bíróság által a bizonyítékok mérlegelésével megállapított tényállást és a II.r. vádlott bűnösségének megállapítását megalapozottnak tartotta, egyetértett a cselekmény jogi minősítésével és a kiszabott büntetés nemével és mértékével is, ezért az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A védő a nyilvános ülésen a felmentés végett bejelentett fellebbezését fenntartotta. Perbeszédében részletesen kifejtette, hogy az első fokú bíróság ellentmondásos vádlotti és tanúvallomások alapján, azokat helytelenül értékelve állapította meg a tényállást. A védő elsősorban a II.r. vádlott felmentését, másodsorban társtettesi elkövetési magatartás helyett bűnsegédi megállapítását, és a kiszabott pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztését indítványozta. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a védői perorvoslat folytán bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Ennek eredményeként megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság megfelelő alapossággal és részletességgel folytatta le a bizonyítási eljárást. Annak során a perrendi szabályokat - különös tekintettel a vádlott távolléte esetén követendő eljárási szabályokra is - maradéktalanul megtartva, hiánytalanul teljesítette ügyfelderítési kötelezettségét, feltárta és megvizsgálta a bizonyítékok teljes körét. A rendelkezésére álló bizonyítási anyagot értékelési körébe vonva, a bizonyítékokat egyenként és egymással is egybevetve gondosan mérlegelte, és e tevékenységéről részletesen számot is adott. Okszerűen megindokolta azt, hogy mely bizonyítékokat, mely részükben és miért fogadott el, illetve melyeket, mely részükben és miért nem tartott valónak. Az első fokú ítélet indokolása mindenre kiterjedő, logikus és nem ellentétes az iratok tartalmával sem. Az első fokú bíróság kellő részletességgel foglalkozott a II.r. vádlott vallomásával, aki a nyomozás során azt állította, hogy bár jelen volt a helyszínen, de nem követett el bűncselekményt. A bizonyítékok okszerű mérlegelése után a Fővárosi Bíróság a II.r. vádlott védekezését elvetette és az ítéleti tényállást döntően a sértettek tanúvallomásai alapján állapította meg, amelyet egyéb bizonyítékok is - a vádlottak érdekkörén kívül eső szemtanúk vallomásai, szakértői vélemények valamint okirati bizonyítékok is alátámasztanak. A Fővárosi Bíróság által megállapított tényállás mentes a Be. 352.§

(1)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, annak kiegészítése szükségtelen, mert minden vonatkozásban megalapozott, tartalmazza a szükséges tényeket. Az első fokú bíróság eleget tett a törvényben írt indokolási kötelezettségének is, így az általa megállapított tényállás irányadó volt a fellebbezési eljárásban. Erre tekintettel az első fokú ítéletben megállapított tényállás megváltoztatására irányuló védői fellebbezés - amely a bizonyítékok mérlegelését támadja - nem volt elfogadható. A II.r. vádlott bűnösségét a Fővárosi Bíróság okszerűen állapította meg, és a cselekmény minősítése is megfelel a Btk. rendelkezéseinek. A II.r. vádlottnak az ítéleti tényállásban rögzített magatartása megfelel a Btk. 20.§

(2)bekezdése szerinti társtettesi elkövetői minőségnek, mert a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását társaival szándékegységben valósította meg. A büntetés kiszabása körében figyelembe veendő körülményeket az első fokú bíróság általában helyesen sorolta fel. A súlyosító körülmények közül mellőzi az ítélőtábla azt a megállapítást, hogy a II.r. vádlott magatartása ténylegesen riadalmat és megbotránkozást okozott másokban. A Fővárosi Bíróság által alkalmazott joghátrány arányban áll a II r. vádlott által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával és az egyéb bűnösségi körülményekkel, indokolt az „enyhítő szakasz" alkalmazása is, azonban nem merült fel olyan különös méltánylást érdemlő körülmény, amely a pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztését indokolttá tenné. A Fővárosi Bíróság ítéletének rendelkező részében helytelenül szerepel a II.r. vádlott születési éveként 1963, valamint az ítélet 12. oldalán tévedésből a III.r. vádlottal szemben kiszabott büntetést indokolta az első fokú bíróság a II.r. vádlott helyett. A fenti elírásokat a másodfokú bíróság kijavította. Az ítélőtábla ezért a Fővárosi Bíróság ítéletét a Be. 371.§

(1)és

(4)bekezdése értelmében - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezés a Be. 381.§

(1)bekezdésén alapul. Budapest,

1. évi november hó
2. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Rédei Géza s.k. előadó bíró Dr. Révész Tamásné s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 12.B.753/2005/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.178/2008/
4. számú végzése folytán
5. november
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált! Budapest,
7. év november hó
8. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő