Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.206/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A testi sértés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság 5.B.805/2007/
- számú ítéletét megváltoztatja annyiban, hogy a kiszabott börtönbüntetésbe a vádlott által
- február
- napján és
- január
- napjától
- június
- napjáig, illetve az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott köteles a másodfokú eljárás során felmerült 3.900 Ft bűnügyi költséget az államnak megfizetni. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Fővárosi Bíróság a
- június
- napján kelt 5.B.805/2007/
- számú ítéletével a
- január
- napjától előzetes fogvatartásban lévő vádlottat 2 rb. testi sértés bűntette - 1 rb. Btk.170.§
(1)és
(5)bekezdés I. fordulat és 1 rb. Btk.170.§
(1),
(2)bekezdés - miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az eljárásban felmerült 134.984 Ft bűnügyi költségből 113.294 Ft megfizetésére kötelezte a vádlottat azzal, hogy a fennmaradó 21.690 Ft-ot az Állam viseli. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.60/2008/
- számú átiratában jelezte, hogy a Fővárosi Bíróság a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról elmulasztott rendelkezni. Ennyiben az ítélet megváltoztatását, egyebekben annak helybenhagyását indítványozta. Bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni. A nyilvános ülésen a védő az enyhítésért bejelentett fellebbezését fenntartotta. A tényállást egyik sértett tekintetében sem vitatta a bántalmazás módja és a bekövetkezett sérülések körében. Sértett
- esetében a jogi minősítést annyiban kérte megváltoztatni, hogy a vádlott terhére az életveszélyes eredmény vonatkozásában nem eshetőleges szándék, hanem tudatos gondatlanság felrovását indítványozta. Sértett
- sérüléseit illetően kifogásolta, hogy igazságügyi orvosszakértői vélemény nem áll rendelkezésre, így a fej és mellkas zúzódás mibenléte nem tisztázott, amely befolyásolhatja a sérülések gyógytartamát. Álláspontja szerint emiatt az ítélet hatályon kívül helyezése is felmerül. Az időmúlásra figyelemmel a büntetés lényeges enyhítését kérte. A vádlott által megfizetendő bűnügyi költséget a megismételt eljárásban felmerült szakértői költséggel is indokoltnak látta csökkenteni a Be. 403.§
(5)bekezdése alapján. A vádlott az utolsó szó jogán megbánását hangoztatta. A büntetés enyhítése iránt bejelentett fellebbezések nem alaposak, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában a beszámítás elmulasztása miatt tett indítvány helytálló. A Fővárosi Ítélőtábla védelmi perorvoslat folytán bírálta felül a Fővárosi Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Ennek eredményeként megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság ügyfelderítési kötelezettségét mind a sértett1., mind a sértett
- sérelmére elkövetett bántalmazások tekintetében teljesítette. Ítélete indokolásában a bizonyítékok mérlegeléséről részletesen számot adott. Az indokolás megfelel az iratok tartalmának, logikus, egyben meggyőző erővel bír. A védő a tényállást csupán sértett
- sérüléseinek értékelése körében vitatta, érvelését azonban az ítélőtábla nem osztotta. E sértettet mentő szállította a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház Traumatológiájára, ahol röntgenvizsgálata is megtörtént. Az orvosi lelet és vélemény a röntgen lelet alapján rögzítette az orrcsont lényeges elmozdulás nélküli törését és mellette a zúzódásos sérüléseket. Összességében a várható gyógytartamot 8 napon túl, kb. 28 napban jelölte meg. Önmagában a töréses sérülés 8 napon túl gyógyuló, így a minősítésnél a zúzódások nem játszanak meghatározó szerepet. A Fővárosi Bíróság által megállapított tényállás tehát minden tekintetben megalapozott, így az irányadónak tekinthető. Az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. Az általa elkövetett cselekmények minősítése az anyagi jogi szabályoknak és az ítélkezési gyakorlatnak egyaránt megfelel. A Fővárosi Bíróság jogi indokolásában helyesen fejtette ki, hogy mindkét sértett bántalmazása egyenes szándékkal történt, sértett 1-nél pedig az életveszélyes eredmény bekövetkezéséért eshetőleges szándék róható fel. Sértett1-et a vádlott igen durván, kitartóan, a felsőtestére ököllel és eszközzel mért ütésekkel bántalmazta. A sértett mindkét oldal sorozat-bordatörését szenvedte el, amelynek az ítéletben írt szövődményei közvetlen életveszélyes állapot kialakulásához vezettek. Az adott esetben - a sértett 45-50 kg testsúlya, a vádlott boxoló múltja, az ittas indulat által vezérelt ütlegelés és a bekövetkezett sérülések alapján - a vádlott gondatlanságának egyik formája sem merülhet fel alappal. A vádlott tudatában nyilvánvalóan fel kellett merülnie, hogy ilyen mértékű bántalmazástól a sértett életveszélybe kerülhet, de ittas indulatában eziránt közömbös maradt. Így az eredményért felrótt eshetőleges szándéka helytálló következtetés eredménye. A büntetés kiszabása során a Fővárosi Bíróság helyesen vette számba és súlyuknak megfelelő nyomatékkal értékelte az enyhítő és súlyosító körülményeket. Vonatkozik ez a védő által kiemelt időmúlás enyhítő hatására is. A bűncselekmények tárgyi súlya és az alanyi bűnösség foka alapján a Fővárosi Bíróság által halmazati büntetésként meghatározott börtönbüntetés és közügyektől eltiltás tartama arányos joghátrány, annak enyhítésére az ítélőtábla nem látott kellő indokot. Az elsőfokú bíróságnak a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezése ugyancsak helytálló. A védő által hivatkozott Be.403.§
(5)bekezdése az eljárás megismétléséből adódó szükségtelenül felmerült bűnügyi költségre vonatkozik. Az adott esetben azonban a vád módosulása adott alapot az új eljárásra, és a súlyosabb bűncselekmény megítéléséhez szükséges volt az igazságügyi orvosszakértő bevonása, majd védői indítványra került sor a tárgyaláson történő meghallgatására is. Ennek a szakértői bizonyításnak a költsége - bűnössége megállapítása folytán - a vádlottat terheli. A Fővárosi Bíróság azonban elmulasztotta a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani a kiszabott szabadságvesztésbe. A vádlott az alapeljárásban a Budai Központi Kerületi Bíróság 12.B.XI.531/2005/19. számú végzés tanúsága szerint 2006. február 10. napján őrizetben volt, amikor elfogatóparancsra előállították. A bíróság azonban az őrizetet megszüntette és elrendelte szabadlábra helyezését. Előzetes fogvatartásban volt a vádlott a megismételt eljárásban 2008. január 2. napjától az elsőfokú ítélet kihirdetéséig, majd a másodfokú eljárás befejezéséig. Az ítélőtábla a fentiek szerint a Btk.99.§
(1)bekezdése alapján az előzetes letartóztatás idejét beszámította a börtönbüntetés tartamába. Az elsőfokú ítéletet a Be.372.§
(1)bekezdése értelmében ezért megváltoztatta, míg valamennyi további törvényes rendelkezését a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a kirendelt védő közreműködése kapcsán felmerült bűnügyi költségről az ítélőtábla a Be.381.§
(1)bekezdése szerint rendelkezett. Budapest,
- év november hó
- napján Dr. Szigeti Ágnes sk. a tanács elnöke Dr. Révész Tamásné sk. előadó bíró Dr. Hildenbrand Róbert sk. bíró A Fővárosi Bíróság 5.B.805/2007/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.206/2008/
- számú ítéletében foglalt változtatással
- november
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált! Budapest,
- év november hó
- napján Dr. Szigeti Ágnes sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő