Bf.298/2008/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése] állapította meg és ezért őt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az első fokú ítélet rendelkezett még az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, az elkövetés eszközének elkobzásáról, a további lefoglalt dolgok kiadásáról illetve megsemmisítéséről és a bűnügyi költség viseléséről is. Az ítéletet az első fokú tárgyaláson eljáró ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért terjesztette elő perorvoslatát. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.742/2008. számú átiratában az elsőfokú bíróság által a bizonyítékok mérlegelésével megállapított tényállást és a vádlott bűnösségének megállapítását megalapozottnak tartotta, egyetértett a cselekmény jogi minősítésével is és megfelelőnek tartotta az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrányt is. Indítványozta annak tisztázását - bizonyítás felvétele után - hogy az elkövetés eszköze a vádlott, vagy az Alagi Tangazdaság tulajdonában van-e, mert ez a körülmény kihatással van az elkobzás alkalmazhatóságára. Az ítélőtábla a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványnak helyt adva az ügyben tárgyalást tartott, ahol a vádlott kijelentette, hogy a lefoglalt szerszámok mindegyike az ő tulajdonában van. A védő a tárgyaláson perbeszédében részletesen kifejtette, hogy a túlsúlyban lévő enyhítő körülmények miatt a vádlottal szemben kiszabott büntetés további enyhítése indokolt. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője perbeszédében az írásbeli indítványát fenntartotta, a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezés pontosítása után az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A vádlott az utolsó szó jogán védekezését megismételve arra hivatkozott, hogy a sértett ütötte meg először őt, majd ezután akadt kezébe a fejsze. Vitatta a sértett sérülésének súlyosságát, mert már másnap elhagyta a kórházat. A fellebbezések nem alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a vádlotti és védői perorvoslat folytán bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Ennek eredményeként megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság alaposan és a kellő részletességgel folytatta le a bizonyítási eljárást. Annak során a perrendi szabályokat maradéktalanul megtartva, nagyrészt teljesítette ügyfelderítési kötelezettségét. A rendelkezésére álló bizonyítási anyagot értékelési körébe vonva, a bizonyítékokat egyenként és egymással is egybevetve gondosan mérlegelte, és e tevékenységéről részletesen számot is adott. Okszerűen megindokolta azt, hogy mely bizonyítékokat, mely részükben és miért fogadott el. Az első fokú ítélet indokolása mindenre kiterjedő, logikus és nem ellentétes az iratok tartalmával sem. Az elsőfokú bíróság kellő részletességgel foglalkozott a vádlott vallomásával, aki az eljárás során következetesen azt állította, hogy ittassága miatt nem emlékszik a történtekre. A sértett tanúvallomása, amelyet teljes mértékben alátámaszt a hemogenetikai szakvélemény, az orvosszakértői vélemény és a helyszíni szemle jegyzőkönyve, valamint a cselekmény után történtekkel kapcsolatban a tanúk vallomása, alkalmas volt arra, hogy az ítélet történeti tényállásának alapjává váljon a bizonyítékok okszerű mérlegelése után. Az ítélőtábla ugyanakkor a tényállást a Be. 352.§

(1)bekezdésének a./ pontjára hivatkozással a vádlott másodfokú tárgyaláson tett vallomása alapján az alábbiak szerint kiegészíti: A lefoglalt fejszék és a snitzer a vádlott tulajdonában vannak. Az ekként pontosított tényállás minden vonatkozásban megalapozott és miután az elsőfokú bíróság eleget tett a törvényben írt indokolási kötelezettségének, ezért az irányadó volt a fellebbezési eljárásban. A vádlott bűnösségét a Fővárosi Bíróság okszerűen állapította meg, és a cselekmény minősítése is megfelel a Btk. rendelkezéseinek. A büntetés kiszabása körében figyelembe veendő körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen sorolta fel. Az ügyészi indítványtól eltérően nem vehető figyelembe további súlyosító körülményként a különösen veszélyes eszköz használata, mert az állandó bírói gyakorlat szerint a kés, a balta az élet elleni cselekmények szokásos elkövetési eszközei. A Fővárosi Bíróság által alkalmazott joghátrány arányban áll a vádlott által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával és az egyéb bűnösségi körülményekkel, annak további enyhítése nem indokolt. Az ítélet járulékos rendelkezései közül a bűnjeljegyzék 2. és 7. tétele alatt szereplő szerszámok kiadása az Alagi Tangazdaságnak téves, mert az eljárás újabb adatai szerint azok a vádlott tulajdonában vannak, így e rendelkezés kijavítása vált indokolttá. A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét a Be. 372.§.

(1)bekezdése alapján változtatta meg, az egyéb - törvényes - rendelkezéseit pedig a Be. 371.§

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. A vádlott előzetes letartóztatásának további beszámítása a Btk. 99.§

(1)bekezdésén, a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről való rendelkezés pedig a Be. 381.§

(1)bekezdésén alapul. Budapest,

1. évi február hó
2. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Rédei Géza s.k. Dr. Hildenbrand Róbert s.k. előadó bíró bíró A Fővárosi Bíróság 10.B.38/2008/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.298/2008/
4. számú ítélete folytán
5. február
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált! Budapest,
7. év február hó
8. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: Ónodi Gáborné bírósági ügyintéző