A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.413/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A lopás vétsége miatt S.Zs. és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az S.Zs. I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 19.Fk.24.944/2008/
- számú, illetőleg a Fővárosi Bíróság 27.Fkf.5596/2009/
- számú ítéletét az I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- november hó
- napján kelt 19.Fk.24944/2008/
- számú ítéletével S.Zs. I. rendű terheltet társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt 5 hónapi fogházbüntetésre ítélte, és elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.80086/2005/
- számú ítéletével kiszabott 1 év 2 hónapi próbaidőre felfüggesztett - fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadságvesztés végrehajtását is. A védelmi fellebbezések folytán eljáró Fővárosi Bíróság a
- március hó
- napján kelt 27.Fkf.5596/2009/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a II. rendű terhelt vonatkozásában változtatta meg, míg az I. rendű terhelt esetében helybenhagyta. A bíróság következő. által megállapított jogerős tényállás lényege a S.Zs. I. rendű terhelt és II. rendű terhelt-társa
- október hó
- napján felfigyelt K.I. sértett által a Budapest VI. J.A. u.
- számú ház lépcsőházában az üvegezett bejárati ajtón belül elhelyezett Daevoo típusú, 45.000 forint értékű mosógépére. A terheltek másnap
- október
- napján 16 óra 30 perc körüli időben bementek a lépcsőházba és onnan eltulajdonítási szándékkal elvitték a mosógépet, az I. rendű terhelt Budapest, B.G. u. 4/B. III. emeleti lakásába. A cselekményüket észlelte egy lakó, akinek értesítése alapján a sértett kihívta a rendőrséget, majd intézkedésre került sor. Az elkövetési érték 45.000 forint volt, a bűncselekménnyel okozott kár a tettenéréssel és a mosógép kiadásával megtérült. A jogerős ítélet ellen az I. rendű terhelt védője a Be. 416.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján az anyagi büntető jogszabályok megsértése miatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta. A felülvizsgálati indítvány kifogásai a következők. A védő vitatta a terhelteknek, ezen belül az I. rendű terheltnek eltulajdonítási szándékát. A felülvizsgálati indítvány álláspontja szerint a mosógép elvétele kétségtelenül megtörtént, azonban a bíróság nem bizonyította az eltulajdonítási szándékot. Az elkövetési magatartás körülményeiből kizárólag arra lehet következtetést vonni, hogy a terhelteknek nem volt eltulajdonítási célzatuk, amelyet az elkövetés után tanúsított magatartásuk is megerősített. A terheltek „fényes nappal" vitték el a mosógépet, nem bújtak el, nem fedték el magukat és amikor a mosógép gazdája jelentkezett, azt haladéktalanul visszaszolgáltatták. A védő álláspontja szerint amennyiben a terheltek szándéka lopásra irányult volna, úgy nyilvánvalóan éjszaka követik el a bűncselekményt a lebukás veszélye nélkül. Ezen túlmenően a terheltek a cselekmény elkövetésekor tévedésben voltak, ugyanis az elkövetéskor nem tudhatták, hogy olyan idegen dolgot vesznek el, amely még valaki más birtokában, érdekkörében van, mivel ez a körülmény számukra nem volt egyértelműen felismerhető. A védő hivatkozott arra, hogy a bíróság a tévedés lehetőségével, illetve az uratlan vagy elhagyott dolog fogalmával részletesen foglalkozott. Az eljárási törvény előírása szerint azonban a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket a terheltek javára kell értékelni, amely jelen esetben nem történt meg. Végül a terhelt védője anyagi jogszabálysértésre hivatkozva sérelmezte az elkövetési érték meghatározását. A felülvizsgálati indítvány szerint ténykérdés, hogy a mosógép működésképtelen és használt állapotú volt. Álláspontja szerint az értéket megnyugtatóan csak szakértő bevonásával lehetett volna megállapítani, és ennek a cselekmény jogi minősítésére is jelentős kihatása lehetett volna. Ennek megfelelően sérelmezte, hogy az ügyben eljárt bíróság kizárólag az ügyben érdekelt tulajdonos bemondása alapján állapította meg az elkövetési értéket. A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.1382/2009. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420.§
(1)bekezdése alapján az ügyben nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a felülvizsgálati indítványt változtatás nélkül fenntartotta, míg az ügyész az átiratában foglaltakkal egyezően nyilatkozott. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállásban rögzítette, hogy a mosógép elvitelére eltulajdonítási szándékkal került sor. A terheltek egy többemeletes lakóház lépcsőházából, az üvegezett bejárati ajtón belül elhelyezett, ránézésre újszerű állapotban lévő jelentős értéket képviselő mosógépet vittek el. Ebből következően a magatartásukkal maradéktalanul megvalósították a lopás bűncselekményének törvényi tényállási elemeit. Téves a védő azon okfejtése, amely szerint a napszakból bárminemű következtetést lehetne levonni a bűncselekmény elkövetőjének szándékára. Az eltulajdonítási szándékot egyébként maga a terhelt sem vitatta, mindössze arra hivatkozott, hogy úgy gondolta, hogy a mosógép már nem kell senkinek. A terhelt ezen nyilatkozata és a védőnek az eltulajdonítási célzat hiányára való hivatkozása ellentétben áll a felülvizsgálati indítványban a tévedéssel kapcsolatosan kifejtett okfejtésével. Az eltulajdonítási célzatnak nem mond ellent a mosógép visszaadása amely az azonnali tettenérésre és rendőri intézkedésre figyelemmel egyértelmű következmény - mivel a Btk. 316.§
(1)bekezdésében meghatározott lopás az elvétellel (birtokba vétellel) befejezett, így az ezt követően tanúsított terhelti magatartás a kár megtérülése körében értékelhető. A felülvizsgálati indítvány szerint a terhelt ténybeli tévedésben volt a bűncselekmény elkövetésekor, mert nem tudhatta, hogy a mosógép más tulajdona. A tévedés lehetőségével, illetve annak kizárásával az ügyben eljárt bíróságok is kimerítően és részletesen foglalkoztak, amellyel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy az elkövetőnek nem azzal kell tisztában lennie, hogy a dolog kié, hanem azzal, hogy az nem az övé, tehát számára idegen, ami ténykérdés. Az hogy az elkövetés tárgya uratlan vagy elhagyott dolog lett volna, fel sem merülhetett az ítéletben rögzített tényállás alapján. A mosógép állapotára és tárolási helyére figyelemmel a dolog még átmenetileg sem került ki a tulajdonos birtokából, így találásról sem lehetett szó, amely egyébként a jogtalan elsajátítás (Btk. 325.§
(1)bekezdés) vétségének megállapítására adhatott volna alapot. Az elkövetési érték meghatározásával kapcsolatos kifogásokat illetően megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Be. 423.§
(1)bekezdése alapján a bíróság által jogerősen megállapított tényállás a felülvizsgálat során irányadó, és az eredményesen nem támadható. A tényállás szerint az elkövetési érték a mosógép vételi ára, vagyis 45.000 forint volt. Annak sérelmezése, hogy a bíróság az értéket szakértő bevonása nélkül az eladó és a vevő nyilatkozata alapján állapította meg, felülvizsgálati okként nem vehető figyelembe, ugyanis a bizonyítékok értékelésének kifogásolása kívül esik a Be. 416.§
(1)bekezdésében meghatározott törvényi körön. A felülvizsgálat során nem értékelhetőek a védőnek a mosógép megtalálási helyére és állapotára vonatkozó hivatkozásai, ugyanis olyan megállapítások, hogy a mosógépet a szemetes kuka mellett, koszos, olajos, illetve piszkos állapotban találták volna meg, a jogerős tényállásban nem szerepelnek. A tévedéssel kapcsolatos jogkérdés eldöntésénél a Be. 423.§
(1)bekezdése szerint a jogerősen megállapított tényállás az irányadó. Összességében tehát az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül állapították meg a terhelt bűnösségét és alkalmaztak vele szemben büntetést. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adva helyt, a megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 418.§-ának
(3)bekezdésén, a 421.§-ának
(2)és
(3)bekezdésén, míg a fellebbezés kizártsága a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
- november
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Demeter Ferencné s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV