← Magyarország

Bfv.896/2008/5 – Kúria

Bfv.III.896/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

  1. év március hó
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : Az önbíráskodás bűntette miatt az I. r. terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskunhalasi Városi Bíróság 9.B.507/2006/
  3. számú ítéletét az I. r. terhelt vonatkozásában annyiban változtatja meg, hogy a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét 2 (kettő) évben határozza meg. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 3.800 nyolcszáz) Ft bűnügyi költséget az állam viseli. (Háromezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Kiskunhalasi Városi Bíróság a
  4. március
  5. napján hozott 9.B.507/2006/
  6. számú ítéletével az I. r. terheltet folytatólagosan elkövetett önbíráskodás bűntette /Btk. 273.§

(1)bekezdése/ miatt 3 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását egy évi próbaidőre függesztette fel. A megállapított tényállás lényege a következő. Az I. r. terhelt és K. H. sértett baráti viszonyban voltak. Az I. r. terhelt K.-ról B.-re gyakran vitte el a lakására és szórakozóhelyekre K. H.-t, akinek lakáskulcsot is adott.
  1. május
  2. napján az I. r. terhelt barátját, Cs. Cs.-t bízta meg, hogy K.-ról gépkocsival vigye át b-i lakására barátnőjét, K. H.-t és annak húgát, L.-t. Az esti órákban Cs. Cs. ennek eleget tett. A lányok hiába várták az I. r. terheltet, ő nem jött értük. Az I. r. terhelt hajnali 2 óra körül érkezett meg lakására egy ismeretlen szőke nővel. Ezért K. H. és L. hajnali 3 órakor szó nélkül elhagyták a lakást, a kulcsot otthagyták és magukkal vitték a polcon elhelyezett Nokia mobiltelefont. A telefon SIM-kártyáját K. L. a saját telefonjába tette, és hajnali 3 óra 44 perckor felhívta a II. r. terheltet. Az I. r. terhelt reggel észlelte, hogy nincs meg a telefonja, ezen kívül még készpénzt is keresett. Miután új ismerősénél nem talált semmit, a gyanú a K. lányokra terelődött. Az I. r. terhelt reggel 9 órakor felhívta K. H.-t, és megkérdezte tőle, hogy nem vitt-e el valamit az éjszaka. Mivel a válasz nemleges volt, megkérte, hogy ha eszébe jut valami, akkor negyedóra múlva jelentkezzen, ha nála van a telefonja és a pénze. A terhelt ezt követően többször hívta és kérte a telefont, valamint a pénzt, a nemleges válaszra pedig megfenyegette, hogy embereket küld hozzá, és azok majd kiverik belőle. Az I. r. terhelt a telefontársaságtól kikérte a telefon híváslistáját is, amely alapján a hajnali 3 óra 44 perckor történt hívást azonosította. A híváslistával az I. r. és a II. r. terheltek
  3. május
  4. napján K.-ra mentek az O. italboltba, ahol K. H. dolgozott. Velük volt még az eljárás során ismeretlenül maradt két kopasz férfi is. Az I. r. terhelt a társai jelenlétében a vendégek előtt követelte a telefont, megmutatva a híváslistát mint bizonyítékot is, K. H. azonban ennek ellenére is tagadott. Tagadására az I. r. terhelt kijelentette, ha hiányzik neki a baj, másképp is meg lehet oldani. A vele lévő férfiak egyike az asztalt csapkodta, majd meglegyintette K. H.-t azzal, hogy ennyivel megúszta a dolgot, de legközelebb nem fogja. Az I. r. terhelt követelte, hogy vasárnap 11 óra 30 percig adja vissza a pénzt, különben az egész családja megbánja, vasárnap a szüleihez mennek behajtani. A terheltek távozása után a II. r. terhelt, aki végig jelen volt a behajtási kísérletnél, telefonon felhívta K. H. sértettet azzal, hogy az I. r. terhelt nagyon mérges, és az a két ember, akikkel jöttek nem viccelnek, ezért akármi is történt odaadná a pénzt, ő nem húzna ujjat az Andrással. K. H. sértett félelmében május 26-án a fentieket a rendőrségnek bejelentette. Az ítélet mindkét terhelt vonatkozásában
  5. március
  6. napján első fokon jogerőre emelkedett. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Bfel.B.1947/2008/1-I. szám alatt törvényes határidőn belül az I. r. terhelt terhére a Be. 416.§
(1)bekezdés b) pontjában írt okból a Btk. 89.§
(3)bekezdésében foglaltak megsértése miatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A Legfőbb Ügyészség BF.2369/2008. számú átiratában és az ügyész a nyilvános ülésen is a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének tartamát emelje fel. A felülvizsgálati indítvány alapos. Anyagi jogszabályt sértett az eljáró bíróság, amikor az I. r. terhelttel szemben a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtását egy évi próbaidőre függesztette fel. A terhelt terhére megállapított, a Btk. 273.§
(1)bekezdésében meghatározott önbíráskodás egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett, a bíróság e cselekmény miatt 3 hónapi szabadságvesztést szabott ki. A Btk. 89.§
(3)bekezdésében foglaltak szerint a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés két évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel, így a próbaidő egy évben történt megállapítása törvénysértő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 427.§
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatta, és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, ennek keretében a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének tartamát a törvényi rendelkezéseknek megfelelően kettő évben határozta meg. A felülvizsgálati eljárás során kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költséget a Be. 429.§-a alapján az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, illetve a Be. 416.§
(4)bekezdésének b) pontja alapján nincs helye. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Ferencné s.k. előadó bíró, Dr. Akácz József s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: tisztviselő N-né TH

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.