Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.307/2009/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Szabó Mária ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Kerekes Gyöngyi ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kölcsöntartozás megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 3.G.40.020/2009/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság helybenhagyja. az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.625 (tizenötezer-hatszázhuszonöt) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével - a keresetnek részben helyt adva - az alperest 500.000 forint tőke, és ennek
- március
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felek és a perben nem álló K. Gy. közös céget alapítottak, melynek törzstőkéje 3.000.000 forint volt, a tagok hozzájárulása pedig egyenlő arányú. Megállapította azt is, hogy a 1.500.000 forint pénzbeli befizetésére oly módon került sor, hogy a szükséges összeget a felperes bocsátotta K. Gy. ügyvezető rendelkezésére, aki erről átvételi elismervényt állított ki, a pénzt a cég F. T.-nél nyitott bankszámlájára befizette, az alperes és K. Gy. pedig a helyettük megfizetett rész későbbi megtérítését vállalták. Az alperes helyett befizetett összeg az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti, felperes által nyújtott kölcsönnek tekintette, mert nem találta bizonyítottnak azt a tényt, hogy az alperes a törzstőke ráeső részét a felperesnek - az ügyvezető részére történő továbbítás céljából átadta. Az elsőfokú bíróság álláspontja az e körben rendelkezésre álló egyetlen bizonyíték az alperes házastársának tanúvallomása volt, e bizonyítékra azonban tényállást alapozni nem lehet, mert e tanú érdektelennek nem tekinthető, és vallomása a per más bizonyítékaival is szemben áll. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, és a teljesített kereseti kérelem elutasítását is kérte. Továbbra is állította, hogy a törzstőke befizetése céljából a felperesnek 500.000 forintot még azt megelőzően átadott, hogy a törzstőke befizetése a bankszámlára megtörtént volna, álláspontja szerint a társasági szerződésnek a tagok egyenlő arányú befizetési kötelezettségéről rendelkező része, valamint a F. T. által kiállított befizetési bizonylat alátámasztja azt a tényt, hogy az alperes a társaság részére a törzstőkét befizette. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, a felek között kölcsönszerződés nem jött létre, ezért az alperest visszafizetési kötelezettség sem terheli. Hivatkozott arra is, hogy a felperes korábban kölcsönöket vett fel az alperes feleségétől, ezekről az ügyletekről mindig géppel írt kölcsönszerződések készültek, ezért életszerűtlen, hogy amikor a felperes „ad kölcsönt" akkor nem hasonlóan járnak el a felek, miközben e kérdésben már gyakorlatuk volt. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, a helyesen megállapított tényállásból érdemben helyes jogi következtetést is vont le, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Túlnyomórészt egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásával is, azt mindössze annyiban módosítja, hogy mellőzi a bizonyítékok értékelése köréből annak kiemelését, hogy az alperes házastársa nem tekinthető e perben érdektelen tanúnak. A tanú a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint - bírói figyelmeztetést követően - magát elfogulatlannak vallotta, őt a bíróság sem minősítheti másként, tanúvallomását az eljárási szabályok szerint a bizonyítékok köréből kirekeszteni, vagy annak tartalmát kétségbe vonni önmagában amiatt a tény miatt, hogy az alperes hozzátartozója, nem lehet. Egyetért azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy a bizonyítékoknak a Pp. 206. §
(1)bekezdése szerinti mérlegelése eredményeként sem lehetett tényként megállapítani, hogy az alperes a felperesnek 500.000 forintot - a törzstőke befizetése céljából - átadott. A perben a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján e tény bizonyítása az alperest terhelte, figyelemmel arra a bizonyított - de egyéként az alperes által elismert - tényre, hogy az ügyvezetőnek a törzstőke rá eső részének megfelelő 500.000 forintot nem maga adta át, hanem azt helyette a felperes tette meg. Az alperes az általa állított pénz átadásakor a felperestől elismervényt nem kért, annak ellenére, hogy maga állította fellebbezésében, hogy a korábbi jogügyletek során az írásbeliség gyakorlata érvényesült, és az általa hivatkozott „életszerűség" követelményének is ez a magatartás felelt volna meg. Írásbeli elismervény, és felperesi elismerés hiányában a pénz átadásának ténye a perben rendelkezésre álló bizonyítok ellentmondásossága folytán nem állapítható meg. A társasági szerződés rendelkezésének és a takarékszövetkezet által kiállított igazolásnak nincs a perbeli jogvitában jelentősége. E bizonyítékok azt igazolják, hogy a tagok részéről a társaság felé a törzstőke befizetése megtörtént, a felek jogviszonyában azonban nem bírnak jelentőséggel, figyelemmel arra az alperes által elismert tényre, hogy a törzstőke befizetéséhez szükséges 1.500.000 forintot az ügyvezetőnek a felperes adta át. A fentiek okán az alperes fellebbezése alaptalan volt, ezért a másodfokú eljárásban felmerült felperesi költségeket a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján megtéríteni köteles, a másodfokú perköltség összegét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján állapította meg. P é c s,
- január
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Bálint s.k. bíró