Bfv.III. 678/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év január hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A nagyobb értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt a terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Komáromi Városi Bíróság 1.B.298/2006/
- számú ítéletét, illetőleg a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Bf.582/2008/
- számú végzését az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 4.150.egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (négyezer- E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Komáromi Városi Bíróság a
- október 2-án meghozott - és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Bf. 582/2008/
- számú végzése folytán
- december 18-án jogerőre emelkedett 1.B.298/2006/
- számú ítéletével az I.rendű terheltet a Btk.
- §-ának
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés II. fordulatának c/ pontjára tekintettel a 316.§
(5)bekezdésének b/ pontja szerint minősülő folytatólagosan, részben társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt - mint különös visszaesőt - 1 év 6 hó börtönbüntetésre, továbbá 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 110.991 forint összegű vagyonelkobzással is sújtotta. A megállapított tényállás a következő: A csalás bűntette miatt kiszabott szabadságvesztéséből
- június 29-én szabadult I. rendű terhelt vezető anyagmozgatói munkakörben dolgozott a kft gyárában.
- év márciusának elején az I. rendű terheltnek kérésére - a IV. rendű terhelt megmutatta, hogy az üzemben hol tárolják a Nokia-6030 típusú mobiltelefonok előlapjait. Az I. rendű terhelt magához vett 100 db, összesen 62.800 forint értékű előlapot, majd a biztonsági őrök figyelmét kijátszva azokat az alsó szinten ismeretlen helyre elrejtette. Az előlapokat a nyomozás során sem sikerült fellelni, így a kár nem térült meg. 2006 márciusában az I. rendű terhelt a munkahelyén lévő termelési területről 4029 forint értékű rézcsavart tulajdonított el. Az okozott kár ezúttal sem térült meg.
- április 4-én az I.rendű terhelt - a II. rendű terhelttel együtt - munkahelyéről, a festőanyag raktárból átment az L5 számú termelési egységbe, ahol - a IV. rendű terhelt közreműködésével 2160 db Nokia-6030 típusú mobiltelefon előlapot egy békára helyeztek. Az előlapokat azután az I. és II. rendű terhelt átvitte a 12 G festőanyag raktárba, ahol a 290 cm magas polcrendszer legfelső szintjén rejtették el. Az I. és II. rendű terheltnek a IV. rendű terhelt segített abban, hogy a termelési egység területéről - a biztonsági őrökön át - az eltulajdonított dolgot átvihessék a festőanyag raktárba. A 2160 db előlapból a nyomozás során 1983 darabot megtaláltak, ezáltal az 1,075.896 forintot kitevő kárból 987.732 forint megtérült. - o A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Ebben arra hivatkozik, hogy nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. A telefontartozékok gyár területén történő elrejtése ugyanis nem történt meg, azok tévedésből kerültek a munkakörleten belül bárki számára hozzáférhető helyre. A lopás egyébként is kísérleti szakban maradt, mivel telefontartozékok a gyár területét nem hagyták el, tehát tulajdonosnak reális esélye volt azok újbóli birtokbavételére. Ennek folytán pedig a kiszabott büntetés arányban a munkaköri tévedés mértékével. súlyossága nem a a áll A Legfőbb Ügyészség a BF.2166/
- számú átiratában - és a nyilvános ülésen jelen lévő ügyész is - alaptalannak tartva az indítványt, a megtámadott határozatok I. rendű terhelt tekintetében történő hatályban fenntartását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be. 423.§-ának
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a bíróság jogerős ügydöntő határozatában rögzített tényállás az irányadó, annak támadására nincs lehetőség. Ebből következően a bűnösség megállapításának, illetőleg a cselekmény jogi minősítésének törvényessége nem vitatható azon az alapon, hogy a cselekmény nem a tényállásban írt módon történt meg. Így a fentebb részletezett elvbe ütközik - s ezért törvényben kizártnak tekintendő - a felülvizsgálati indítványnak az az érve, hogy a telefon előlapok nem eltulajdonítási célzattal, hanem tévedésből kerültek a feltalálási helyükre. Az irányadó tényállást tekintve pedig nem tévedtek bíróságok a cselekmény jogi minősítését érintően. az eljárt A lopás bűncselekményének elkövetési magatartása a jogtalan eltulajdonítást célzó elvétel, amely akkor fejeződik be, amikor az elkövető az eddigi birtokállapotot megváltoztatva újat hoz létre, s ezzel az idegen dolog felett a tényleges uralmat megszerzi. Az eltulajdonítani szándékozott dolog a tulajdonos (birtokos) birtokából végleg kikerültnek pedig akkor tekintendő, ha - reális lehetőség híján - már legfeljebb csak a szerencsés véletlen segítheti elő az eredeti birtokállapot visszaállítását. Ez a helyzet valósul meg akkor, amikor az elkövető a raktárból eltulajdonított idegen dolgot nem viszi ugyan ki az üzem területéről, de úgy rejti el, hogy annak megtalálása nem, vagy csupán az ő útmutatása alapján lehetséges. Az irányadó tényállás 1. pontjában írtakból kitűnően az I. rendű terhelt munkahelyét elhagyva egy másik üzemi egység területéről jogtalan eltulajdonítási szándékkal - 100 db telefon előlapot vett magához, majd azokat az üzem alsó szintjén ismeretlen helyen elrejtette. A - 3. tényállási pont esetében az I. rendű terhelt ugyancsak jogtalan eltulajdonítás végett - 2160 db előlapot vitt el az L5 számú termelési egységből és rejtett el a festőanyag raktárban. Nem kétséges, hogy az I. rendű terhelt ezzel a lopás elkövetési magatartását: az elvételt befejezte, hiszen a sértettet a dolgai feletti uralom gyakorlásától ténylegesen megfosztotta, amit az a körülmény is igazol, hogy az elrejtett előlapok egy része a büntetőeljárás során sem került elő. A Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b/ pontjából kitűnően egyébként nem a cselekmény téves jogi minősítése a felülvizsgálati ok, hanem az, ha ennek folytán törvénysértő büntetés kiszabására került sor. Minthogy pedig a Btk. 17.§-ának
(1)bekezdése értelmében a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni, az I. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetés akkor sem lenne törvénysértően eltúlzott, ha az eljárt bíróságok tévedtek volna a felrótt bűncselekmény alakzatának felrovásánál. Ekként tehát a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adva helyt, a megtámadott határozatokat az I. rendű terheltet érintően a Be. 426.§-a alapján hatályukban fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be. 429.§-a
(1)bekezdésének záró fordulatán, a fellebbezés és felülvizsgálat kizártságára vonatkozó figyelmeztetés pedig a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén és 416.§-a
(4)bekezdésének b/ pontján, továbbá 418.§-ának
(3)bekezdésén, illetőleg 421.§-ának
(2)-
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- január
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József előadó bíró, Dr. Demeter Ferencné s.k. bíró. s.k. A kiadmány hiteléül: írnok MM