A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.855/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év december hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi v é g z é s t: A rágalmazás büntető vétsége ügyben a miatt magánvádló a terheltek által - ellen jogi folyamatban képviselője volt útján - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 5.B.342/2008/
- számú ítéletét, valamint a Fővárosi Bíróság 22.B.6841/2009/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati hatszázhuszonöt) eljárás forint során bűnügyi felmerült költséget a 5.625 (ötezer- magánvádló köteles megfizetni, külön felhívásra. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az tartalommal ügyben más sem az jogosult indítvány újabb előterjesztője, felülvizsgálati terjeszthet elő. I n d o k o l á s: sem azonos indítványt nem Az I. r. és a II. r. terheltek ellen a magánvádlók a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő rágalmazás vétsége miatt tettek feljelentést egy megjelent cikkben foglaltak miatt. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a terheltek ellen az
- magánvádló által indított büntetőeljárást megszüntette; majd a
- magánvádló által előterjesztett magánindítvány alapján lefolytatott bizonyítási eljárást 5.B.342/2008/
- követően számú a
- ítéletével a március
- terhelteket napján az kelt ellenük rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. Az ítéletben megállapított tényállás lényege a következő: Megjelent egy interjú az
- magánvádlóval, a magánvádlók apjával, amelyben az
- magánvádló a vele riportot készítő terheltek kérdésre válaszolva többek között a következőket nyilatkozta: „A fiaimmal szemben folyik egy polgári per, s abban a fiaim követelnek tőlem és a feleségemtől egy összeget. A fiúk sajnos elkövették azt a hibát, hogy azt hitték, soha többé nem jövök ki. Ahogy egyébként Mózes is mondta, aki az apját ócsárolja, annak vére rajta. Szóval, amikor rájöttem, hogy a fiúk meglovasítottak tőlem 50 millió forintot - festményeket, szobrokat, készpénzt és a Mercedesemet, amit már eladtak - megindítottam ellenük az eljárást az értékek visszaszerzésére. A náluk levő pénzt egyébként nem bánom, de a festményeket és a szobrokat szeretném visszakapni." A tényállás szerint a sérelmezett cikket megjelenése előtt az interjú alanyával a terheltek egyeztették, aki annak közléséhez hozzájárult. Ugyan a bizonyítékok értékelése során, de tartalmazza az ítélet azt is, hogy az I. r. terhelt a cikk megjelenése előtt megkereste a Budapesti II. Kerületi Rendőrkapitányságot, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a magánvádló ellen feljelentés alapján lopás bűntette miatt eljárás indult. Az ítélet jogi indokolása szerint a terheltek az újságírás, a tájékoztatás és az interjú-készítés szabályainak megfelelően jártak el; cikkük interjúalany célja a közvélemény nyilatkozatában tájékoztatása foglaltakat a volt, és az rendőrkapitányság is alátámasztotta. Ezért bár az apa nyilatkozatában az az állítás, mely szerint fiai eltulajdonították értékeit, alkalmas lehet a becsület csorbítására, a rágalmazás vétsége jogellenesség hiányában nem valósult meg. Az ítéletet a magánvádló fellebbezése folytán a Fővárosi Bíróság a
- június
- napján kelt 22.Bf.6841/2009/
- számú végzésével felülbírálta és helybenhagyta. Az első fokú bíróság indokolását kiegészítette azzal, hogy bár a kifogásolt szöveg szövegkörnyezet tényállításnak figyelembe minősül, vételével az értékelendő. A a teljes cikkben az interjú-alany akként nyilatkozott, hogy a fiaival polgári perben áll, amelyben a fiai követelnek tőle és a feleségétől egy összeget, és ennek kapcsán a „meglovasít" kifejezés csupán a vele szemben támasztott követelésekkel függ össze; annak jelentése nem azonos a Btk.
- §-ában meghatározott bűncselekménnyel. Így ez a kifejezés nem gyalázkodó, nem megszégyenítő jellegű, és nem alkalmas a becsület csorbítására. Ezért mellőzte az első fokú bíróság indokolásából azt, hogy a vitatott cikkben az apa azt állította: a fiai eltulajdonították az értékeit. A jogerős határozatok ellen a magánvádló - jogi képviselője útján felülvizsgálati indítványt nyújtott be; annak jogalapját a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában jelölve meg. Az indítvány szerint az eljárt bíróságok az egyébként hiánytalan tényállásból helytelenül következtettek arra, hogy a terheltek cselekménye nem valósított meg bűncselekményt. A magánvádló cikkben szerint szereplő tévedett az tényállítás első fokú bíróság, jogellenességét amikor nem a találta megállapíthatónak, és tévedett a másodfokú bíróság is, amikor a sérelmezett „meglovasítás" kifejezés valóságtartalmát elemezve arra az álláspontra helyezkedett, hogy az a polgári perhez kapcsolódott; a kifejezés az adott szövegkörnyezetben is egyértelműen az eltulajdonításra utalt, azaz azt tartalmazta, hogy ő bűncselekményt követett el. Az indítvány bíróság, hogy magánvádló alapján szerint tévesen hivatkozott a cikk megjelenésekor ellen; ekkor még indult őt eljárásban az arra is az első büntetőeljárás apja által bűncselekmény tett fokú folyt a feljelentés elkövetésével nem gyanúsították meg. Emellett sérelmezte azt is, hogy a Fővárosi Bíróság a tanácsülés időpontjáról őt a Be. 360. §
(3)bekezdésében előírt kötelezettségét megsértve előzetesen nem értesítette, így a szóban előterjesztett, tényállást is támadó fellebbezését nem állt hatályon kívül módjában részletesen megindokolni. Mindezekre helyezésére tekintettel és az a megtámadott első utasítására tett indítványt. fokon határozatok eljárt bíróság új eljárásra A nyilvános ülésen mindezt kiegészítve indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság - amennyiben a Be. 360. §-ának megsértése miatt ezt indokoltnak találja - a másodfokú határozatot helyezze hatályon kívül, és a Fővárosi Bíróságot utasítsa új eljárásra. .-._.-.-. A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor; a terhelt felmentése miatt pedig a 417. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel a magánvádló felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult. Ezért a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárást folytatott le. Az indítvány azonban részben nem megalapozott, részben pedig kizárt. Ahogy az első fokú ítélet is tartalmazza: a terheltek a cikk közlésével nem sértették meg az újságírás szabályait, abban az interjúalany által közöltek szó szerint jelentek meg. Nem osztotta álláspontját, a Legfelsőbb amely Bíróság szerint a a másodfokú sérelmezett bíróság kifejezés azon - a „meglovasítás" - az adott szövegkörnyezetben értelmezve nem azonos tartalmú az eltulajdonítással. Az idézett szövegkörnyezet alapján is egyértelmű a következtetés arra, hogy a „meglovasítottak" kifejezéssel az interjú alanya arra utalt: tőle a fiai loptak. Azonban ezt nem az újságírók, hanem az interjú alanya, azaz a magánvádló apja tolmácsolták. állította; azt az újságírók csupán szöveghűen Ezért annak, hogy volt-e büntetőeljárás a magánvádló ellen a cikk megjelenésekor vagy sem, nincs is jelentősége. Mindezekre figyelemmel is helyesen következtettek arra az eljárt bíróságok, hogy a terheltek a cikkben írtakkal nem követték el a vád tárgyává tett bűncselekményt. A magánvádló eljárási kifogása kapcsán a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá: A másodfokon eljárt bíróság határozatának indokolása szerint a Be. 360. §
(1)rendelkezés bekezdés c) pontja alkalmazásának alapján azonban csak tartott akkor tanácsülést; van helye, ha e a bíróság a vádlott felmentéséről vagy az eljárás megszüntetéséről határoz. A jelen ügyben azonban az első fokon felmentett vádlottak terhére bejelentett - bűnösségük megállapítására irányuló - fellebbezést kellett a bíróságnak elbírálnia, erre pedig nem nyújt lehetőséget az általa hivatkozott eljárási szabály, ahogy a 360. § egyéb rendelkezései sem. Ráadásul kétségtelen az is, hogy a másodfokú bíróság nem tett eleget a Be. 360. §
(3)bekezdésében írt értesítési kötelezettségének sem. Azonban felülvizsgálatnak pontjában megjelölt - csak a Be. feltétlen 416. § hatályon
(1)bekezdés kívül c) helyezést eredményező - eljárási szabálysértések miatt van helye. Miután azonban a sérelmezett eljárási szabálysértések nem tekinthetők ilyennek, ezen okok miatt a felülvizsgálat kizárt. A Legfelsőbb Bíróság nem észlelt a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, egyéb feltétlen eljárási szabálysértést sem. hatályon kívül helyezést eredményező Ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján, valamint a 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az ugyanazon jogosult által ismételten, vagy a más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest, 2009. december 1. Dr. Édes Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészár Róza s. k. előadó bíró, Dr. Szabó Péter s. k. bíró A kiadmány hiteléül irnok AIné