← Magyarország

Pf.20893/2008/6 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság

  1. Pf. 20.893/2008/
  2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság … (…. szám alatti) ügyvéd által képviselt … (… szám alatti lakos) felperesnek - … (…. szám alatti lakos) meghatalmazott által képviselt … (… szám alatti lakos) alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás iránt a Balassagyarmati Városi Bíróságon indult perében a
  3. június
  4. napján
  5. P. 21.032/2007/
  6. szám alatt meghozott ítélet ellen a felperes részéről
  7. sorszám alatt benyújtott, és
  8. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a városi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 3.000,(Háromezer) forint fellebbezési perköltséget. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A városi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felek közös házasságából
  9. március
  10. napján született …utónevű gyermek tartására fizesse meg
  11. november 1-től,
  12. augusztus 20-ig, mindenkori összes jövedelme 20 %-át, minimum havi 23.000,- forintot,
  13. szeptember 1-től kezdődően pedig a mindenkori összes jövedelme 10 %-át, minimum 11.500,- forintot tartásdíj címén, minden hónap
  14. napjáig előre esedékesen. Egyidejűleg a felperest a … utónevű gyermek vonatkozásában terhelő, legutóbb a … Bíróság ...alatti ítéletével szabályozott gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget
  15. november
  16. napjától kezdődően megszűntette. Megállapította, hogy legutóbb a … Városi Bíróság … szám alatti ítéletével szabályozott, a felperest a felek házasságából
  17. február
  18. napján született …vonatkozásában terhelő tartásdíj fizetési kötelezettség folytán a
  19. november
  20. és
  21. május
  22. közötti időszakra nézve a peres feleknek egymás irányában gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége, gyermektartásdíj hátraléka nem keletkezett. A városi bíróság ezt meghaladóan a felperesi kereseti, és az alperesi viszontkereseti kérelmeket elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000,- forint perköltséget, és megállapította, hogy a további költségeket a felek maguk viselik. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, kereseti kérelmének helytadó ítélet meghozatalát, és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Fellebbezésében ismételten hivatkozott arra, hogy a
  23. május
  24. és
  25. szeptember
  26. közötti időszakban mindkét szülő gondozásában egy gyermek volt, azonban mindkét gyermek után ő fizetett tartásdíjat az alperesnek, tehát az alperes jogalap nélkül gazdagodott, ezért köteles a felvett tartásdíj visszafizetésére. Előadta, hogy
  27. szeptember
  28. napján …s hozzá költözött, így
  29. április
  30. napjáig (…alpereshez való visszaköltözéséig) mindkét gyermeket saját háztartásában tartotta el, ennek ellenére az elsőfokú ítélet tévesen csak egy gyermek után állapított meg javára gyermektartásdíjat. Hivatkozott arra, hogy a gyermektartásdíj csak azon gyermek tartására fordítható, akinek részére azt folyósították, így nem számolható el a „nagykorú, vagy vele nem élő más gyermek javára" továbbá „utólagosan kreált kiadások nem az életfenntartás célját szolgálják, mint időszakos szolgáltatás.". Az alperes … szám alatt csatlakozó fellebbezéssel élt, melyben a városi bíróság ítéletének a megváltoztatását, és a felperes 36.743,- forint gyermektartásdíj hátralék és 63.500,- forint gyermektartásdíj különbözet megfizetésére kötelezését kérte. A megyei bíróság az alperes csatlakozó fellebbezését …. szám alatti végzésével, mint kizárt fellebbezést elutasította, figyelemmel arra, hogy a csatlakozó fellebbezés az alperesi viszontkereset elutasítását sérelmezte, e körben pedig a felperes fellebbezést nem terjesztett elő. Az alperes fellebbezési ellenkérelme a városi bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult. Előadta, hogy a …utónevű gyermeket a felperes valóban saját háztartásában tartotta, egyúttal a tartásdíjat továbbra is fizette, azonban kiemelte, hogy a gyermek jogellenesen volt az apa háztartásában, vagyis az apa nem hajtotta végre a jogerős másodfokú ítéletet, sőt a gyermek visszaköltözését is akadályozták. Előadta továbbá, hogy a
  31. május 1-től
  32. július 31-ig tartó időszakban a …tónevű gyermek még nem költözött el a felpereshez, tehát a felperes nem követelheti vissza a gyermektartásdíjat. A
  33. augusztus 1-től
  34. május 31-e közötti időszakban felperestől levont gyermektartásdíj vonatkozásában pedig jogerős ítélet született, ezért azt a felperes szintén nem követelheti vissza. A
  35. június 1 és
  36. november
  37. közötti időszakban pedig álláspontja szerint igazolta azt, hogy a …folyósított gyermektartásdíjat …tartására költötte, míg a … után folyósított gyermektartásdíjat életfenntartásra használta fel, az így kapott összeget …tartására fordította, visszaköltözése után, utólagosan. Kifejtette azt is, hogy a városi bíróság helyesen utasította el a felperes keresetét a … utónevű gyermek vonatkozásában előterjesztett gyermektartásdíj megállapítása tekintetében, hiszen a gyermeket nem helyezte el a felperesnél, így nincs jogalapja a gyermektartásdíj fizetésének. A megyei bíróság a városi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét, így az alperes gyermektartásdíj fizetésre kötelezését a …utónevű gyermek vonatkozásában és a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetését szintén a …utónevű gyermek vonatkozásában, valamint annak megállapítását, hogy a …utónevű gyermek vonatkozásában a
  38. november
  39. és
  40. május
  41. közötti időszakra nézve a feleknek egymás irányában gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége, hátraléka nem keletkezett, továbbá az alperesi viszontkereset ezt meghaladó elutasítását a Pp.
  42. §

(3)bekezdése alapján nem érintette, míg a fellebbezéssel érintett körben megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A megyei bíróság az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a peres felek között a …Városi Bíróság előtt … szám alatt folyamatban volt perben
  1. sorszám alatt meghozott ítéletben a bíróság a felek között létrejött korábbi egyezséget megváltoztatva akként rendelkezett, hogy a peres felek …utónevű gyermeke az apa gondozásába kerül, egyben kötelezte az anyát, hogy jogalap nélkül felvett gyermektartásdíj címén 19.500,- forintot, míg családi pótlék címén 15.600,- forintot késedelmi kamataival együtt fizesse meg az apa részére. Egyben a bíróság az apa gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét … és …utónevű gyermekei vonatkozásában megszüntette, valamint felhívta az apa munkáltatóját, hogy az apa munkabéréből a … és … utónevű gyermekek vonatkozásában további levonásokat ne eszközöljön a és a
  2. számú végzés alapján letétként kezelt összegeket az apa részére utalja ki. Ezt meghaladóan a viszontkereseti kérelmet elutasította. A ... Megyei Bíróság … számú ítéletével a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, és kötelezte az apát, hogy a …utónevű gyermeket 15 napon belül személyes ingóságaival együtt adja ki az anyának, egyben az apa jogalap nélkül felvett gyermektartásdíj és családi pótlék visszafizetésére vonatkozó viszontkeresetét elutasította, mellőzte az apa gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetésére vonatkozó ítéleti rendelkezést is. A munkáltatói felhívást pedig úgy módosította, hogy a letétként kezelt gyermektartásdíjat az apa munkáltatója az anyának utalja ki, a folyamatos tartásdíjat a … és … nevű gyermek után továbbra is az anyának fizesse ki. A … Bíróság a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelmet … számú végzésével elutasította. A jogerős ítéletben foglaltak azonban nem kerültek végrehajtásra, a …utónevű gyermek nem költözött vissza az alpereshez. Ebben a vonatkozásban a felperes sem tanúsított teljes mértékben jogkövető magatartást, mely a …Városi Bíróság előtt …. szám alatt folyamatban volt peres eljárásban készült
  3. számú jegyzőkönyv
  4. oldalának 1 és 4 bekezdésében foglalt nyilatkozatából is kitűnik. Végül
  5. decemberében az anya akként nyilatkozott, hogy nem fog karhatalmat igénybe venni a gyermek visszaköltözése érdekében, így ezt követően rögzült az a helyzet, hogy a …utónevű gyermek a jogerős ítéletben foglaltakkal ellentétben a felperes gondozásában maradt egészen
  6. április
  7. napjáig, amikor is az alpereshez költözött. A megyei bíróság megítélése szerint a városi bíróság helytállóan állapította meg ítéletének indokolásában azt, hogy a felperes által a
  8. május
  9. és
  10. július
  11. közötti időszak vonatkozásában a gyermektartásdíj visszakövetelése iránt előterjesztett kereseti kérelem megalapozatlan, hiszen ezen időszakban a …utónevű gyermek az alperesnél tartózkodott. A
  12. július
  13. és
  14. május
  15. közötti időszak tekintetében a városi bíróság jogerősen permegszüntető végzést hozott, míg a
  16. június 1-től és
  17. november 10-ig terjedő időszak vonatkozásában megállapítható, hogy a jogalap nélküli gazdagodás Ptk.
  18. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott feltételei az alperes tekintetében nem állnak fenn. Az alperesnek a visszatérítés kötelezettségével ugyanis nem kellett számolnia, hiszen a korábbi jogerős ítélet is úgy rendelkezett, hogy azon időszakra, mialatt a …utónevű gyermek nála volt elhelyezve, de ténylegesen a felperes háztartásában tartózkodott, az általa felvett gyermektartásdíjat a felperesnek visszafizetnie nem kell, sőt a munkáltató által letétként kezelt összeget is a javára rendelte kiutalni. Ebből következően az alperes rosszhiszeműnek sem tekinthető. Bízhatott abban, hogy a jogerős ítéletben foglaltaknak a felperes, illetve a gyermek eleget tesz, és akkor a felvett gyermektartásdíjat a gyermek tartására fordíthatja, mint ahogyan arra ténylegesen sor került 2007. április 10. napján a … utónevű gyermek alpereshez való visszaköltözésével. Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a városi bíróság ítéletének fellebbezett részét a jogalap nélküli gazdagodás vonatkozásában előterjesztett kereseti kérelem elutasítása tárgyában a fenti indokolásbeli kiegészítéssel, míg egyéb tekintetben helyes indokainál fogva hagyta helyben a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján, utalással a Pp. 254. §
(3)bekezdésében foglaltakra is. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a megyei bíróság a Pp. 239. § alapján alkalmazandó, Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte az alperes fellebbezési perköltségének megfizetésére a rendelkező részben írtak szerint. Balassagyarmat,
  1. október
  2. Kurinka Jánosné dr. sk. a tanács elnöke Dr. Nagy Andrea sk. előadó bíró Dr. Barsi József sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.