← Magyarország

Pf.20661/2007/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.661/2007/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Fecskovics Erzsébet ügyvéd (felperes címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Fekete Éva jogtanácsos által képviselt Magyar Posta Részvénytársaság (1122 Budapest, Krisztina krt. 6-8.) alperes ellen, vállalkozási díj megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
  2. április
  3. napján meghozott, 7.G.41.546/2005/
  4. számú ítélete ellen, a felperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyja. az elsőfokú bíróság ítéletének Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 nap alatt (ötvenezer) forint fellebbezési perköltséget. fellebbezett részét fizessen meg 50.000 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében 76.232.340 Ft vállalkozási díj és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A követelését kártérítés jogcímén is fenntartotta. A keresetét a per során leszállította 73.393.068 Ft-ra és kamataira. Az elsőfokú bíróság a leszállított keresetet elutasította és a felperest 2.400.000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Perköltségként az alperesi jogi képviselő munkadíját értékelte, és annak összegét a 32/
  6. (VIII. 23.) IM rendelet szabályainak megfelelően állapította meg. A felperes az ítéletnek a perköltség viselésre vonatkozó rendelkezése ellen élt fellebbezéssel és a terhére megállapított perköltség 600.000 Ft-ra való leszállítását kérte. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság által megítélt perköltség nincs arányban az alperesi jogi képviselő által kifejtett munkával. Az ügyben a bíróság három tárgyalást tartott. Az alperes az előkészítő iratait minden esetben késedelmesen, a tárgyalás előtt néhány nappal nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz. Ezzel megsértette a Pp.
  7. §-ának a jóhiszemű pervitelre vonatkozó előírásait. Előadta, hogy az alperes a keresettől való elállása esetére ígéretet tett arra, hogy perköltséget nem fog követelni. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet fellebbezett részének helybenhagyására irányult. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a perben nem három, hanem négy tárgyalást tartott. A keresetre legkésőbb a tárgyaláson kellett nyilatkoznia, így nem tekinthető rosszhiszemű pervitelnek, hogy az ellenkérelmét a tárgyalás előtti napon írásban is benyújtotta az elsőfokú bírósághoz. A további három előkészítő iratát a tárgyalás napja előtt kellő időben nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz. Kiemelte, hogy a felperes
  8. november 14-ei tárgyaláson előterjesztett előkészítő iratára tett észrevételeit a
  9. április 10-ei tárgyalást megelőzően közvetlenül megküldte a felperesnek, ezt a beadványát
  10. április 4-én a bíróság számára a kezelő irodába nyújtotta be. A jóhiszemű pervitellel ellentétes magatartás következménye, egyébként is pénzbírság, és nem a pervesztes ellenfél által fizetendő perköltség mérséklése. Az ügy megítélése nem volt egyszerű; összetett informatikai kérdéseket kellett a perben mérlegelni, a terjedelmes műszaki szakkérdéseket tartalmazó iratanyagot kellett áttanulmányozni, informatikusokkal kellett tárgyalni. Mindezért a jogszabály szerint megállapított perköltség leszállítása nem indokolt. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A §

(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Pp. 79. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. A fél javára az általa felszámítottnál több perköltséget megállapítani nem lehet. A perköltség egyik eleme az ügyvédi (jogtanácsosi) munkadíj. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 23.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése
  1. a)és
  2. b)pontjai úgy rendelkeznek, hogy a polgári perben az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvédi munkadíjnak a pervesztes felet terhelő összege 10.000.000 Ft-ot meg nem haladó pertárgy érték esetén 5%, de legalább 10.000 Ft, 10.000.000 Ft feletti, de 100.000.000 Ft-ot meg nem haladó pertárgy érték esetén a 10.000.000 Ft-ot el nem érő rész utáni díj , és a 10.000.000 Ft feletti rész 3 %-a, de legalább 100.000 Ft. A rendelet 3. §
(6)bekezdése lehetővé teszi az ügyvédi munkadíj mérséklését, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett munkával. Az elsőfokú bíróság az alperesi jogi képviselő munkadíját, mint perköltséget a jogszabály szerint felszámítható összegben helyesen állapította meg. Az alperesi képviselő által végzett tevékenység nehézségi fokát, időigényességét, a perköltség megállapításánál helyesen értékelte. Az ítélőtábla a mérlegeléssel megállapított perköltség összegének az elsőfokú bíróságétól eltérő mérlegeléssel való megállapítására és a perköltség összegének leszállítására nem látott lehetőséget. Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy az egyes perbeli cselekmények késedelmes elvégzésének bírság, vagy azok figyelmen kívül hagyása lehet a következménye, nem pedig a pervesztes ellenfél által fizetendő perköltség mérséklése. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az első fokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes fellebbezési perköltségét is megfizetni. ,
  1. július
  2. . Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Szücs József s. k. előadó bíró, Dr. Németh László s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.