DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.I. 396/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- évi szeptember hó
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- évi május hó
- napján kihirdetett 5.B.1494/2006/
- számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 10 (tíz) évre enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú határozat keltétől a mai napig eltelt időt számítja be a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A másodfokú eljárásban 6.000 (Hatezer) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. A vádlott anyja neve helyesen: ...... Indokolás: Az elsőfokon eljárt megyei bíróság vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt 13 évi fegyházbüntetésre és 13 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság B.213/2004/
- számú ítéletével kiszabott 8 hónapi börtönbüntetés utólagos végrehajtását. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. A vádlott és védője eltérő minősítés végett enyhítés céljából fellebbeztek. A vádlott két beadványában indokolta fellebbezését, lényegét tekintve védekezését foglalta össze. Az ügyész a határozatot tudomásul vette. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf. 138/
- számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a vádlott és védőjének jogorvoslata folytán a megyei bíróság ítéletét a meghozatalát megelőző eljárással együtt teljes terjedelemben felülbírálatának körébe vonta a Be. 361.§
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen. A felülvizsgálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok sérelme nélkül folytatta le az eljárást. Részletes bizonyítást felvéve, ügyfelderítési kötelezettségének kimerítően eleget tett. Körültekintően vizsgálta és elemezte a vádlotti védekezést, amely arra irányult, hogy a sértett sérülései nem az általa okozott bántalmazás, hanem nagyfokú italozásával összefüggő esések sorozata által következett be. E vádlotti előadást kétséget kizáróan cáfolta az igazságügyi szakértői vélemény, illetőleg a szakértők tárgyaláson tett nyilatkozatai is. Az elsőfokú bíróság számtalan tanút kihallgatott, akik a vádlott és a sértett kapcsolatáról tudtak nyilatkozni. A bíróság által megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, az ítélőtábla eljárása során irányadónak tekintette. Törvényes a vádlott bűnösségére levont következtetés. A felmentést célzó védelmi perorvoslatok az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét támadják, amely megalapozott tényállás esetén a be. 351.§
(1)bekezdésére figyelemmel eredményre nem vezethetett. A bizonyítékok eltérő értékelésére ez esetben a másodfokú eljárásban a törvény nem ad lehetőséget. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla nem fogadta el a vádlott beadványaiban foglaltakat sem. Helyesen minősítette az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményét a Btk. 166.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés d/ pontja szerint minősülő különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének. Az elsőfokú bíróság megfelelő jogi indokát adta, hogy a cselekmény miért alkalmas a különös kegyetlenséggel való elkövetés megállapítására. Az ítélőtábla e körben csupán a következő kiegészítést teszi az elsőfokú bíróság által kifejtettek további alátámasztására. Helyesen állapította meg, hogy a sértett fejét ért durva sérülések és a testén keletkezett igen nagyszámú egyéb sérülés az átlagot meghaladó testi és lelki gyötrelmet okozott (ítélet
- oldal
- bekezdés). Hozzáteendő, hogy a fájdalomérzetet a 3,24 ezrelékes véralkoholszint még némiképpen tompította is. Nem hagyható figyelmen kívül - tekintettel a Legfelsőbb Bíróság
- számú irányelvének II/
- pontjára -, hogy nem csupán a sértett szenvedése, gyötrelme adott alapot a különös kegyetlenség megállapítására, hanem az elkövetői oldalon megnyilvánuló embertelenség, gátlástalanság, emberi mivoltból való kivetkőzés, a sértettet ért ütések nagy száma is. A 34 külsérelmi nyomból 29 a cselekménnyel összefüggésben keletkezett, de nem zárható ki, hogy ugyanazt a testtájékot, ugyanazt a területet több erőbehatás is érte. E kitartó bántalmazás szinte az egész testfelületet érintette, így életfontosságú szerveket is. Adós maradt az elsőfokú bíróság az elkövető szándékának elemzésével. A tárgyi és alanyi tényezők összevetése alapján az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlott cselekményét egyenes szándékkal követte el. Az elkövetés körülményei, az egész testet érő nagyszámú erőbehatás, az elkövető és a sértett közötti konfliktusokkal terhelt kapcsolat, amelyben nagy szerepe volt az italozó életmódnak, a sértett sérelmére korábban elkövetett súlyos testi sérüléssel járó bűncselekmény abba az irányba hatnak, amely alappal enged következtetést levonni, hogy a vádlott a halálos eredmény elérése céljából cselekedett. A büntetés kiszabása során értékelendő bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság hiánytalanul feltárta és súlyuknak megfelelően értékelte. A főbüntetés neme és mértéke törvényes. A nagyszámú, nyomatékos súlyosító körülményre tekintettel a főbüntetés mértéke nem túlzott, annak enyhítésére az ítélőtábla nem látott lehetőséget. Helyes a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása is, azonban annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában utal arra, hogy a törvényi maximumban tiltotta el a közügyektől, mind a kis ítéletben, mind pedig az indokolt ítéletben nyilvánvalóan elírás folytán - 13 év szerepel, amely a 10 évi törvényi maximumot meghaladja, ezért e körben e rendelkezés megváltoztatása indokolt volt. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a már jelzett körben a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, valamennyi egyéb rendelkezését helyesnek találta, ezért egyebekben a Be. 371.§
(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. Az előzetes letartóztatásban töltött idő további beszámításáról a Btk. 99.§
(1)bekezdése, míg a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 381.§
(1)bekezdése alapján történt rendelkezés. A vádlott édesanyja utónevének pontosítása elírási hiba miatt pontosításra került. Debrecen,
- szeptember
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, dr. Gömöri Olivér sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 5.B.1494/
- számú ítélete a másodfokú határozatban írt változtatással
- szeptember
- napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- szeptember
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke