Kfv.V.35.512/2008/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Bobák Anita ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Erzsébet jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala Hatósági Főosztály Közép-Magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság által
- június
- napján hozott 1.K.26.093/2008/
- számú ítélet ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem és a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 1.K.26.093/2008/
- Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az adóhatóság a felperesnél
- évre személyi jövedelemadó (továbbiakban: szja) adónemben bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban az adóhatóság kötelezte a felperest 4.012.480 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 2.006.240 Ft adóbírság, és 2.315.033 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 8429267082 számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában megállapította, hogy a felperes
- évben 138.786 Ft,
- évben 204.000 Ft bevallott jövedelemmel rendelkezett, 1998-
- években nulla Ft jövedelmet vallott, 2000-
- években szja-bevallási kötelezettségének nem tett eleget. A felperesnek
- évben 200.000 Ft bérjövedelme keletkezett és megtakarításként a rendelkezésére állt dr. V.Z. által
- december 21-én visszafizetett 12.000.000 Ft kölcsönösszeg. Ezzel szemben
- évben a felperesnek cégalapítás, tagi hitel, kölcsönnyújtás, valamint életvitelre fordított összegként összesen 22.413.700 Ft kiadása volt, ezért a
- évi kiadásai 10.213.700 Ft-tal meghaladták bevételeit. Az alperes a bevételt meghaladó kiadást eltitkolt jövedelemnek tekintette, a felperes adóalapját becsléssel állapította meg, és az volt a jogi álláspontja, hogy a felperes a feltárt jövedelemkülönbség fedezetét, a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést nem tudta hitelt érdemlően igazolni. Az alperes érdemi döntését az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 108-109.§-aiban és a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény 28.§
(1)bekezdésében foglaltakra alapította. Az eltitkoltnak tekintett jövedelmet egyéb jövedelemként az összevont adóalap részeként állapította meg, és ennek alapján írta elő a felperes terhére az adókülönbözetet és az egyéb jogkövetkezményeket. A felperes keresetében az adóhatósági határozatok megváltoztatását kérte akként, hogy
- évben nem keletkezett szja befizetési kötelezettsége. Azzal érvelt, hogy
- december 31-én kb. 30.000.000 Ft megtakarítással rendelkezett, amiből az alperes elfogadta dr. V. Z. kölcsönének visszafizetését, és ugyanígy el kellett volna fogadnia azt is, hogy édesapjától
- évben 3.500.000 Ft kölcsönt kapott, és az úszómű vételárából 16.000.000 Ft részére
- március 1-jén visszafizetésre került. Előadta, hogy
- évben jelentős értékű ingót illetve ingatlant nem vásárolt, extra kiadása, családja, gyermeke, lakása nem volt, megtakarítását tehát nem élte fel, így az 1999-
- évi kiadásait is figyelembe véve még 15.000.000 Fttal rendelkezett, és
- évre 200.000 Ft bérjövedelmet is kapott. Hivatkozott arra is, hogy az alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének, a határozatában „valótlan ténymegállapításokat tett" a tájékoztatási kötelezettség teljesítése kapcsán és megalapozatlanul szerepeltette kiadásként a M. Kft. részére nyújtott 12.500.000 Ft-os tagi kölcsönt, a pénzforgalmi mérleg bevételi oldala tartalmi hibában szenved. A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokon eljárt közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Az volt a jogi álláspontja, hogy az alperes a rendelkezésére álló bizonyítékokat nem megfelelően értékelte. Az iratokból megállapíthatón a felperes édesapja kiállított egy tanúsítványt arra nézve, hogy
- évben 3.500.000 Ft kölcsönt adott a fiának, és a kölcsönadáshoz szükséges pénzösszeg a felperes édesapjának a rendelkezésére állt, mivel ezt banki kifizetési bizonylatok igazolják. A hozzátartozók által nyújtott kölcsön esetén az írásbeliség nem szokásos, ennél fogva ezt a felperesi előadást, és az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat az alperesnek éppúgy el kellett volna fogadnia a kiadások fedezetére, mint az úszóművel kapcsolatosakat. Az úszómű vásárlására fordított pénzösszeget ugyanis a felperes visszakapta, ez a vizsgált időszakban a rendelkezésére állt, erre nézve okirati bizonyítékokat szolgáltatott. Mindezekből pedig az következik, hogy a felperes
- évi kiadásait a
- évben rendelkezésre álló pénzeszközök biztosították, ezért az új eljárásra előírta, hogy az adóhatóságnak a felperes terhére előírt fizetési kötelezettséget minden további vizsgálat nélkül törölnie kell. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte ennek hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az Art. 109.§
(1)és
(3)bekezdésében foglaltaknak. Eljárása során ugyanis minden dokumentummal igazolt tételt elfogadott. Hivatkozott arra, hogy a felperes egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett, és a megyei bíróság a bizonyítékokat „okszerűtlenül" értékelte. A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet rendelkező részének hatályban tartását, indokolásának kiegészítését kérte arra alapítottan, hogy a megyei bíróság nem vizsgálta meg teljes körűen a keresetében előadottakat, mivel ítéletének indokolásában nem tért ki a „valótlan alperesi állításra", a tájékoztatási kötelezettség elmulasztására, a tagi hitelre és a pénzforgalmi mérleg tartalmi hibájával kapcsolatos kereseti érvelésre. A felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. (Pp. 275.§
(1)bekezdése, BH. 2002.29). Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az hiányos, iratellenes, avagy nyilvánvalóan okszerűtlen, a logikai szabályaival össze nem egyeztethető tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a felek valamelyikének jogi álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval. Ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség.(BH.1998.401., BH.1994.622., BH. 1994.639). A megyei bíróság okszerűen és a logika szabályainak megfelelően értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, a jogerős ítélet az alperes által vitatott körben megfelel a Pp. 206.§
(1)bekezdésében, 221.§
(1)bekezdésében, és az Art. 109.§
(3)bekezdésében foglaltaknak. Iratellenességre, tényállásra maga az alperes sem hivatkozott. avagy hiányos A perbeli esetben a felperes és édesapja közötti kölcsönszerződés elfogadására helytállóan került sor, mivel a felperes nem csak állította, hanem édesapja nyilatkozatával, továbbá 6 db bankszámlakivonat becsatolásával hitelt érdemlően igazolta, hogy részére hozzátartozója családi kölcsönt nyújtott. A pénz átadását teljes bizonyító erejű magánokirat is alátámasztja. Az úszómű adásvételére illetve e szerződés felbontására, és az ezek alapján történő pénzmozgásokra nézve is okirati bizonyítékok állnak rendelkezésre. (adásvételi szerződés, számlák, ügyvéd által ellenjegyzett, pénz átadásra, átvételre vonatkozó jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatok, eladó képviselőjének nyilatkozata a vételár visszafizetésére vonatkozóan…stb). Az okirati bizonyítékok a felperesi nyilatkozattal teljesen egybehangzóak, és ezekből az állapítható meg, hogy a felperes rendelkezett az úszómű vásárlásához szükséges fedezettel, amit még 1999. évben visszakapott. A megyei bíróság tehát alperes érvelésével ellentétben okszerű mérlegeléssel állapította meg a felperesi kereset alapos voltát. A felperes iratszerűen hivatkozott arra, hogy a megyei bíróság ítéletének indokolása nem tér ki a „valótlan alperesi állítással", a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával, tagi hitellel, pénzforgalmi kimutatás tartalmi hibájával kapcsolatos kereseti érvelésre. Ennél fogva e körben a Legfelsőbb Bíróságnak nem állnak rendelkezésére érdemi felülvizsgálatra alkalmas ténymegállapítások, illetve ténybeli és jogkövetkeztetések. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet indokolását a csatlakozó felülvizsgálati kérelem által érintett körben nem egészítheti ki, mivel nem veheti át az első fokú bíróság hatáskörét, nem dönthet a jogerős ítélettel el nem bírált kérdésekben. A Pp. 275.§
(3)bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróságnak a megtámadott határozat hatályában fenntartásáról kell döntenie abban az esetben, ha a jogerős ítélet érdemben megfelel a jogszabályoknak, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására nem volt lényeges kihatása. A perbeli esetben az előzőekben részletezettekre, azaz a kereseti kérelemnek helyt adó, és a felperes terhére előírt szja. adókülönbözetet és egyéb jogkövetkezményeket teljes körűen megsemmisítő jogerős ítéletre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben részletezett eljárási jogszabálysértésnek az ügy érdemi elbírálására nem lehetett és a rendkívüli jogorvoslati eljárásban sincs lényeges kihatása. E körben új eljárás elrendelése a felperes számára hátrányosan az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezné, és ellentétben állna a Pp. 2.§
(1)és
(2)bekezdése szerint fair eljárásra vonatkozó alapelvi rendelkezéssel is. A kifejtettekre figyelemmel az ügy érdemi eldöntését nyilvánvalóan nem érintő, csatlakozó felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, jogerős ítélettel el nem bírált jogszabálysértések tekintetében a Legfelsőbb Bíróság csupán megállapítja a megyei bíróság ítéletének indokolásbeli hiányosságát, de a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartja. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének perköltségre vonatkozó rendelkezése a Pp. 78. §
(1)bekezdésében, az illetékre vonatkozó pedig a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- § -ában foglaltakon alapul. Budapest,
- november
- Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró