← Magyarország

Bf.308/2007/3 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.I.308/2007/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. évi augusztus hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: Az emberölés bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen ellen indított büntető ügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
  4. évi április hó
  5. napján kihirdetett 2.B.520/2006/
  6. számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összege helyesen 93.342 (Kilencvenháromezerháromszáznegyvenkettő) Ft. A fennmaradó 10.000 (Tízezer) Ft-ot a vádlott a rendőri elővezetés költségeként köteles megfizetni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 3.000 (Háromezer) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: vádlottat az elsőfokú bíróság emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 évi börtönbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte és elrendelte kényszergyógyítását. Rendelkezett a bűnjel sorsáról és kötelezte 103.342,- Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. Az ügyész a határozatot tudomásul vette. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf. 196/2007/1-I. számú átiratában a nyomozó hatóság általi kisebb fokú eljárási szabálysértést észlelt a védelmi garancia biztosítása körében. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a törvényesen elővezetett tanú elővezetésével kapcsolatosan felmerült költség megfizetését a tanú szociális körülményeire tekintettel mellőzte - ellentétben a jogszabályi rendelkezésekkel. Végül a vádlott elővezetésének költségét a költségjegyzékbe bejegyezve, bűnügyi költségként kezelte és döntött annak viseléséről, annak ellenére, hogy az elővezetéssel okozott költség bűnügyi költségként nem számolható el. E körben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását indítványozta. Az ítélőtábla a védelmi fellebbezések folytán a megyei bíróság ítéletét, a meghozatalát megelőző eljárással együtt a Be. 348.§

(1)bekezdés alapján a Be. 361.§
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen - melyen az ügyész nem kívánt részt venni - teljes terjedelmében felülbírálta. Osztotta a fellebbviteli főügyészség észrevételét, mely szerint a nyomozás során sérült a vádlottat megillető eljárásjogi garancia, mivel a nyomozó hatóság nem intézkedett a Be. 46.§ a/ pontja alapján a kötelező védelem biztosításáról. Erre már a bírósági eljárásban került sor, a megyei bíróság
  1. május
  2. napján kelt kirendelő határozata által. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok sérelme nélkül folytatta le az eljárást. Ügyfelderítési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a bizonyítékok hibamentes mérlegelését követően megalapozott tényállást állapított meg, amely mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében rögzített hiányosságoktól, a másodfokú eljárásban irányadónak tekintendő. Törvényes a vádlott bűnösségére levont következtetés és helyes cselekményének jogi minősítése is. Az elsőfokú bíróság e körben is megalapozott jogi indokát adta, hogy a vádlott cselekménye miért volt alkalmas emberölés bűntette kísérletének megállapítására. A bűnösségi körülményeket hiánytalanul feltárta és megfelelően értékelte. Az általa kiszabott főbüntetés neme és mértéke megfelelő, eltúlzottnak nem tekinthető, az annak enyhítésére irányuló védelmi fellebbezéseket az ítélőtábla nem találta megalapozottnak. A kényszergyógyítás elrendelésének törvényi feltételei ugyancsak fennálltak. Helytálló a fellebbviteli főügyészség észrevétele a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezés körében. A vádlott
  1. november
  2. napján tartott tárgyalás szünetében engedély nélkül távozott, majd a tárgyalás befejezését követően visszatért, de a következő határnapon szabályszerű szóbeli idézés ellenére nem jelent meg, ezért jogszerűen történt elővezetésének elrendelése a
  3. március 9-i határnapra. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor az elővezetéssel felmerült 10.000 Ft költség megfizetésére ekkor a vádlottat nem kötelezte, hanem azt bűnügyi költségnek tekintette és a költségjegyzék
  4. tételszáma alatt bejegyezte (13.sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  5. oldal). A Be. 74.§
(5)bekezdése szerint az elővezetéssel okozott költség nem számolható el bűnügyi költségként, megtérítésére - külön jogszabály -, az elővezetés és a rendőri kísérés végrehajtásával felmerült költség megtérítéséről szóló 2/1986.(IV.21.)BM-IM-PM. sz. együttes rendelet előírásai az irányadóak. A Be. 162.§
(7)bekezdése alapján az elővezetés fenti jogszabályban meghatározott költségének megfizetésére az elővezetettet kell kötelezni. Fentiek alapján az elsőfokú bíróságnak külön végzésben kellett volna kötelezni a vádlottat az összegszerűségében helyesen megállapított 10.000 Ft elővezetési költség megtérítésére. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét e körben a Be. 372.§
(1)bekezdés alapján megváltoztatta, ebből következően megállapította az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összegét, míg az ítélet egyéb helyes rendelkezéseit a Be. 371.§
(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 381.§
(1)bekezdése alapján történt rendelkezés. Ami ... tanú elővezetésével felmerült költség megfizetésére vonatkozó rendelkezést illeti: Az elsőfokú bíróság
  1. november
  2. napján tartott tárgyaláson (9.sorszámú jegyzőkönyv
  3. oldal) a II.számú végzésében ... tanú elővezetésével felmerült költség megfizetését szociális körülményeire tekintettel mellőzte. Helyes volt a fellebbviteli főügyészség átiratában tett észrevétel, mely szerint a 2/
  4. (IV.21.)BM-IM-PM sz. együttes rendelet 3.§
(2)bekezdés b/ pontja a kényszerintézkedés alá vont személy szociális körülményeit kizáró okként az elővezetési költség térítésének mellőzése körében kifejezetten nem tartalmazza, másrészt a tanú hivatkozásának ellenőrzése sem történt meg a bíróság részéről. Fentiek előrebocsátásával, azonban mégis helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a tanút nem kötelezte a 10.000 Ft elővezetési költség megfizetésére az alábbiak miatt: a Be. 69.§
(1)bekezdése szerint, ha a tanú idézés ellenére nem jelenik meg…. a b/ pont első fordulata alapján elővezetése rendelhető el. A 70.§
(1)bekezdése alapján a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása történhet, mint jelen esetben - posta útján. A
(4)bekezdésben rögzítettek kimondják, a kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett, vagy helyette a külön jogszabály (79/2004.(IV.19.)Korm.rendelet) szerint átvételre jogosult más személy átvette. A tanú a tárgyaláson akként nyilatkozott, a
  1. október
  2. napján tartott tárgyaláson azért nem jelent meg, mert idézését a szomszédja vette át és arról neki nem szólt. Az iratok közt fellelhető vétív tanúsága szerint a tanú idézését valóban a tértivevényen szomszédként megjelölt .... vette át,
  3. november
  4. napján, így az általa átvett hivatalos irat szabályszerű kézbesítésre a tanú részére nem került. Olyan adat nem merült fel, hogy a szomszéd meghatalmazással rendelkezett volna, és a bíróság nem vizsgálta azt sem, hogy a tanú megalapozott hivatkozása mellett (az idézés kézbesítése) megvalósult-e az is, hogy a szomszéd részéről az idézés átadása nem történt meg. Fentiek alapján az ítélőtábla álláspontja szerint az idézés szabályszerűen kézbesítettnek nem tekinthető, így a rendőri elővezetés jogalapja nem volt meg, ezért az elővezetéssel felmerült költség megfizetésére ...tanú nem kötelezhető és helytelenül került rögzítésre az
  5. számú tárgyalási jegyzőkönyvben, hogy e tanú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg (
  6. oldal utolsó bekezdése). Debrecen,
  7. augusztus
  8. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja. Záradék: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.B.520/2006/
  9. számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatással
  10. augusztus
  11. napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
  12. augusztus
  13. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.