Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.342/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Harsányi Ügyvédi Iroda …………… által képviselt ………………. felperesnek a ……………. jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky u. 5.sz.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi április hó
- napján kelt 26.K.32.771/2007/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett, valamint a felperes által a másodfokú eljárás során
- sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán az alulírott helyen
- évi január hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a
- október
- napján sugárzott „………………….” című műsorszám tekintetében az alperes 1189/
- (V.23.) számú határozatát hatályon kívül helyezi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felek a másodfokú perköltséget maguk viselik. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg - az adóhatóság külön felhívására - 24 000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az alperest terhelő fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes által üzemeltetett ..................... műsorszolgáltató (a továbbiakban: felperes) a
- október 5-ei reggeli „.....................” című műsorszámában ajánlott egy rendezvényt, melyen ....................., művésznevén ..................... is fellépett. Az október 6-i reggeli „.....................” című adásban a műsorvezető ismertette ..................... „.....................”-ként megjelölt zeneszáma szövegének egy részét. A
- október 12-én az este 21 órakor kezdődő „.....................” című műsorszám vendége ..................... volt, aki felolvasta a „.....................” szövegét. A műsorban a beszélgetés alatt folyamatosan szólt a zene, a számok hol felismerhetőek voltak, hol nem. A
- október 13-ai, 06:35-09.00 között sugárzott „.....................” című műsort ..................... ".....................” című számával nyitották, majd később a „.....................” és a "....................."című dal is elhangzott. Pár alkalommal utalás történt egy előző napi műsorra.: „Aki nem tudja, hogy mért keresem ....................., az nem hallotta a tegnapi műsort. Aki nem hallotta, annak lelke rajta.” , „Még egy szám erejéig megidézem a tegnapot, amely nagyon tanulságos volt, már mint az estét. Tessék…” és elindította a „.....................” című számot. "A tegnapi "....................." egy ..................... "....................." volt. Ma este ..................... fogok beszélgetni." Az „.....................” október 13-ai műsora ..................... szerepléséről szólt.
- november 2-án ....................., az alperesi testület tagja, javasolta a felperes
- október 12-én és 13-án sugárzott műsorszámának, valamint
- október 16- október
- közötti időszaknak az átfogó vizsgálatát. Az alperes meghozta az 1511/
- (XI.3.) számú határozatát (a továbbiakban: Határozat), mely szerint: „A Testület államigazgatási eljárást rendel el a ..................... „.....................” című műsora
- október 12-én és 13-án sugárzott adásainak, valamint az azokhoz kapcsolódó közlések vizsgálatára." Az alperes 326/
- (II.17.) számú határozatával a rádiózásról és televíziózásról szóló
- évi I. tv. (a továbbiakban: Rttv.) 3.§-ának
(2)bekezdésének, Rttv. 5/C.§-a
(2)és
(3)bekezdésének, 5/D.§-a
(2)bekezdésének és 5/B.§-a
(3)bekezdésének megsértése miatt kétszer 1.982.856 forint kötbér megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat a
- október 5-ei és október 6-ai „.....................” című műsorszámokat a vizsgált műsorszámok előzményeként definiálta, majd elemezte az október 12-én este sugárzott ".....................!" című műsorszámot, továbbá a
- október 13-án reggel sugárzott „.....................” című műsorszámot. Az „.....................” október 13-ai műsoráról az alperes nem tett megállapítást. Az alperes 326/
- (II.17.) számú határozatát az elsőfokú bíróság 3.K.31.228/2005/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes fellebbezésében nem kifogásolta az elsőfokú ítélet egyes eljárásjogi következtetéseit, kizárólag a határozat rendelkező része és az indokolás összefüggésére vonatkozóan, illetőleg a perköltség körében terjesztett elő fellebbezést. Ennek folytán a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 4.Kf.27.369/2006/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részében helybenhagyta. Az alperes számára adott jogerős iránymutatás szerint az új eljárás során az alperesnek értékelnie kellett az eljárást kezdeményező ..................... eljárási jogosultságát, pontosan meg kellett határozni a Határozat alapján tényállási elemmé tehető és szankcionálható műsorszámokat, majd a határozat indokolásával összhangban álló rendelkező részben meg kellett jelölnie a szankcionált műsorszámot, azt, hogy ennek folytán az Rttv. mely szakasza szenvedett sérelmet, és emiatt milyen szankció került alkalmazásra az Rttv. mely szakasza és a műsorszolgáltatási szerződés mely pontja alapján. Az új eljárás során az alperes az 1189/
- (V.23.) számú határozatában megállapította, hogy a felperes a
- október 12-én sugárzott „.....................” című műsorszámban megsértette az Rttv. 3.§-ának
(2)bekezdésében foglaltakat, és ezért az Rttv. 112.§
(1)bekezdés d/ pontja, valamint a Műsorszolgáltatási Szerződés 6.
- és 6.2.
- pontja alapján 1.982.856 forint kötbért érvényesített vele szemben. Ugyanezzel a műsorszámmal a felperes megsértette az Rttv. 5/C.§
(3)bekezdésében foglaltakat is, amely miatt az alperes az Rttv. 112.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján a felperest a sérelmezett magatartás megszüntetésére hívta fel. A határozat további rendelkezése szerint a felperes a 2004. október 13-án sugárzott „.....................” című műsorszámban megsértette az Rttv. 5/D.§
(2), 5/B.§
(3)és 5/C.§
(2)bekezdésében foglaltakat, amelyek miatt az alperes az Rttv. 112.§
(1)bekezdés d/ pontja, valamint a Műsorszolgáltatási Szerződés 6.
- és 6.2.
- pontja alapján 1.982.856 forint kötbért állapított meg a felperes terhére. Az alperesi határozat részletesen elemezte a megelőző eljárás megállapításait. Rögzítette ……………………. az előterjesztésben és a döntésben való részvételére vonatkozó ügyrendi szabályokat, azt hogy miért nem tekinthető ügyintézőnek, reá a kizárására vonatkozó szabályok miért nem alkalmazhatók. A
- október 12-ei „.....................” című műsorszám részletes elemzését követően megállapította, hogy a dalszöveg sorai olyan gyűlöletkeltő kijelentéseket, felszólításokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak lehetnek az Rttv. 3.§
(2)bekezdésének megsértésére. Sérült továbbá az Rttv. 5/C.§
(3)bekezdése is, mivel elhangzott ugyan, hogy a műsorszám csak 18 éven felülieknek számára ajánlott, de sugárzásra nem a megfelelő időpontban került sor. A „.....................” című 2004. október 13-ai műsorszámához kapcsolódóan az alperes azt rögzítette, hogy mivel ebben a műsorszámban az előző napi „.....................”-re emlékezett a műsorvezető és ennek apropóján szerkesztette a műsorba a ..................... további számait "……………., ....................., ....................., stb.", megállapítható, hogy tulajdonképpen az október 12-ei „.....................” című műsorszámhoz kapcsolódó közlés volt. A felperes az első tárgyaláson pontosított keresetében kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát. Álláspontja szerint a határozatból változatlanul nem derül ki, hogy az alperes mely magatartásokat szankcionálta, mit hogyan értékelt, nem állapítható meg, hogy egyáltalán megtárgyalták-e az ügyet, a határozathozatalban ki vett részt, a szükséges szavazati arány megvolt-e, kifogásolta továbbá, hogy a határozatot az alperes szabályszerűen nem kézbesítette. Iratbetekintési jogát a felperes nem gyakorolhatta. Hivatkozott továbbá arra, hogy a megelőző peres eljárásban tett nyilatkozatait fenntartja, és az Rttv. 3.§
(2)bekezdése szerinti jogszabályi hely sérelmére nem került sor. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot részben és akként változtatta meg, hogy a
- október 13-án sugárzott „.....................” című műsorszámmal kapcsolatban megállapított jogsértéseket és ezzel összefüggésben kiszabott kötbért mellőzte, egyebekben a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a jogi képviselővel eljáró fél esetében követelmény, hogy az adott ügyben a jogszabálysértés mibenlétét külön-külön megjelölje, ezért az elsőfokú bíróság nem fogadta el azon általános hivatkozást, hogy kereseti indokként a korábbi peres eljárásban tett nyilatkozatokat tartja fenn a felperes. Kizárólag az írásban megfogalmazott kérelmeket értékelte. Az alperesi határozat „potenciális semmissége” körében kitért arra, hogy ilyen intézményt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) nem ismer, az alperes határozatképességére, vagy szavazati arányára vonatkozó előadások ezért nem vehetők figyelembe. Egyébként a becsatolt közigazgatási iratanyag sem tartalmazott erre utaló körülményeket. A megismételt eljárást elrendelő bírósági ítéletek kizárólag ..................... eljárási jogosultságára vonatkozó szempontok vizsgálatát írták elő, amelynek az alperes eleget tett. Az alperes valóban nem tisztázta a felperesi képviselet fennálltát, de elmaradása nem minősül a bírósági eljárásban nem orvosolható hibának, hiszen a határozatot felperes jogi képviselője megismerhette, jogorvoslati jogát a keresetindítási határidőn belül érvényesíthette. Az elsőfokú bíróság értékelése szerint a
- október 12-ei „.....................” című műsorszám kapcsán valóban sérült az Rttv. 3.§-ának
(2)bekezdése, mivel az ott elhangzott dalszöveg trágár volt, a megjelenő lekicsinylő, becsmérlő, megalázó vélemény alkalmas volt a megnevezett személyek és csoport elleni hangulatkeltésre. A negatív értékítélet túlmutatott a vélemény-nyilvánítás szabadságán. A műsorvezető határozott egyet nem értés helyett a hallgatóság ítélő erejére bízta az értelmezést, úgy mint ha maga is kívül álló hallgató lenne. A kapcsolódó szankció alkalmazása, mind a szankció típusának, mind mértékének kiválasztása körében jogszerű volt. A
- október 13-ai „.....................” című műsorszám tekintetében az elsőfokú bíróság megalapozottnak tekintette a felperes kereseti kérelmét. Megállapította, hogy ebben a vonatkozásban az alperes nem tett eleget azon bírói útmutatásnak, hogy pontosan meghatározza a vizsgálat elrendeléséül szolgáló Határozat alapján tényállási elemmé tehető és szankcionálható műsorszámot. A Határozat naponként, elkülönítve jelölte meg az adásokat, az „.....................” című műsorszám
- október 12-ei és október 13-ai adásait és az azokhoz kapcsolódó közléseket nevezte meg. A
- október 13-ai „.....................” című műsorszám ebben az összefüggésben nem az „.....................” című műsorszámhoz kapcsolódó közlés, hanem önálló műsorszám, és mint ilyenre nem terjed ki a Határozat. Kapcsolódó közlés legfeljebb a kifogásolt dalszöveg elhangzása utáni, vagyis nem az interjú részét képező hallgatói betelefonálás lehetett volna, de semmiképpen sem a
- október 13-ai „.....................” című műsorszám. Ezért e tekintetben mellőzte az elsőfokú bíróság a jogsértést és a kötbért. Az alperes fellebbezésében kizárólag a „.....................” című műsorszámhoz kapcsolódóan kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, egyebekben annak helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint a Határozat szerint vizsgálandó műsorszámok meghatározása körében figyelembe vette a Fővárosi Bíróság 3.K.31.228/2005/
- számú ítélete szerinti kötelezéseket. A műsorszámban ugyanis a
- október 12-ei „.....................” című műsorszámhoz kapcsolódó közlés vizsgálatára terjed ki a hatósági eljárás. Az alperesi határozat pontosan rögzíti, hogy mivel ebben a műsorszámban az előző napi „.....................”-re emlékezett a műsorvezető és ennek apropóján szerkesztette a műsorba a ..................... további számait, megállapítható ezen műsorszám tulajdonképpen az október 12-ei „.....................” című műsorszámhoz kapcsolódó közlés volt. A felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását a felperesi keresetben írt indokok alapján kérte. Előadta továbbá, hogy a felperes tulajdoni viszonyait, és törvényes képviseletét érintő határozatok érvénytelenítésére, illetve a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a Fővárosi Bíróság előtt peres eljárások vannak folyamatban. Hivatkozott arra, hogy a korábbi tulajdonos a társaságra vonatkozó iratok átadását megtagadja, melynek eredményeként a felperes jelenlegi törvényes képviselője az általa indított per irataihoz sem tud hozzájutni. Kérte a per tárgyalásának felfüggesztését. Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése alaptalan. A Fővárosi Ítélőtábla elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes törvényes képviseletét érintő jogviták akadályozzák-e a másodfokú eljárás lefolytatását. A felperes képviseletének ellátása a peres eljárás alatt folyamatos volt. A Cg....................... cégjegyzékszámú cégmásolat adatai szerinti aktuális ügyvezetők nem tettek egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat, a jogi képviseletre vonatkozó meghatalmazás is minden esetben az éppen akkor aktuális ügyvezetőtől származott: a Harsányi Ügyvédi Iroda részére .....................
- március 25-én, ..................... jogtanácsos részére .....................
- március 10-én, és ismét a Harsányi Ügyvédi Iroda részére .....................
- július 16-án. A cégvezetésben a meghatalmazást követően beálló változások nem teszik érvénytelenné a korábbi ügyvezetőtől kapott képviseleti megbízást. Mivel a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. tv. 29.§-ának
(1)bekezdése alapján a gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt, a cégnyilvántartás adatainak megfelelő képviseleti megbízásokra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a felperes per tárgyalásának felfüggesztésére vonatkozó indítványát, és érdemben elbírálta a fellebbezést és csatlakozó fellebbezést. A felperes csatlakozó fellebbezésének indokaként a kereseti indokokra hivatkozott. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevélnek a megelőző peres eljárásra történő hivatkozását megfelelően értékelte, az 1189/2007. (V.23.) számú alperesi határozatra vonatkozó kereseti előadást kimerítette, a kereseti kérelmet az eljárási jogszabálysértések, illetőleg az Rttv. 3.§
(2)bekezdéséhez tekintetében elutasító rendelkezésének megalapozott okát adta. Az elsőfokú bíróság ítéletének ezen indokaival a másodfokú bíróság egyetért, azokat nem ismétli meg. A következőkben, az alperes fellebbezésére tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a Határozat alapján az alperes csak akkor volt jogosult a
- október 13-ai „.....................” című műsorszám vizsgálatára, ha az a
- október 12-ei műsorszámhoz kapcsolódó közlés volt. A Határozat nem tartalmazza, mit ért „közlés” alatt, arra az Rttv. sem ad iránymutatást, így a főnevet a másodfokú bíróság a következő tartalommal használja: tájékoztatás, értesítés. Ezen értelmezés alapján a „.....................”-t az, hogy önálló műsorszám, nem zárja ki automatikusan a közlés köréből. Műsorszolgáltatások során gyakori, hogy valamely témát rendszeresen jelentkező, önálló műsorszámok sorozatában mutatnak be, akként, hogy valamilyen hivatkozással megjelölik a műsorszámok közötti kapcsolódási pontokat. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a „.....................”-t önálló műsorszám voltára tekintettel vette ki a Határozat hatálya alól. A továbbiakban a másodfokú bíróság azt vizsgálta, hogy valós-e az alperesi fellebbezés azon előadása, miszerint az előző napi „.....................”-re emlékezett a műsorvezető és ennek apropóján szerkesztette a műsorba ..................... további számait, azaz van-e a
- október 13-ai „.....................”-ban olyan tájékoztatás, értesítés, ami miatt az előző napi műsorokhoz kapcsolódó közlésnek lenne tekinthető. A Fővárosi Ítélőtábla meghallgatta és megnézte a műsorszámokat tartalmazó videó kazettát. Elődlegesen azt észlelte, hogy a kazetta nem tartalmaz időpont jelöléseket, pontosan nem állapítható meg, mi mikor hangzott el. Az alperesi határozat indokolása szerint a kifogásolt "....................." című műsorszámot
- október 13-án 06:35 és 09:00 között sugározták, de a becsatolt kazettán a műsoridőből csak 62 perc szerepel, és az alperesi határozatban foglaltakkal ellentétben csupán három számot tartalmaz ....................., az alperesi határozat szerinti "stb."-t nem. Tekintettel arra, hogy a bizonyítékot az alperes terjesztette a bíróság elé, és annak tartalmát a továbbiakban nem kifogásolta, nem pontosította, a Fővárosi Ítélőtábla a műsorszámot a kazetta szerinti tartalommal tekintette irányadónak. A hanganyag alapján a
- október 13-án sugárzott "....................." című műsorszám olyan önálló műsorszám, amely nem tartalmaz tájékoztatást arról, hogy a
- október 12-én sugárzott "....................." című műsorszám következménye, ahhoz kapcsolódó közlés lenne. Az alperesi határozatban foglaltakkal szemben senki nem az „.....................” előző napi műsorszámáról emlékezett: az, hogy a „tegnap estéről” esik szó, vagy hogy elhangzik az, hogy "A tegnapi "....................." egy .................... "....................." volt" nem elégséges a konkrét kapcsolat megállapítására. A műsorvezető mereven elzárkózott a műsorszám és az előző napi "....................." című műsorszám összekapcsolásától, és a betelefonálók sem mondtak olyat, aminek alapján a közvetlen kapcsolat kimutatható lenne. A műsorszám konkrét tartalmára tekintettel állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a
- október 13-ai „.....................” nem a
- október 12-én sugárzott „.....................” című műsorszámokhoz kapcsolódó közlés, az eljárás hivatalból való elrendelése erre a műsorszámra nem terjedt ki. Az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan rögzítette a műsorszámra nézve a jogsértés hiányát. Észlelte ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a szankciót megragadva rendelkezett az alperesi határozat részbeni megváltoztatásáról. A másodfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 252.§-ának
(3)bekezdése alapján, ezt korrigálta a Pp. 339.§ának
(1)bekezdése szerint akként, hogy a jogsértés hiányában a jogsértéshez kapcsolódóan részében hatályon kívül helyezte az alperesi határozatot. Az elsőfokú bíróságnak a kereseti kérelmet részben elutasító rendelkezését a Pp. 254.§-ának
(3)bekezdése alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság. Egyik fél fellebbezése, illetve csatlakozó fellebbezése sem vezetett eredményre, ezért rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla akként, hogy maguk viseljék a másodfokú perköltséget a Pp. 81.§-ának
(1)bekezdése alapján. Ugyanerre tekintettel viseli a fellebbezési illetéket a felperes, illetőleg a személyes illetékmentes alperes helyett az állam, a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése, illetőleg 14.§-a alapján. B u d a p e s t,
- évi január hó
- napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, bíró, . Losonczy Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó