alperes részéről
alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei 10.K.27.705/2007/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A felek költségeiket maguk viselik. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 220.600 /
az kettőszázhúszezer-hatszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket, a további felülvizsgálati eljárási illetéket
állam viseli. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél ... évekre személyi jövedelemadó adónemben lefolytatott bevallások utólagos ellenőrzése megállapításai alapján 2007. július 5-én meghozott 2569061489 számú határozatával a felperes terhére ... Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest
adóhiány, ehhez kapcsolódó adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. A határozat indokolása szerint
elsőfokú hatóság megállapította, hogy felperes vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott, és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Ezért
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/ bekezdése alapján vagyonosodási vizsgálat során, és
adó alapját becsléssel állapította meg. A felperes ...végzett munkájával gyűjtött megtakarításával kapcsolatban
elsőfokú hatóság csak
utolsó év munkabérét fogadta el bizonyított, és meglevő megtakarításként, mivel a felperes a megelőző időszak munkabéreinek meglétére vonatkozóan okirattal nem rendelkezett.
elsőfokú hatóság nem fogadta el bevételként, továbbá a nászajándékként megjelölt ...Ft-ot, mivel a felperes sem a meglétét, sem a felhasználását hitelt érdemlően nem bizonyította.
alperes a
elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében összegszerűségét is. vitatta a becslés számú jogalapját és
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot a ... évi bevételre vonatkozóan hatályon kívül helyezte, és ebben a körben
alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes keresete csak a nászajándék körében volt alapos, egyebekben
alperes határozata jogszerű.
elsőfokú bíróság a nászajándékra vonatkozóan a felperes előadását valósnak és igazoltnak értékelte, ezért kötelezte
alperest, hogy a ... évi bevételek között a nászajándékot ... Ft összeggel vegye figyelembe.
elsőfokú bíróság a felperes által csatolt valuta-átváltási iratokra vonatkozóan megállapította, hogy
ok a megszerzett kereset rendelkezésre állását nem igazolják, ezért e körben a felperes keresetét elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelmében
elsőfokú bíróság ítéletének,
első- és másodfokú határozatnak - a valutaátváltási okiratokkal igazolt ... Ft megtakarítással kapcsolatos részeinek a hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint
ítélet e körben sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 206.§-ának /1/ bekezdését,
. §-ának /3/ bekezdését.
alperes felülvizsgálati kérelmében
ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének teljeskörű elutasítását kérte. Álláspontja szerint
elsőfokú bíróság a Pp. 206.§-át megsértve fogadta el a csak tanúkkal bizonyított nászajándék ... Ft-os összegét. A felek egyebekben
ellenérdekű fél felülvizsgálati kérelmének elutasítását kérték. A felperes és
alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti.
.§-ának /1/ bekezdése értelmében ha
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel
ismert és adóztatott jövedelmekre is -
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
.§-ának /2/ bekezdése alapján
adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,
onban
.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget biztosít
adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja.
elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban
adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást,
eredményeként meghozott alperesi döntést jogszerűnek minősítette. E pertípusban,
úgynevezett vagyonosodási eljárásban meghozott adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is /a Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy
okat a bíróság valónak fogadja el. A felperes tehát a tárgyalások során újabb bizonyítékokat tárhatott elő, bizonyítási indítványt tehetett. A bíróságnak
onban figyelemmel kell lennie a Pp. 339/A.§-ában foglaltakra, amely szerint a bíróság a közigazgatási határozatot, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a meghozatalakor fennálló tények alapján vizsgálja felül.
elsőfokú bíróságnak tehát értékelnie kellett felperesnek a perben előtárt valutavételi bizonylatait is. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.
elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, benyújtott bizonyítékaikat, a tanúvallomásokat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálta el. Megállapította meg, hogy
alperes határozatában a becslés alkalmazott módszerének megfelelősségét igazolta,
adó alapjának valószínűsítését jogszerűen végezte, a felperes pedig a becsült adóalaptól való eltérést csak a nászajándék körében bizonyította hitelt érdemlően. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése a felülvizsgálati eljárásban is megalapozhat, ilyen jogsértést
onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.
elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében részletesen megindokolta, hogy felperes keresménye rendelkezésre állását /
alperes által elfogadott utolsó évi kivételével/ kétséget kizáróan, aggálytalanul nem bizonyította, továbbá logikusan és okszerű értékelte a nászajándék körében előtárt felperesi bizonyítékokat. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 81.§-ának /1/ bekezdése alapján rendelkezett akként, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről és mértékéről a Legfelsőbb Bíróság
Itv. 5.§ának /1/ bekezdés c/ pontja, 50.§-ának /1/ bekezdése, költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése, 14.§-a alapján rendelkezett. Budapest, 2009. május 13. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.