Pfv.VII.21.854/2009/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Misi Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Hodobay Ágnes ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj és kártérítés megfizetése iránt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság előtt 13.G.40.100/
- szám alatt indult, és a Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.690/2008/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 360.000 (Háromszázhatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, az adóhatóság felhívására 1.096.300 (Egymillió-kilencvenhatezerháromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felek között
- június 23-án vállalkozási szerződés jött létre, melyben a felperes 185.000.000 forint átalánydíj ellenében kötelezettséget vállalt a ... bővítéséhez szükséges kiviteli tervek elkészítésére, és a kivitelezési munka elvégzésére. A vállalt munkafeladatokat a felperes a kikötött - módosított - határidőben szerződésszerűen teljesítette, az átalánydíjat pedig az alperes késedelmesen - kiegyenlítette. A felperes módosított keresetében egyrészt az állítása szerint elvégzett pótmunkák ellenértékeként 15.225.676 forint + ÁFA, másrészt a számlák késedelmes kiegyenlítése miatt 1.209.969 forint kártérítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság az alperest 237.565 forint kártérítés megfizetésére kötelezte, ezt meghaladó részében a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes az előzetesen lefolytatott közbeszerzési eljárás nyerteseként kötött átalánydíjas vállalkozási szerződést az alperessel. Így neki, mint kellő szakismerettel rendelkező gazdálkodó szervezetnek már a közbeszerzési eljárás során átadott iratanyag alapján tisztában kellett lennie azzal, hogy milyen műszaki feladatokat kell megvalósítania. Ennek megfelelően a kiviteli tervet a vállalkozási szerződés megkötését követően olyan módon alkothatta meg, hogy azok egyrészt teljes körűen tartalmazzák a vállalt munkafeladat megvalósításához szükséges építészeti megoldásokat, másrészt elvégzésükre a kikötött átalánydíj megfelelő fedezetet biztosítson. Ezért a felperes arra hivatkozással, hogy az általa készített kiviteli tervben olyan munkálatok is szerepelnek, amelyeket a szerződéskötés alapját képező ajánlati költségvetésben még nem vett számításba, további díjazásra nem tarthat igényt. Ha pedig valamely további munkafeladat elvégzése pótlólagos megrendelői igények alapján merült fel, a felperes a vállalkozási szerződést megtámadhatta volna, vagy kezdeményezhette volna annak módosítását. Mindezekre azonban a perbeli esetben nem került sor. Emellett a felperes az általa kiadott teljességi nyilatkozatban egyébként is lemondott a kikötött átalánydíjat meghaladó minden további díjigény érvényesítéséről, még arra az esetre is, ha valamely munkafeladat az általa adott ajánlati költségvetésben nem szerepelne, vagy mennyiségi eltérés mutatkozna. Mindezekre figyelemmel a felperest további díjazás nem illeti meg. A kártérítési igényt a másodfokú bíróság szintén teljes egészében alaptalannak találta. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, és a pótmunkadíj iránti igény körében annak hatályon kívül helyezését, és az eljárt másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kifejtette, hogy az eljárt bíróságok a Ptk.
- §
(4)bekezdésébe ütköző módon mellőzték annak részletes vizsgálatát, hogy az általa az eredeti szerződés kereteit meghaladóan elvégzett munkálatok pótmunkának minősülnek-e, és azokért milyen díjazásra jogosult. Abban az esetben ugyanis, ha a megrendelői igények utólagos változása folytán további, a szerződés alapját képező tervekben nem szereplő munkafázisokat kell végeznie, az elvégzett munka ellenértéke a megítélése szerint a vállalkozási szerződés megtámadásának vagy módosításának hiányában is megilleti. Megjegyezte, hogy az eljárt bíróságok ezzel ellentétes álláspontja nem áll összhangban a Legfelsőbb Bíróság 2000. évi 201. számú elvi határozatában foglaltakkal sem. Előadta, hogy a pótmunkavégzés megtörténtének és az őt ezért megillető díj összegének megállapítása érdekében szakértői bizonyítást kellett volna lefolytatni, ezt azonban az eljárt bíróságok álláspontja szerint a Pp. 177. §
(1)bekezdésébe ütköző módon mellőzték. Végül kifejtette, hogy a bíróságok nem tisztázták azt sem, hogy a teljességi nyilatkozatot a keresetlevélben megjelölt pótmunkák felmerülése előtt vagy után tette, így a jogerős ítélet meghozatala során a megítélése szerint megsértették a Pp. 206. §
(1)bekezdését is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Ptk. 403. §
(4)bekezdésének alkalmazása során pótmunkának amint arra a Legfelsőbb Bíróság is rámutatott a
- évi
- számú elvi határozatában - a tervdokumentációban nem szereplő, utólag megrendelt, a kiviteli terv módosítása folytán felmerült, illetőleg a műszaki szükségességből elvégzett munka minősül. A pótmunka ellenértéke a vállalkozót az eredeti vállalkozási szerződés sikeres megtámadásának vagy módosításának hiányában is megilleti. A vállalt munkafeladatot azonban a perbeli esetben a felperes saját előadásából kitűnően is a kiviteli tervnek megfelelően végezte el, e terv módosítására, illetve a tervben foglaltakhoz képest pótmegrendelésre a peradatok szerint nem került sor. A szerződéskötést megelőzően készített ajánlati költségvetésben számításba nem vett, vagy kisebb költséggel becsült, de a vállalt feladat megvalósításához kellő gondosság mellett előreláthatóan szükséges munkálatok elvégzéséért viszont a vállalkozót átalánydíjas szerződés esetében - eltérő megállapodás hiányában az átalánydíjon felül további díjazás nem illeti meg. A perbeli esetben a felperes az általa kiadott teljességi nyilatkozatban kifejezetten ki is nyilvánította, hogy a vállalási ár az ilyen munkafeladatok elvégzésére is kiterjedt, vagyis e munkákért külön díjazásra nem tart igényt. A teljességi nyilatkozat - tartalmából kitűnően - a megtételét követően felmerülő ilyen munkálatokra is vonatkozott. Mindezekre figyelemmel helyesen, a Ptk.
- §
(4)bekezdésének és a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nélkül foglaltak állást az eljárt bíróságok akként, hogy a felperes a perbeli esetben a kiviteli tervben szereplő, de az ajánlati költségvetés elkészítése során számításba nem vett munkálatok elvégzéséért az átalánydíjon felül további díj megfizetésére nem tarthat igényt. Erre tekintettel a szakértői bizonyítás is szükségtelen volt, azt a bíróságok szintén jogszabálysértés nélkül mellőzték. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érintve - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése, és a Pp 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes köteles az állam javára, az adóhatóság felhívására megfizetni. A Legfelsőbb Bíróság a Pp 78. §
(1)bekezdésének megfelelően kötelezte a felperest az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére is. Budapest,
- január
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Benkő Csilla s.k. bíró