Bfv.412/2009/5 – Kúria

(1)bekezdésébe ütköző 1 rendbeli okirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól felmenti. Egyebekben az ítéletet hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 3750 (háromezer-hétszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Mezőtúri Városi Bíróság a rendelkező részben megjelölt, 2008. július 3. napján meghozott, és perorvoslatok hiányában 2008. július 4. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet 1 rendbeli rablás bűntettében visszaesőt, 5 (Btk.321. rendbeli §

(1)közokirattal bekezdés) visszaélés mint különös vétségében (Btk. 277. §

(1)bekezdés) és 1 rendbeli készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés vétségében (Btk. 313/C §

(7)bekezdés) mondta ki bűnösnek. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év 3 hónapi börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az ügyben felmerült járulékos kérdésekről is. A tényállás a következőket tartalmazza: A

1. osztályt végzett terhelt alkalmi munkákkal kb. havi 40.000 Ftot keresett. Élettársával - akinek havi jövedelme 49.000 forint két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak. A terhelt eddig tíz esetben volt büntetve; utolsó két elítélése az alábbi:
2. június 8-án jogerősen lopás vétsége és más bűncselekmény miatt 25.000 Ft pénzbüntetésre ítélték. A Karcagi Városi Bíróság
3. november 13-án jogerős 1.B.11/2005/
4. számú ítéletével lopás vétsége és más bűncselekmény miatt 6 hónapi fogházra és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, mely büntetését
5. december
6. napján töltötte ki.
7. március 21-én 22 óra 20 perc körüli időben a terhelt a háza előtt megtámadta a sértettet. A sértett a kaput akarta kinyitni, amikor a terhelt hátulról ráugrott és a földre rántotta. A sértett felugrott, majd dulakodni kezdtek, közben többször a földre is lekerültek, majd felálltak. Dulakodás közben a terhelt a sértett nadrágjának farzsebéből kivette a sértett pénztárcáját a benne lévő személyi igazolvánnyal, MÁV arcképes adókártyával, igazolvánnyal, valamint az lakcímkártyával, OTP bankkártyájával Tb. kártyával és 12.000 és forint készpénzzel együtt. Ezután a helyszínről elszaladt, és még ezen a napon elégette a sértett pénztárcáját a benne lévő igazolványokkal, kártyákkal együtt. A pénzt családja megélhetésére fordította. A városi bíróság ítélete pontjában meghatározott Főügyészség nyújtott álláspontja szerint a ellen a Be. okból a Jász-Nagykun-Szolnok be
8. § felülvizsgálati terhelt bűnösségének

(1)bekezdés Megyei indítványt, a a/ mert megállapítására 1 rendbeli közokirattal visszaélés vétségében a büntető anyagi jogi rendelkezések megsértésével került sor. Indokainak lényege szerint a közokirat fogalmára az ítélkezési gyakorlat a Pp.

1. §-ában foglaltakat tekinti irányadónak, mely fogalomnak a MÁV arcképes igazolvány, mind kedvezményes utazásra jogosító okirat nem felel meg. A MÁV arcképes igazolvány magánokiratnak tekinthető; ugyanekkor a Btk.
2. okozására § vagy

(2)bekezdésében jogtalan előny meghatározott szerzésre, jogtalan mint hátrány célzatra utaló körülményt a tényállás nem tartalmaz, de a terhelti magatartást vizsgálva nem is vonható arra következtetés. Így a cselekmény magánokirattal visszaélés vétségeként sem értékelhető. Az indítvány arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság ítéletét változtassa meg és a terheltet 1 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában mentse fel. A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati - és képviselője indítványt a nyilvános fenntartotta és ülésen annak - a megfelelő határozat hozatalát /BF.1078/2009/1.), míg a terhelt és védő a kiszabott büntetés enyhítését is kérte. A felülvizsgálati indítvány indokainál fogva alapos. A Btk. 277. §-ának

(1)bekezdésében meghatározott okirattal visszaélés elkövetési tárgya a közokirat. Közokiratot a Pp. 195. §-ának

(1)bekezdésében írtakból adódóan bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv állíthat ki. A vasúti közlekedésben kedvezményes utazásra jogosító arcképes igazolványokat a MÁV Zrt. állítja ki, amely hatósági jogosítvánnyal nem rendelkezik. Következésképpen az ilyen igazolvány a fentebb idézett alaki feltételeknek nem felel meg; nem közokirat. Elkerülte a városi bíróság figyelmét, hogy ebben a kérdésben a bírói gyakorlat már hosszabb ideje egységes. (BJD.4000. és BH. 2004/41.) A terhelt tehát azzal, hogy más okiratok mellett a sértett MÁV arcképes igazolványát is jogtalanul megszerezte, majd megsemmisítette, a közokirattal visszaélés vétségét nem valósította meg. A Be. 423. §-ának

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozat által megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítvány érvelése helytálló abban is, hogy az irányadó tényekből a terhelt célzatára következtetés nem vonható, így terhére a magánokirattal visszaélés vétsége sem róható. Mindezekre tekintettel bekezdés pontjának a/ a Legfelsőbb Bíróság alkalmazásával a a Be. megtámadott 427. §

(1)határozatot megváltoztatta, és a terheltet 1 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában a Be. 6. §

(3)bekezdés a/ pont I. fordulata alapján felmentette. A bűnösség körének szűkebbé válása miatt vizsgálta, hogy az indokolja-e a jogerős főbüntetés enyhítését. Ezt a kérdést nemlegesen döntötte el. A városi bíróság által kiszabott szabadságvesztés a halmazatban álló bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak, a rablásnak a törvényi minimumát a két évet alig haladja meg. A rablás bűntettén túlmenően - amelyben a terhelt különös visszaeső - további 4 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége és 1 rendbeli készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés vétsége is a terhén maradt. A halmazatban visszaesésen álló túlmenően cselekmények is nagyobb többszörösen száma, büntetett a különös előélete olyan nyomatékos súlyosító tényezők, amelyek a rövidített indokolással készült ítéletből teljes körűen meg nem állapítható, de a minimum közeli büntetésből visszakövetkeztethetően nagy nyomatékkal értékelt enyhítő körülmények mellett sem teszik lehetővé az inkább méltányos, mint súlyos főbüntetés további mérséklését. A Legfelsőbb Bíróság ezért a városi bíróság ítéletét egyéb rendelkezéseiben helybenhagyta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költséget a Be. 429. §

(1)bekezdése értelmében az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatát a Be. 416. §

(4)bekezdésének b/ pontja kizárja. Az alapügyben hozott ügydöntő határozattal szembeni ismételt felülvizsgálati indítvány tilalmáról a Be. 418. §-ának

(3)és 421. §-ának

(3)bekezdése rendelkezik. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Belegi József s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Ibolya s. k. előadó bíró, Dr. Mészár Róza s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MGY