Kfv.V.35.134/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Szabóné dr. Kis Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Cseh András jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrz

alperes részéről 18. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán,

alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Heves Megyei Bíróság 2.K.30.079/2008/16. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi

alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 25.000 /

az huszonötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2001-

1. évekre végzett személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés megállapításai alapján a
2. október
3. napján kelt 2785274292 számú határozatával módosított,
4. szeptember 28-án kelt 2784481495 számú határozatával a felperes terhére
5. és
6. évekre személyi jövedelemadóban összesen: 4.109.761 adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest

adókülönbözet, továbbá adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. A fellebbezés folytán eljárt alperes a

1. január
2. napján kelt 1941357024 számú határozatával a módosított elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint felperes a vizsgált időszakban összesen 2.406.303 Ft adózott jövedelmet vallott, míg kiadásainak /életviteli költség, nyújtott tagi kölcsönök, biztosítás, hiteltörlesztés, banki- és forint számlára történő befizetés/ összege: 41.609.624 Ft volt.

elsőfokú hatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként, a felállított forrásfelhasználás táblázat alapján megalapozottan állapította meg

t, hogy a felperes bevallott adóköteles jövedelme,

általa megjelölt jövedelemforrások nem álltak arányban vagyongyarapodásával és kiadásaival, ezért helytállóan

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával

adó alapját becsléssel állapította meg, és a

1. és
2. évi adóalapot növelő fedezethiány összeget a személyi jövedelemadóról szóló
3. évi CXVII. törvény /a továbbiakban Szja tv./ 28.§-ának /1/ bekezdésében foglaltak alapján egyéb jogcímen megszerzett adóköteles jövedelemnek minősítette /a többi adóév tekintetében megállapítást nem tett/.

alperes nem fogadta el többek között a felperes

on hivatkozását, hogy

USA-ban élő nővérétől

1. január hónapban 10.000.000 Ft összegű kölcsönt kapott. A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte annak megállapításával, hogy
2. évben rendelkezésére állt a nővérétől kapott 10.000.000 Ft kölcsön, így sem forráshiánya, sem adóhiánya nem keletkezett. Vitatta a becslés jogalapját és annak összegszerűségét is.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével

alperes határozatát -

elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és

elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Indokolásában a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként,

Art. 108

.§-ának /1/ bekezdése, 109.§-ának /1/ bekezdése alkalmazásával megállapította, hogy

adóhatóság helytállóan alkalmazott becslést, továbbá, hogy a felperes

Art. 109.§-ának /3/ bekezdése alapján bizonyította, miszerint a nővérétől 2003.

évben 10.000.000 Ft kölcsönt kapott, amely összeget

adóhatóságnak

új eljárásban a felperes bevételei között el kell számolnia.

alperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint

ítélet sérti

Art. 109.§-ának /1/-/3/ bekezdéseit.

A felperes érdemi ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Art. 109

.§-ának /1/ bekezdése értelmében, ha

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Art. 108

.§-ának /2/ bekezdése alapján

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109

.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja.

Art. 108

.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. E pertípusban,

úgynevezett vagyonosodási eljárásban meghozott adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy

okat a bíróság valónak fogadja el.

elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban

adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, és

eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogsértőnek minősítette, és a keresetnek helyt adva

első-és másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és

adóhatóságot új eljárásra kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.

elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, a tanúk vallomásait, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy

alperes határozatában a becslés alkalmazott módszerének megfelelősségét, a felperes pedig a nővérétől 2003. évben 10.000.000 Ft kölcsön átvételét bizonyította. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést

onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.

elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében rendkívül pontos, nem iratellenes, időrendben felállított tényállást rögzített,

irányadó jogszabályokat megfelelően alkalmazta és értelmezte, részletesen, okszerűen és logikusan megindokolta, hogy a felperes a nővérétől származó kölcsön valósággal egyezőségét hitelt érdemlő adatokkal bizonyította.

alperes érvelése lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Legfelsőbb Bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság

alperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 14.§-a alapján rendelkezett. Budapest, 2009. december 17. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró