Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 5.Bhar.236/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, a
- év január hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő Í T É L E T E T: A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 25.Bf.XI.10.076/2008/
- számú ítéletének büntetést kiszabó részét az I. r. vádlott tekintetében annyiban változtatja meg, hogy a fegyházbüntetés tartamát 8 (nyolc) évre enyhíti. Az I. r. vádlott által
- június
- napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét az I. r. vádlottra vonatkozóan helybenhagyja. A harmadfokú eljárásban felmerült 3.750 (háromezer-hétszázötven) Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A Budai Központi Kerületi Bíróság a
- november
- napján kelt 10.B.XI.1230/2008/
- számú ítéletével az I. r. vádlott bűnösségét 9 rb. a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző rablás bűntettében - melyből
- rb-t, mint társtettes követett el, 1 rb.-t a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntette Btk.
- §-a szerinti kísérletében, 7 rb. a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző közokirattal visszaélés vétségében, melyből 1 rb.-t társtettesként követett el, további 1 rb. a Btk. 313/C. §
(7)bekezdésébe ütköző készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan megszerzésének vétségében állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 8 évi fegyházra és 9 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Ugyanakkor elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság 2003. november 14. napján jogerőre emelkedett 4.B.1511/2003/9. számú ítéletével kiszabott szabadságot. 5 hónapi börtönbüntetésből engedélyezett feltételes A II. r. vádlott bűnösségét 6 rb. a Btk. 321. §
(1)bekezdésébe ütköző rablás bűntettében, melyet öt esetben, mint bűnsegéd, egy esetben, mint társtettes követett el, valamint 3 rb. a Btk. 277. §
(1)bekezdésébe ütköző közokirattal visszaélés vétségében állapította meg, melyből 2 rb-t, mint bűnsegéd, 1 rb-t, mint társtettes követett el. Ezért a II. r. vádlottat halmazati büntetésül 3 évi börtönbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben a bíróság a II. r. vádlottat az ellene a Btk. 321. §
(1)bekezdésébe ütköző 1 rb. rablás bűntette és 2 rb. a Btk. 277. §
(1)bekezdésébe ütköző közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Mindkét vádlott tekintetében rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről is. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott terhére a kiszabott büntetések súlyosítása végett, míg az I. r. és a II. r. vádlottak és védőik elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a 2009. április 23. napján kelt 25.Bf.XI.10.076/2008/9. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet mindkét vádlott tekintetében részben megváltoztatta. Az I. r. vádlottat 7 rb., egy esetben társtettesként elkövetett közokirattal visszaélés vétsége [Btk. 277. §
(1)bekezdés], és 1 rb. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége [Btk. 313/C. §
(7)bekezdés a)pontja] miatt emelt vád alól felmentette. Ugyanakkor az I. r. vádlott főbüntetését 9 évi és 6 hónapi fegyházbüntetésre súlyosította. A II. r. vádlottat az ellene 3 rb. - két esetben bűnsegédként, egy esetben társtettesként elkövetett - közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól felmentette, egyben a kiszabott börtönbüntetés mértékét 2 év és 2 hónapra enyhítette. Pontosította az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezéseket, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Fővárosi Bíróság ítélete ellen az I. r. vádlott és védője jelentettek be fellebbezést, míg a másodfokú bíróság határozata a II. r. vádlottal szemben
- július
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.633/
- számú átiratában a Fővárosi Bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta az I. r. vádlottal szemben. A harmadfokú nyilvános ülésen az I. r. vádlott védője a fellebbezését elsődlegesen felmentését, másodlagosan pedig a hosszabb időmúlásra és a vádlott egy kiskorú gyermekes családi állapotára tekintettek enyhítésért tartotta fenn. A harmadfokú nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az átirat szerinti indítványát fenntartotta annak hangsúlyozása mellett, hogy bár az I. r. vádlott tekintetében a bűnösség köre szűkült, azonban a kiszabott büntetés enyhítésére álláspontja szerint lehetőség nincs. A Fővárosi Ítélőtábla az I. r. vádlott és védője által megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első és másodfokú bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdés alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az első és másodfokú bíróság az eljárást beleértve a megismételt eljárásra vonatkozó szabályokat is - perrendszerűen, az eljárási szabályok betartásával folytatta le. Az elsőfokú bíróság az eljárása során a vád tárgyává tett bűncselekmények elbírálása szempontjából releváns körülményeket hiánytalanul feltárta, a beszerzett bizonyítékokat okszerűen, a logika szabályainak betartása mellett értékelte, mérlegelte és tényből tényre is helyesen következtetett. A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság az I. r. vádlott által a másodfokú nyilvános ülésen előadottakra figyelemmel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a vádlott személyi körülményeire és az előéletére vonatkozó adatokkal pontosította, illetve egészítette ki. A harmadfokú eljárás során az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéleti tényállását a Be. 388. §
(2)bekezdésében írtaknak megfelelően annyiban egészíti ki, hogy az I. r. vádlott jelen ügyben
- szeptember
- napjától
- március
- napjáig volt előzetes letartóztatásban. Ezt követően az I. r. vádlottal szemben a Fővárosi Bíróság a
- május
- napján jogerőre emelkedett 10.B.949/2003/
- számú összbüntetési ítéletével kiszabott 3 évi és 10 hónapi szabadságvesztés büntetéssel kapcsolatos és utóbb megszüntetett feltételes szabadságát vették foganatba, melyet az I. r. vádlott
- március
- napjától
- december
- napjáig töltött.
- december
- napjától pedig foganatba vették vele szemben a Váci Városi Bíróság 1.B.451/2003/
- számú és a Pest Megyei Bíróság 3.Bf.42/2007/
- számú és
- március
- napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabot 6 hónapi szabadságvesztés büntetést, melyet az I. r. vádlott
- június
- napjáig töltött.
- június
- napjától pedig ismét jelen ügyben van előzetes letartóztatásban. Az így kiegészített tényállás már minden tekintetben mentes a Be.
- §
(2)bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól, így irányadó volt a harmadfokú eljárásban is. A harmadfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében eleget tett a mérlegelési és az indokolási kötelezettségének. Mivel az I. r. vádlott az eljárás során élt a hallgatás jogával, ezért törvényesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a tényállását a következetes és ellentmondásoktól mentes sértetti vallomásokra alapította annál is inkább, mivel a sértetti előadást a feltárt egyéb bizonyítékok is alátámasztották. E körben hangsúlyozandó, hogy az eljárás során valamennyi sértett felismerte I. r. vádlottban a támadóját, és nyilatkozataik helyességét az is igazolja, hogy a vádlott kézfején lévő tetoválást, mint különös ismertetőjelet is megfigyelték és arról be is számoltak. Tanú
- és tanú
- tanúk pedig a fentieken túlmenően nyilatkoztak arról is, hogy az őket megtámadó személy bal szeme feltűnően rángatózott és ez a megállapítás ugyancsak maradéktalanul illik az I. r. vádlottra. További bizonyítékként értékelte az elsőfokú bíróság ezen túlmenően azt az eljárás során lefoglalt vételi jegyet is, amellyel az I. r. vádlott értékesítette a tanú
- tulajdonát képező mobiltelefont, és ugyancsak a vádlott által elkövetett cselekmény bizonyítására szolgált az a tény is, hogy tanú
- telefonját a vádlottnál tartott házkutatás során megtalálta, és lefoglalta a nyomozó hatóság. Az elsőfokú bíróság ezeket a bizonyítékokat kellő részletességgel értékelte és ezek figyelembe vételével állapította meg a tényállást. Ugyancsak az iratok tartalmának megfelelően és helytállóan egészítette ki az elsőfokú bíróság tényállását a Fővárosi Bíróság is a vádlott személyi körülményeire, a többszörös visszaesői minőség megállapítására vonatkozóan a korábbi elítéléseinek adataival. Az irányadó tényállásból a harmadfokú bíróság álláspontja szerint mind az első-, mind pedig a másodfokú bíróság okszerűen következtetett az I. r. vádlott bűnösségére. Ezen túlmenően az is megállapítható, hogy a vádlott által a testi épség ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a vagyon elleni cselekmények minősítése törvényes a Btk.
- §-ának felhívása mellett. A közbizalom elleni és a pénzügyi cselekményekkel kapcsolatban a másodfokú bíróság helyesen jutott arra az álláspontra, hogy e cselekmények alól az I. r. vádlottat fel kell menteni. Helyesen hivatkozott a Fővárosi Bíróság arra, hogy a fenti cselekményekre vonatkozó ítéleti tényállásból nem vonható le olyan következtetés, hogy a vádlott a megszerzett okiratokat és bankkártyákat hosszabb ideig kívánta volna a birtokában tartani. Ellenkezőleg, egyértelműen megállapítható, hogy ezek csak a pénz és értéktárgyak megszerzése közben mintegy az elkövetett cselekmények járulékaiként kerültek a birtokába, amelyektől rövid időn belül meg is szabadult. A Legfelsőbb Bíróság 1/
- számú Büntető Jogegységi határozatában foglaltakra figyelemmel azonban ilyen esetekben sem a közokirattal visszaélés vétsége, sem pedig a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége nem állapítható meg az I. r. vádlott terhére. A jogegységi határozaton kívül hasonló döntést tartalmazott a 2.Bhar.II.4/2009/
- számú Legfelsőbb Bíróság határozata is, amely ugyancsak a Fővárosi Bíróság felmentő rendelkezéseinek helyességét erősítette meg. A büntetés kiszabása körében irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket mind az első, mind pedig a másodfokú bíróság helyesen és hiánytalanul tárta fel, így azok kiegészítésére nem volt szükség. A harmadfokú bíróság azonban nem értett egyet a Fővárosi Bíróságnak az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést jelentősen súlyosító rendelkezésével. Álláspontja szerint a jelentősebb időmúlásra, de különösen a bűnösségi kör jelentős mértékű szűkülésére tekintettel a harmadfokú bíróság véleménye szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés áll arányban az I. r. vádlott által elkövetett cselekmények tárgyi súlyával, amely alkalmas a büntetési célok elérésére is. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Be.
- §
(2)bekezdése alapján a Fővárosi Bíróság ítéletét - annak főbüntetést kiszabó részében - megváltoztatta, a kiszabott főbüntetés mértékét enyhítette, míg egyéb rendelkezéseit a Be. 397. § alapján helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségre vonatkozóan a Be. 398. §
(3)bekezdése alapján, míg az I. r. vádlott által a harmadfokú eljárás befejezéséig előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására vonatkozóan a Btk. 99. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Budapest, a
- év január hó
- napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. a tanács elnöke Dr. Halász Irén sk. előadó bíró Zólyominé dr. Törő Erzsébet sk. bíró A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 25.Bf.XI.10.076/2008/
- számú határozata a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bhar.236/2009/
- számú végzése folytán
- év január hó
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- év január hó
- napján Máziné Dr. Szepesi Erzsébet s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Moncz Tímea tisztviselő