Kfv.39087/2008/4 – Kúria

Kfv.I.39.087/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a... Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. .. ügyvéd / által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hatósági Főosztály alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 2.K.26.456/

1. számon indított és ugyanezen bíróság
2. szeptember 10-én kelt 2.K.26.456/2007/
3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 2.K.26.456/2007/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes az .... szám alatti .. hrsz-ú ingatlan tulajdonjogát a ... napján megkötött adásvételi szerződéssel ... Ft vételárért megvásárolta. A /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a ... napján kelt ... számú fizetési meghagyásával a felperes terhére ... Ft visszterhes vagyonátruházási és ... Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki. A felperes a ...-én benyújtott kérelmében fizetési kötelezettségét és annak mértékét elismerve fizetési halasztás engedélyezését kérte. Az elsőfokú hatóság a ... napján kelt ... számú határozatával a felperes részére 3 havi fizetési halasztást engedélyezett késedelmi pótlék felszámítása mellett. A felperes ... napján a terhére kiszabott illeték törlése iránt kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az illetékekről szóló
6. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 5.§-ának /1/ bekezdés d/ pontja alapján személyes illetékmentesség illeti meg. Egyben nyilatkozott, hogy az illetékmentesség törvényi feltételeinek megfelel. Az elsőfokú hatóság a ... napján kelt ... számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. A fellebbezés folytán eljárt alperes a ... napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az Itv. 5.§-ának /1/ bekezdés d/ pontja, /2/-/3/ bekezdései alapján a hatóság részéről illeték visszafizetési vagy törlési kötelezettség nem keletkezett, ugyanis a vagyonszerzés után illeték kiszabására azért került sor, mert a felperes az illetékmentességhez szükséges nyilatkozattételi kötelezettségét határidőben nem teljesítette. A felperes keresetében a másodfokú határozat megváltoztatásával a terhére előírt vagyonszerzési illeték törlését kérte. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az Itv. 5.§-ának /1/ bekezdés d/ pontja, /2/-/3/ bekezdései alapján megállapította, hogy felperesnek az illetékmentesség feltételeinek fennálltáról, vagy hiányáról az illetékkötelezettség keletkezésekor kellett volna nyilatkoznia, amit elmulasztott, mulasztásának kimentése hiányában pedig illetékmentesség nem illeti meg. Az alperes az Itv. 79.§-ának /2/ bekezdését, 80.§-ának /1/ bekezdés f/ és g/ pontjait tehát nem sérthette meg, mivel a nyilatkozattételi kötelezettséget a felperes mulasztotta el. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletét az Itv. 5.§-ának /1/ bekezdés d/ pontja, /2/-/3/ bekezdései, 79.§-ának /2/ bekezdése, 80.§-ának /1/ bekezdés f/ és g/ pontja téves értelmezésével és alkalmazásával hozta meg. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Itv. 1.§-a alapján öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket az e törvényben meghatározott módon kell fizetni. Az Itv. 4.§-ának /1/ bekezdése szerint az illeték fizetésére egyébként kötelezett személyes illetékmentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Az Itv. 5.§-ának /1/ bekezdés d/ pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság. A /2/ bekezdés szerint az /1/ bekezdés c/-g/ pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A /3/ bekezdés alapján az illetékmentességnek a /2/ bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet vagyonszerzése esetén annak illetékkiszabás végett bejelentésekor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet, a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, társasági adó fizetésére nem volt kötelezett. A felek között nem volt vitatott, hogy a felperes egyesület, továbbá, hogy a teljes személyes illetékmentességéhez - és így vagyonszerzése után a visszterhes vagyonszerzési illeték alóli mentesüléséhez - szükséges adófizetési kötelezettségéről szóló nyilatkozatát nem a vagyonszerzés illetékhatóság felé történő bejelentésével egyidejűleg nyújtotta be, hanem csak a terhére kirótt illetéket tartalmazó fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után. A felperes által igényelt illetékmentességhez szükséges feltételek meglétének az írásban és határidőben való bejelentése elmulasztásához azonban az Itv. semmilyen jogkövetkezményt nem fűz, e határidőt nem tekinti jogvesztőnek. Ezért a felperesnek a közigazgatási eljárás során lehetősége volt nyilatkozatot tenni nemcsak a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor, hanem ezt követően is a kedvezményre vonatkozóan egészen a másodfokú jogerős határozat meghozataláig. A felperes vagyonszerzése miatti illetékügye azonban anélkül fejeződött be, hogy a teljes személyes illetékmentességéhez szükséges nyilatkozatot az eljárás befejeződéséig megtette volna. A mulasztása kimentésére igazolási kérelmet sem terjesztett elő. A fizetési kötelezettséget tartalmazó határozat /fizetési meghagyás/ elsőfokon történt jogerőre emelkedése után kb. 1 évvel benyújtott, az Itv. 5.§-ának /1/ bekezdés d/ pontjához szükséges feltételekre vonatkozó nyilatkozat jogszabályi lehetőség hiányában illetékmentességet nem eredményez. Az elsőfokú bíróság azt is helytállóan állapította meg, hogy mivel a felperes teljes személyes illetékmentességben a perbeli vagyonszerzés kapcsán nem részesült, az Itv-nek a 79.§-80.§-aiban szabályozott, az illeték törlésére és visszatérítésére vonatkozó rendelkezéseit a hatóság nem alkalmazhatta. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Polgári perrendtartásról szóló
7. évi III. törvény /a továbbiakban: fenntartotta. Pp/ 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában A Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-án alapul. Budapest,
8. március
9. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró