DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.706/2006/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a pártfogó ügyvéd neve (pártfogó ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.) I. r., a Dr. Szabó Antal ügyvéd (3535 Miskolc, Eper u. 10.) által képviselt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (3501 Miskolc, Pf. 83.) II. r. és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága (3530 Miskolc, Kandia u. 12-14.) III. r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 21.P.21.528/2005/
- számú végzésével kijavított 21.P.21.528/2005/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját 3 000 (Háromezer) forintban állapítja meg, melyet az állam visel. Megkeresi az ítélőtábla a Debreceni Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy pártfogó ügyvéd neve (pártfogó ügyvéd címe) pártfogó ügyvéd részére a fenti díjat utalja ki. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes
- június
- napjától
- január
- napjáig kiegészítő tevékenységű,
- február
- napjától
- március
- napjáig pedig főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt. Munkaviszonya
- január
- napján szűnt meg, ezt követően
- február 1-től
- február 24-ig munkanélküli járadékban részesült. A vállalkozói tevékenységének folytatása alatt járulékfizetési kötelezettségét a felperes nem teljesítette. A II. r. alperes
- április 16-án állította ki a Vh........ számú végrehajtási lapot 104 635 Ft járulék- és kamattartozásról, a felperes
- október 24-én „ellentmondás" elnevezésű fizetési kötelezettségének fennálltát vitató beadványt terjesztett elő a II. r. alperesnél. A II. r. alperes méltányossági kérelemként kezelte a felperes beadványát és azt
- november 28-án kelt határozatával elutasította. A II. r. alperes
- december 16-án letiltást bocsátott ki a felperes nyugdíjára, az I. r. alperes a letiltásról a felperest
- december
- napján kelt levelével értesítette. A felperes társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt kereseti kérelmet terjesztett elő a ... Városi Bíróságnál, ...... számú végzésével a városi bíróság a pert megszüntette. A felperes kereseti kérelmében az I. r. alperest 1 872 000 Ft nyugdíjemelési különbözet megfizetésére kérte kötelezni arra hivatkozással, hogy az évenkénti emelést nem a törvényben meghatározott mértékben fizette részére az I. r. alperes. Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmének ezt a részét elkülönítette és .... sorszám alatti végzésével a ..... Munkaügyi Bírósághoz rendelte áttenni, mint társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt kezdeményezett eljárást. A II., vagylagosan III. r. alperesekkel szemben a felperes 1 820 000 Ft kártérítés megfizetését kérte arra hivatkozással, hogy a nyugdíjából letiltás alapján levont összeget jogerős határozat hiányában vonták le, továbbá a vállalkozói engedély visszavonásának kilátásba helyezése miatt havi 25 000 Ft vállalkozói kivéttől is elesett. Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes a kiegészítő vállalkozás folytatása idején tevékenységének a szüneteltetését nem jelentette be a II. r. alperes felé, a járulék megállapítására határozatot az alperesnek hoznia nem kellett, az
- évi II. törvény 104/A. §
(1)bekezdése szerint a társadalombiztosítási követelések végrehajtása során a Vht. szabályait kell alkalmazni, a
(3)bekezdés értelmében a társadalombiztosítási szerv jogerős határozata, fizetési meghagyása, a járulék fizetésére kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy által tett járulékbevallás és annak alapján kiállított végrehajtási értesítő, továbbá a járuléktartozás rendezésére irányuló megállapodás végrehajtható közigazgatási okiratnak minősül. Álláspontja az volt, hogy a felperes végrehajtási kifogást az elrendelt végrehajtással szemben nem terjesztett elő, pusztán mentesítés iránti kérelmet nyújtott be a felperes. A Ptk. 349. §
(1)bekezdésében írtakra hivatkozással azt állapította meg, hogy nem állnak fenn a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének a feltételei, ugyanis a felperes a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket nem vette igénybe. Az I. r. alperes vonatkozásában azt állapította meg, hogy a Vht.
- §-a szerint a letiltásnak köteles volt eleget tenni, mert készfizető kezesi felelősség terhelte volna annak elmulasztása esetén. Az összegszerűséggel kapcsolatban kifejtette, hogy a felperes a letiltás alapján levont összeget meghaladó kártérítési igényére vonatkozóan pusztán tényelőadást tett, azonban azt nem igazolta. A vállalkozói engedély visszavonását a nagyközségi önkormányzat jegyzője eszközölte és nem a II. r. alperes. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperesek kereseti kérelme szerinti marasztalását kérte. Fellebbezése indokaként arra hivatkozott, hogy az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség megállapíthatóságánál a jogerős államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per nem minősül rendes jogorvoslatnak. Részletes számszaki levezetéssel azt kívánta igazolni, hogy a vállalkozói tevékenysége felfüggesztésre került, ezért is nem érvényesítettek vele szemben 1991 évre vonatkozóan járulékfizetési igényt. Hivatkozott arra is, hogy a ....... Polgármesteri Hivatal a II. r. alperes többszöri megkeresése következményeként vonta vissza a vállalkozói igazolványát, ebből ered az elmaradt haszon iránti követelése. Hangsúlyozta, hogy a II. r. alperes nem hozott jogerős határozatot a tartozás összegéről, álláspontja szerint a letiltást csak bírósági úton lehet kezdeményezni fizetési meghagyásos eljárás keretében. Miután a II. r. alperes szabálytalanul járt el, az I. r. alperes ugyancsak szabálytalanul vonta le a nyugdíjából a követelt összeget. Fellebbezése további részében az elsőfokú összegszerűségével kapcsolatban tett előadást. bíróság által elkülönített követelés Az I. r. és II. r. alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a következőkkel egészíti ki. A megyei egészségbiztosítási pénztár Vh........ számú
- április 16-án kelt végrehajtási lapját, mely tartalmazta a nyolc napon belül előterjeszthető kifogás jogorvoslati lehetőségét, a felperes részére
- október 4-én kézbesítették. Ez megállapítható az ezen a napon kelt foglalási jegyzőkönyvből, melynek tartalma szerint az egészségbiztosítási pénztár végrehajtója a felperesnek a végrehajtási lap kiadmányát átadta, a foglalási jegyzőkönyvben írtak valódiságát a felperes aláírásával igazolta. A nyolc napos jogorvoslati határidőn belül a felperes kifogást nem terjesztett elő. A fenti kiegészítéssel az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, megalapozott az abból levont jogi következtetése is. Helyesen fejtette ki, hogy a Ptk.
- §-a
(1)bekezdésében szabályozott államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igényérvényesítés anyagi jogi feltétele, hogy a károsult a kár elhárítása érdekében a rendes jogorvoslati lehetőséget igénybe vegye. A II. r. alperes által kiállított végrehajtási lap a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást tartalmazta, a felperes ennek ellenére azzal nem élt. A fellebbezésben előadottakra rögzíti az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a PK.
- számú állásfoglalásban írtakkal összhangban az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igényérvényesítés anyagi jogi feltételeként nem a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának elmulasztását „rótta a felperes terhére", hanem helyesen - azt, hogy a felperes a közigazgatási eljárásban a rendes jogorvoslati lehetőséget nem vette igénybe, azaz nem élt a kifogás intézményével. A fenti tényállás részbeni és a fellebbezés szükségeltette kiegészítéssel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság helyes ítéletét a Pp.
- §-a
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját az ítélőtábla a 7/2002. (III. 30.) IM rendelet 5. §-a
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdésében írtak szerint állapította meg, melyet a
(3)bekezdés értelmében az állam visel, a
(6)bekezdés szerint pedig intézkedett a kiutalás iránt. D e b r e c e n,
- szeptember
- napján Dr. Urhegyi Béla sk. a tanács elnöke, Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. előadó bíró, Dr. Pataki Istvánné sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -