Kfv.II.37.143/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Házy Dorottya ügyvéd által képviselt felperesnek a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala alperes ellen közlekedési hatósági ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 6.K.26.461/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 6.K.26.461/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 40.000 (azaz negyvenezer) eljárási költséget. belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az elsőfokú közlekedési hatóság a
- július
- napján kelt DA/KJ/1004/2/
- számú határozatában a felperest a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművel történő eseti közlekedés miatt 40.000 forint pótdíj és a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművel közútkezelői hozzájárulás nélkül történő közlekedés miatt 300.000 forint közlekedési bírság megfizetésére kötelezte, figyelemmel arra, hogy a felperes üzemeltetésében lévő rendszámú járműszerelvény
- május 29-én az M5 autópályán 13 km-t tett meg úgy, hogy a nyerges vontató "B" útkímélő egyes tengelyének terhelése a megengedett 11 tonna helyett 11,63 tonna volt, és a felperes a forgalomban való részvételhez a közútkezelő hozzájárulásával nem rendelkezett. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- október
- napján kelt 2769/4/
- számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Sérelmezte, hogy a gépjárművezető mulasztása helytelen felrakodása - miatt a gazdasági társaság került elmarasztalásra. Kérte annak figyelembe vételét, hogy a túlterhelés minimális volt, mely átrakással megszüntetésre került. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes által sem vitatott tengelytúlsúlyos közlekedés miatt mind a pótdíj, mind a bírság megfizetésére vonatkozó alperesi kötelezés törvényes és megalapozott volt, mivel a tengelytúlsúlyért a felelősség az üzembentartót terheli, míg a pótdíj és a közigazgatási bírság összege a kötelezően alkalmazandó jogszabályi rendelkezés alapján került megállapításra. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme szerinti határozat meghozatalát kérte, annak ellenére, hogy a tengelytúlsúlyos közlekedés miatt elismerte pótdíjfizetési kötelezettségét. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az
- évi I. törvény 20.§
(1)bekezdés h) pontját, az 1/1975(II.5.) KPM-BM együttes rendelet 51.§
(1)bekezdését. Az elsőfokú bíróság jogértelmezését arra hivatkozással kifogásolta - utalva a Pp. 206.§
(1)bekezdésére -, hogy gépjárművének forgalomba helyezése - mivel annak megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a jogszabályban előírt mértéket - nem engedélyköteles, ezért gépjárműve nem tartozik az útvonal engedélyes járművek közé, mely okból a közútkezelői hozzájárulás nélküli közlekedés a közigazgatási bírság megfizetését nem eredményezheti. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályokat helyesen alkalmazta és jogszerű döntést hozott, ítélete a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Állította, hogy a felperes két jogszabály jogalkalmazási területét és előírásait keverte össze, így érvelése téves jogértelmezésen alapult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő az az alábbi felhozott indokok alapján. A Pp. 270.§
(2)bekezdése értelmében a rendkívüli perorvoslat tárgya a jogerős ítélet, melyet az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem keretei között eljárva hoz meg, és abban a Pp. 3.§
(2)bekezdése, 213.§
(1)bekezdése, valamint 215.§-a alapján a keresetben hivatkozott okokból vizsgálja az alperesi határozat törvényességét. A kereseti kérelem a Pp. 335/A.§
(1)bekezdésében meghatározott időpontig módosítható, azt követően nem. Ebből eredően a felülvizsgálati kérelemben a közigazgatási határozatra vonatkozó új jogszabálysértésre nem lehet hivatkozni, a jogerős ítélet jogszerűsége kizárólag a kereseti kérelemben megjelölt okokból kifogásolható. A felperes keresetében két körülmény miatt tartotta törvénysértőnek az alperes határozatát: egyrészt vitatta, hogy a gépjárművezető mulasztásáért - helytelen rakodás - a társaságot terheli a felelősség, és kérte annak figyelembe vételét, hogy átrakodással a kismértékű túlterhelés megszüntethető volt. Ehhez képest a felülvizsgálati kérelemét a felperes az 1988. évi I. törvény 20.§
(1)bekezdés h) pontjának és az 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet 51.§
(1)bekezdésének megsértésére alapította, mely hivatkozások érdemi vizsgálatára a fenti okokból nem kerülhetett sor. A jogerős ítélet nem sérti a Pp. 206.§
(1)bekezdését, mert az elsőfokú bíróság a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat helytállóan értelmezve és megfelelően alkalmazva állapította meg az alperesi határozat törvényességét. Az 1988. évi I. törvény 20.§
(1)bekezdés h) pontja előírja, hogy a közúti közlekedés bejelentési kötelezettséghez kötött áruszállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. Fentiek szerinti rendelkezés a 4/1999. (II.12.) KHVM rendelet 3.§
(1)bekezdése, mely előírja, hogy a megengedett össztömeget, illetve megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó jármű közlekedéséhez az út - külön jogszabályban meghatározott kezelőjének hozzájárulása szükséges. Ez az előírás minden olyan esetben alkalmazandó - ettől eltérő rendelkezés hiányában -, amikor akár véletlen, akár egyedi okból és esetben túllépi a jármű össztömege, illetve tengelyterhelése a jogszabályban előírt maximum értéket. A fenti rendelkezések alapján az elsőfokú bíróság törvényesen vonta le azt a következtetést a felperes által nem vitatott tényállásra figyelemmel, hogy nem jogszabálysértő az alperes határozata, mert a 11 t megengedett tengelyterhelés helyett ténylegesen 11,63 t tengelyterheléssel (tengelytúlsúlyosan) közlekedő felperesi jármű közúti közlekedésben való részvételéhez a közút kezelőjének hozzájárulására lett volna szükség, mellyel a felperes nem rendelkezett. Megengedett tengelyterhelésnél nagyobb terhelésű jármű eseti közút kezelői engedély nélküli közlekedése esetén a bírság összege az 1988. évi I. törvény 20.§
(4)bekezdése szerint alkalmazandó 57/2007. (III.31.) Korm.rendelet 9.§
(1)bekezdéséhez tartozó 8. számú melléklet 1.a) pontja alapján 300.000 forint. Mivel a felperes kötelező előírást sértett, ezért a fenti összegű bírság megfizetésére köteles. Téves a felperesnek az az álláspontja, hogy a tengelytúlsúlyos járművel való közlekedés esetén kizárólag pótdíj fizetésére kötelezhető, mert a pótdíj a díjfizetés elmulasztásának pótlására szolgál, míg a bírság a díjfizetés elmulasztásának szankciója. Figyelemmel arra, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján a - tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt - felülvizsgálati illeték viselésére. Budapest,
- január
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Kincső sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró Dr. Tóth