Bf.109/2008/3 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütközik és a

(3)bekezdés a/ pontja szerint minősül, valamint 1 rb folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, a Btk. 225.§-a alapján. Miklós II.r. vádlott bűnösségét 1 rb hűtlen kezelés bűntettében állapította meg, amely a Btk. 319.§

(1)bekezdésébe ütközik és a

(3)bekezdés a/ pontja szerint minősül. A fentiek alapján a megyei bíróság I.r. vádlottat - halmazati büntetésül- 10 hónap börtönbüntetésre, míg II.r. vádlottat 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. I.r. vádlott vonatkozásában a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. II.r. vádlott esetében a kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.500 Ft-ban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak átváltoztatásáról, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ítéletet az első fokon eljáró ügyész mindkét vádlott vonatkozásában tudomásul vette. I.r. vádlott a büntetés enyhítése érdekében, míg védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés céljából jelentett be fellebbezést. Az ítélet II.r. vádlott vonatkozásában - mivel a vádlott és védője a nyilatkozattételre fenntartott jogorvoslati határidőben nem élt fellebbezéssel - 2008. február 7. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált, így erre a felülbírálat a Be.349.§

(1)bekezdése értelmében nem terjed ki. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.321/2008/1-I. számú átiratában és képviselője a nyilvános ülésen a megyei bíróság döntésének helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság nyilvános ülésén az I.r. vádlott védője a bejelentett fellebbezését fenntartotta. Az

1. tényállási pont vonatkozásában kifejtette, hogy álláspontja szerint nem történt közokirat-hamisítás, hiszen a testületi ülésről jegyzőkönyv nem készült, a vádlott emlékezetből készítette el a határozat kivonatát. Véleménye szerint az önkormányzat felhatalmazta a védencét arra, hogy a bérleti szerződést megkösse a R.... Kft-vel és ez a meghatalmazás magában foglalja azt, hogy egyéb vonatkozásokban is megállapodhat a jegyző, vagy a polgármester a kft-vel. A
2. tényállási pont tekintetében rámutatott arra, hogy az önkormányzati bérlakások eladása során az adásvételi szerződések érvényességéhez nem volt szükséges a vádlott aláírása és nincs arra adat, hogy a polgármestert bármilyen módon befolyásolta volna a szerződések aláírása során. Álláspontja szerint vagyoni hátrány nem érte az önkormányzatot. A
3. tényállási pont tekintetében előadta, hogy véleménye szerint nem merült fel adat arra nézve, hogy nem hivatali, hanem magáncélra kérte volna a pénzt a vádlott. Pénz kérése négy esetben állapítható meg , de két esetben azt rövid idő múlva vissza is adta. Mindezek alapján mindhárom tényállási pont vonatkozásában védence felmentését indítványozta. Kifejtette továbbá, hogy abban az esetben, hogyha az ítélőtábla nem osztja az álláspontját, másodlagosan a büntetés enyhítését kéri, hiszen a véleménye szerint rövidebb tartamú szabadságvesztés, rövidebb időre történő felfüggesztésével is megvalósulnak a büntetési célok. Indítványozta továbbá, hogy a vádlottat az ítélőtábla a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetesen mentesítse mivel álláspontja szerint erre érdemes. A vádlott csatlakozott a védője által elmondottakhoz. Kifejtette, hogy szeretne dolgozni, azonban a jelenlegi eljárás miatt nem tud elhelyezkedni. A védelmi fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság eljárása törvényes volt. A bíróság ügyfelderítési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, az eljárás során felmerült valamennyi bizonyítási eszközt megvizsgálta és ezeket egyenként és összességükben is értékelte. Valamennyi tényállási pont vonatkozásában felsorolta mindazokat az okirati bizonyítékokat és tanúvallomásokat, amelyek mérlegelésével a tényállást megállapította. Ez az értékelés alappal nem támadható, a levont következtetések a megjelölt bizonyítékokon nyugszanak, mely adatokat lényegében a védelem sem vitatta, csupán az abból levont jogi következtetést támadta, mely nem foghat helyt. A megállapított tényállás alapján az első fokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. Az e körben kifejtett védekezés egyik tényállási pont esetében sem eredményezheti felmentő rendelkezés meghozatalát. A vádlott felelősségének vizsgálatánál a kiindulási pontot az jelenti, hogy neki, mint az önkormányzati testület jegyzőjének kiemelkedő szerepe van a törvényes működés biztosításában. Ehhez képest nem hivatkozhat olyan körülményekre sikerrel, hogy kénytelen emlékezetből okiratokat szerkeszteni, hogy nincs különbség a főbérlő és a haszonélvező jogi megítélése között, illetve mint a törvényi rendelkezések betartásáért felelős hatósági személy alappal nem hivatkozhat arra, hogy a nyilvánvalóan törvénysértő pénzkivétel célja alkalmas a hivatali visszaélést meg nem történtté tenni. Mindezzel részletesen és megállapításaiban helyesen foglalkozott a megyei bíróság. A bűncselekmények minősítése törvényes, melyet a bíróság helyes jogi indokolással támasztott alá. A büntetés kiszabása során a megyei bíróság értékelte a súlyosító és enyhítő körülményeket, és helyesen mutatott rá arra, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőivel szemben szabadságvesztés kiszabása indokolt, azonban az enyhítő körülményekre figyelemmel a büntetési célok elérése érdekében ennek felfüggesztése is elegendő ahhoz, hogy mind a elkövetőt, mind a társadalom többi tagját visszatartsa a hasonló jellegű bűncselekmények elkövetésétől. Az ítélet egyéb rendelkezése is megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A Btk. 104.§

(1)bekezdése alapján a bíróság akkor részesítheti az elítéltet előzetes mentesítésben, ha a büntetés végrehajtását felfüggeszti és az elítélt a mentesítésre érdemes. A bíróság I.r. vádlottat ugyan felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, de az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlott, figyelemmel az általa elkövetett bűncselekmények jellegére, az elkövetéskori foglalkozására, és a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságára, nem érdemes arra, hogy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetesen mentesüljön. Az ítélőtábla megállapította, hogy a vádlott lakóhelye az első fokú bíróság ítéletének kihirdetését követően megváltozott, az helyesen : K..., Ny..... lakótelep....szám. A fentiek alapján a Győri Ítélőtábla a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság sérelmezett 5.B.481/2007/11. számú ítéletét a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megállapítására és viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381.§

(1)bekezdésén alapul. Győr,

1. évi január hó
2. napján Dr.Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja, előadó Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
3. február
4. napján kelt 5.B.481/2007/
5. számú ítélete
6. január
7. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. Győr,
8. évi január hó
9. napján .Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó