Kfv.37326/2009/5 – Kúria

Kfv.III.37.326/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kertész József Tamás ügyvéd által képviselt G. L. felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság

1. január
2. napján kelt 24.K.32.668/2008/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
5. január
6. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 24.K.32.668/2008/
7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá fizessen meg az államnak - külön felhívásra 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S Az akkor még kiskorú felperes
8. augusztus
9. napján V. busszal utazott. Nevezett a 8 óra 45 perckor induló járatra elővételben megváltotta menetjegyét, azonban felszállásakor észlelte, hogy az összes ülőhely foglalt volt, amely miatt kénytelen volt állva utazni. Emiatt visszautazásakor - augusztus
10. napján - bejegyzést tett a vásárlók könyvébe és kérte a menetdíj visszatérítését. A panaszt a V. Rt. /a továbbiakban: vállalat/ kivizsgálta, és levelében elnézést kért a felperestől. Egyúttal a menetdíj visszatérítésétől elzárkózott. A levéllel szemben a felperes az illetékes hatósághoz kérelemmel élt, kérve „a fogyasztói panaszunk elbírálását, és annak keretében a 291.Ft menetdíj visszatérítését." A hatóság a kérelmet elutasította, mert nem volt hatásköre a menetdíj visszatérítésére. E döntést a felperes megfellebbezte, hivatkozva a fogyasztóvédelemről szóló
11. évi CLV. törvény /a továbbiakban: Fgytv./
12. §-ának h/ pontjára, ami szerint a vállalat ellen jogkövetkezményeket kellett volna alkalmazni, mert nem nyújtott megfelelő szolgáltatást. A másodfokú hatóság az elsőfokú döntést helybenhagyta. Ez ellen a felperes keresettel élt, melyben kifogásolta az érdemi határozat hiányát. A bíróság ítéletben kötelezte az alperest - elsőfokú szervére is kiterjedően - új eljárás lefolytatására a hatáskörébe tartozó kérdésben. A megismételt eljárásban az alperes helybenhagyta elsőfokú szervének határozatát, végzéssel megszüntetve a vállalattal szemben indított eljárást, arra hivatkozva, hogy a szolgáltatás minőségével kapcsolatos kifogását a felperes késve terjesztette elő, jóllehet az a helyszínen - adott esetben orvosolható lett volna. A végzést nemperes eljárás keretei között felülvizsgálva az elsőfokú bíróság is végzést hozott, melyben az alperest - az elsőfokú szervre is kiterjedően - ismét új eljárásra kötelezte, mert nevezettek az eljárásukra vonatkozó szabályok időközbeni módosulását nem vették megfelelően figyelembe, és mert a döntés formája sem volt megfelelő. Az új eljárás lefolytatása során az elsőfokú szerv - harmadszor foglalkozva az üggyel - a kérelmet jogsértés hiányában az L-101756-2/
13. számú határozattal elutasította. Az alperes
14. március
15. napján kelt HAJ-1091-9/
16. számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta, mert az ügy érdemére vonatkozó jogsértést nem tapasztalt a panasz kivizsgálása során. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatára is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. A Fővárosi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes eleget tett a tényállás-tisztázási kötelezettségének és helyesen alkalmazta az Fgytv.
17. §-ában és a közúti személyszállítási szerződésekről szóló 20/1981./VI.19./ MT rendeletben foglaltakat. Az alperesi szervek végzései ellen indult bírósági felülvizsgálati eljárásban a bíróság kizárólag eljárási okokból helyezte hatályon kívül a döntéseket, míg azokat az anyagi jogi kérdést illetően a jogszabályoknak megfelelőnek tekintette. A bíróság a költségekre vonatkozó határozati rendelkezéseket is a jogszabályoknak megfelelőnek értékelte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
18. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
19. §-ának /1/ és /2/ bekezdéseire, valamint
20. § és
21. §-aira hivatkozással. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezésével a másodfokú közigazgatási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a bíróság ítélete azért jogszabálysértő, mert
22. a bíróság keresetlevele tárgyában nem a megfelelő alperessel szemben hozott határozatot,
23. a bíróság érdemben nem vizsgálta a határozatban foglalt megállapításokat,
24. a tényállás kellő mértékben nem volt tisztázva,
25. az alperes döntése érdemben jogszabálysértő volt,
26. a költségek megállapítására helytelenül került sor. Jogszabálysértésként számos egyéb jogszabály említése mellett a Polgári perrendtartásról szóló
27. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 3., 221., 206., 215., 330/A.,
28. §-ait, valamint a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseket, a Ket. 4., 7., 111., 155.,
29. §-ait, a közúti személyszállítási szerződésekről szóló 20/1981./VI.19./ MT rendeletet /a továbbiakban: R./ és az Fgytv.
30. §-át jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. Az R.
31. § /3/ bekezdésének a/ pontja értelmében távolsági forgalomban az utasok elszállításának sorrendje közül az első kategóriába tartoznak azok, akik a járatra helyüket előzetesen biztosították. E jogszabályhely kimondja azt is, hogy az azonos elbírálás alá eső utasok között a jelentkezés sorrendje az irányadó. A felperes az eljárás során állította, hogy a járatra a helyét előzetesen biztosította, és nem vitatta, hogy a szolgáltató az elszállítását elvégezte. Nem bizonyította ugyanakkor, hogy a buszon olyan személyek foglaltak helyet, akik az elszállítás sorrendjében utána következnének. Ilyen állítása a bejelentése utazást több nappal követő megtétele miatt már nem bizonyítható, jóllehet a kérelme teljesítéséhez a felperesnek kifogását maradéktalanul bizonyítania kellett volna. Az Fgytv.
32. §-ának h/ pontja írja elő jelen esetre, hogy a törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni kell, ha a gazdálkodó szervezet nem megfelelő szolgáltatást 0nyújt. Az Fgytv.
33. § /1/ bekezdésének b/ pontja vonatkoztatható a perbeli esetre, ami megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását. A felperes az eljárás megindulásától kezdődően kifogásolja, hogy e rendelkezés ellenére kötelezettségének az alperes nem tett eleget. Téved azonban abban, hogy olyan tényállás megállapítását kívánja meg az alperestől, amely tényállás a felszállásakor lett volna bizonyítható, és a bizonyítási teher a felperesen volt. A jogkövetkezmények megállapításához a felperes puszta állítása ugyanis nem elegendő. Helyesen utalt az alperes arra, hogy a helyszínen kellett volna a felperesnek az ügyben kifogását előterjesztenie, amiből megállapítható lett volna, hogy olyan személyek is ültek a járaton, akik arra helyüket előzetesen nem biztosították. Ennek utólagos vizsgálata lehetetlen, bizonyíthatatlan, így a felperes kérelme alaptalan, mert nem jogsértő az alperes határozata. A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
34. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
35. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A fenti érdemi indokok miatt a felperes költségviseléssel kapcsolatos hivatkozásai sem voltak alaposak. A felperest a Pp.
36. §-a alapján kötelezte az alperes Pp.
37. §-a szerint felszámítható költségeinek megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság. A felperest személyes költségmentesség nem illette meg, mert ezt csak a Pp.
38. §-ában foglaltak és
39. § /1/ bekezdése szerint a bíróság végzése engedélyezheti. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárási illetékről az illetékekről szóló
40. évi XCIII. törvény
41. §-ának /1/ bekezdésébe, 39-
42. §-aiba foglaltaknak megfelelően és a
43. §-a szerint alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
44. § /2/ bekezdésében foglaltak alapján rendelkezett. Budapest,
45. január
46. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró