Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.230/2009/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Novák Péter ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Zalán Gábor Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: Dr. Zalán Gábor ügyvéd) által alperes neve (alperes címe) alperes ellen vételár visszafizetése iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- április
- napján kelt 8.P.20.075/2008/
- számú ítéletével szemben az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi végzést: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül helyezi és az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság hatáskörének hiányát állapítja meg és egyben az első fokú eljárás lefolytatására a Budai Központi Kerületi Bíróságot jelöli ki. Az alperes fellebbezési eljárási költségét 50.000 (azaz ötvenezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjban, és 87.000 (azaz nyolcvanhétezer) Ft lerótt fellebbezési illetékben, a felperesét 50.000 (azaz ötvenezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjban állapítja meg. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes keresetében 1.444.292 Ft vételár visszafizetésére és ezen összeg után járó késedelmi kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes a keresete jogalapjaként a Ptk.
- §
(1)bekezdés b) pontját és 320. §
(1)bekezdését jelölte meg. A felperes keresetét arra alapítja, hogy hibás teljesítésre hivatkozással jogszerűen állt el a felek által kötött szállítási szerződéstől és ennek következtében az általa kifizetett vételárat az alperes köteles részére visszafizetni. Az alperes egy külföldi gyártó által gyártott kiegészítő egységekkel felszerelt textilnyomtató gépet szolgáltatott, amely címketervező- nyomtatóprogramot is tartalmazott. A Budai Központi Kerületi Bíróság a 7.P.20.072/2007/19. számú határozatával a pert megszüntette és a keresetlevelet áttette a Fővárosi Bíróságra a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. §
(2)bekezdés c) pontjára és a Pp. 23. §
(1)bekezdés c) pontjára való utalással, azzal, hogy már kész szoftver átadása is része volt a szolgáltatásnak. A Fővárosi Bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.444.292 Ft-ot és ezen összeg után
- augusztus 11-től a kifizetésig terjedő időre járó törvényes mértékű késedelmi kamatot, valamint 274.355 Ft perköltséget. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését vagy pedig annak megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte. A felperes az elsőfokú helybenhagyását kérte. bíróság ítéletének helyes indokai alapján való A fellebbezés alapos, bár nem a fellebbezésben megjelölt okból. A Budai Központi Kerületi Bíróság tévedett, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a per szerzői jogi pernek minősül. A szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény
- §
(1)bekezdése értelmében a szerzői jog az alkotót illeti meg, azonban a szolgáltatás részét képező szoftvert nem az alperes alkotta. Az alperes csupán a más gyártó által gyártott és szoftverrel ellátott gépnek a szállítását vállalta, és teljesítette. A felperesnek a hibás teljesítésből eredő elállási jogra alapított keresete nem minősül szerződi jogi pernek még akkor sem, hogyha a gép szoftverhiba miatt nem működik. A szállítási szerződés hibás teljesítésére alapított elállási jog jogkövetkezményeinek alkalmazásával kapcsolatos jogvita olyan vagyonjogi per, amelyben a bíróság hatáskörének meghatározása a per tárgyának értékétől függ. Miután a pertárgy értéke az 5 millió Ft-ot nem haladja meg, így a per eldöntése a Pp. 23. §
(1)bekezdés a) pontja alapján sem tartozott volna a Fővárosi Bíróság hatáskörébe, hanem a Pp. 22. §
(1)bekezdése értelmében a per lefolytatása helyi bíróság hatáskörébe tartozik. A Pp.
- §
- mondata akként rendelkezik, hogy a bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ebből az következik, hogy a Fővárosi Bíróságnak is észlelnie kellett volna hatáskörének a hiányát. A Pp.
- §
- mondata akként rendelkezik, hogy ha azonban a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az alperes érdemi ellenkérelmének (
- § ) előadása után a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető. Ez a szabály azonban a Fővárosi Bíróság előtti eljárásban akkor lett volna alkalmazható, ha a felperes a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz nyújtotta volna be, s a Fővárosi Bíróság az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztése előtt nem állapította volna meg hatáskörének a hiányát. A per a helyi bíróság hatáskörének a hiányát megállapító végzés jogerőre emelkedését követően azért került a Fővárosi Bírósághoz, mert a helyi bíróság álláspontja az volt, hogy a per szerzői jogi pernek minősül. Mivel a jelen per - a kifejtettek szerint - nem minősül szerzői jogi pernek, az elsőfokú bíróság a hatásköri szabályok megsértésével hozott ítéletet. A Fővárosi Bíróság Pp.
- §
- mondatában foglalt rendelkezésnek nem tett eleget, ezért olyan lényeges eljárási szabálysértést követett el, amely az ítélet hatályon kívül helyezését tette szükségessé a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján. A perben a keresetlevél Budai Központi Kerületi Bírósághoz áttételére nem kerülhet sor a Pp. 129. §
(2)bekezdése értelmében, miután a bíróság hatáskörének a hiányát jogerős végzéssel már megállapította. Ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára sem utasíthatta a hatáskörrel nem rendelkező Fővárosi Bíróságot. Erre, valamint a Pp. 22. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a Fővárosi Bíróságnak az eljárás lefolytatására nincs hatásköre és a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 45. §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt jogkörénél fogva az elsőfokú eljárás lefolytatására a Budai Központi Kerületi Bíróságot jelölte ki. A másodfokú bíróság döntésénél tekintettel volt arra is, hogy a felek a szállítási szerződésben alávetették magukat a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékességének (Pp. 41. §
(1)bekezdés), emellett a Fővárosi Ítélőtábla figyelemmel volt a BDT.
- évi 1167 szám alatt közzétett eseti döntésben kifejtett álláspontra is. A másodfokú bíróság a másodfokú eljárás költségeit csupán megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell döntést hoznia a Pp.
- §
(4)bekezdése értelmében. A másodfokú bíróság figyelemmel volt az alperes által lerótt fellebbezési illetékre, illetve a felek jogi képviselőinek ügyvédi díjára is, amelyet a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján határozott meg, a fellebbezési értéket, a jogi képviselők által kifejtett tevékenység mértékét és az ügyvédi munkadíj áfa tartalmát is értékelve. Budapest,
- november
- Dr. Kovács László s.k. a tanács elnöke Dr. Pestovics Ilona s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ráczné dr. Gohér Angyalka s.k. bíró