Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.683/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Babay Ákos ügyvéd (6000 Kecskemét, Klapka út 9-
- szám) által képviselt felperesnek a Dr. Sándor Ügyvédi Iroda (1113 Budapest, Bartók B. út
- szám, ügyintéző: dr. Sándor Sz. Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- október
- napján kelt 19.G.40.632/2008/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000 (Egyszázhúszezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a
- október 6-án kelt19.G.40.632/2008/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 nap alatt fizessen meg 5.589.273 forint tőkét és ezen összeg után
- február 26-tól a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó nap érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegével egyező mértékű kamatot, továbbá 674.730 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az alperes
- február 13-án faxon megrendelt a csomagoló anyag gyártással is foglalkozó felperestől 4x25.000 darab, összesen 100.000 darab műtrágyás dobozt, 1, 2, 3 és 5 kg-os kiszereléshez. A dobozok egységára 1.000 darabonként: az 1 kg-os 42.700 forint, a 2 és 3 kg-os 76.200 forint, az 5 kg-os 91.200 forint volt. Az alperes kilátásba helyezte, hogy a termelés felfutása esetén további mennyiséget rendel. Az alperes ügyvezetője
- február 15-én rögzítette azt is, hogy a felperes a megrendelt 100.000 doboz vételárát kiszámlázhatja, a dobozok leszállítására több részletben kerül sor. A felperes
- február 13-i kikötése az volt, hogy típusonként negyedévente 20.000 darab dobozt gyárt, azt negyedévig raktározza és maximum havi egy lehívással vihető el az érintett mennyiség. A rendelést megelőzően a felperes mintát mutatott a dobozból. Az alperes lényegesnek tekintette, hogy a csomagolás elbírja a belehelyezett súlyt. A felperes által leszállított dobozok a mintának nem feleltek meg, a dobozok füle leszakadt. Ez a minőségi kifogás kizárólag az 5 kg-os kiszereléshez készült dobozokat érintette. Az alperes felszólítására a felperes a dobozokat visszavette és megerősítette, a fülnél átlapolást készített. A dobozokat a felperes lapra szerelve szállította az alperesnek, a dobozzá történő kihajtogatás és a műtrágyát tartalmazó zacskó belehelyezése az alperes feladata volt. Az alperes a doboz egymás mellé kerülő két fülpántját összeragasztotta, részben a lopás elleni védelem miatt, részben azért, hogy a dobozok a fül lefelé történő nyomására ne nyíljanak szét. A megerősített dobozokat az alperes átvette, és nagykereskedelmi forgalomban a dobozba csomagoltan műtrágyát árult. A leszállított 38.185 db doboz ellenértékét kifizette a felperesnek, a fennmaradó 61.815 db dobozra vonatkozóan lehívást a felperesnek nem küldött, így azokat a felperes saját telepén tárolta.
- novembertől
- januárig terjedő időszakban, majd
- tavaszán a dobozos kiszerelésű műtrágyát forgalmazó alperessel azonos cégcsoportba tartozó S…. Kft. közlése szerint különböző kiskereskedelmi egységekből, áruházakból olyan visszajelzések érkeztek, amelyek szerint egyes műtrágyát tartalmazó dobozok fülei leszakadtak, ezek többnyire az 5 kg-os kiszerelésű dobozokat érintették.
- február 4-én a felperes leszállította az alperesnek a még raktáron lévő 61.815 db dobozt, ám azokat az alperes nem fogadta el, hanem visszaküldte a felperes által kiállított számlával együtt, a két számla ellenértékét, bruttó 737.856 forintot és 4.851.417 forintot nem fizette meg. A felperes a kereseti kérelmében az alperes kötelezését kérte 5.589.273 forint vállalkozói díj, ennek
- február 26-tól számított késedelmi kamatai, valamint a perköltség megfizetésére. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a perköltségei megtérítését kérte. Az alperes a felperes hibás teljesítésére és a hibás teljesítésen alapuló elállási jogára hivatkozott. Előadta, hogy az első szállítmány nem felelt meg a mintának, majd a kijavított termék sem. A dobozok zárhatósága csak ragasztással volt megvalósítható, kibontás után viszont a doboz a feltépett ragasztás miatt már nem volt visszazárható. A hiba döntően az 5 kg-os dobozokat érintette, de a kisebb dobozoknál is előfordult. Az egységes kialakítás miatt az 5 kg-os kiszerelésű dobozok alkalmatlansága miatt nem érdeke a kisebb dobozok elfogadása sem. A kijavított terméket csak azzal fogadta el, hogy amennyiben a termékek a piacon beválnak és a csomagolásra nem lesz panasz, akkor küld további megrendelést. Az alperes másodlagosan a Pkt.
- §
(2)bekezdésére hivatkozott és előadta, hogy a felperes a kijavítást nem megfelelő időre végezte el, mivel a dobozokban fűműtrágyát tárolt, amely szezonális termék. Utalt arra, hogy az alperesnél érdekmúlás állt be. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperestől származó
- február 13-i megrendelés elfogadásával a felek között szállítási és vállalkozási elemeket egyaránt tartalmazó szerződés jött létre. Az alperes a meghatározott számú műtrágyás dobozt megrendelte, ezt a felperes legyártotta és az alperes részére szállította. A felek írásban a szállítás időpontját nem határozták meg, a felperes
- február 13-i elektronikus levele tartalmazta, hogy az árút a felperes negyedévnél hosszabb időtartamban nem raktározza és a vételár is így lett kialakítva. Az elsőfokú bíróság tényként rögzítette, hogy az első szállítmányban a 5 kg-os dobozok nem feleltek meg az előzetes mintának, Cs. T., S. N. tanúvallomása, illetve V. Cs. (felperesi alkalmazott) elektronikus levele ezt igazolja. A
- február 4-i szállítmány alappal történő visszautasítását azonban az alperes nem tudta igazolni, ezzel kapcsolatos előadása ellentmondásos volt. Az alperes először arra hivatkozott, hogy a szállítmányt nem rendelte meg, majd arra is, hogy a dobozok leszállításakor elállt a szerződéstől az alperesi szavatossági igény késedelmes teljesítése és a felperes szerződésszegése miatt. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy az alperes eleve 100.000 dobozt rendelt meg. A megrendelések és az elektronikus levélváltások anyaga nem támasztja alá azon alperesi hivatkozást, hogy a február 4-i szállításra csak külön megrendelés esetén kerülhetett sor. Az, hogy a felek a szállítások időpontját nem határozták meg, nem jelenti, hogy a szerződésben meghatározott mennyiségre ne jött volna létre a szerződés. Az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdésének a) pontjára és az egyidejű teljesítés követelhetőségére utalt. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes a piac értékítéletétől függő megrendelésekre vonatkozó előadását nem tudta bizonyítani, és azt sem, hogy a felek a második tétel leszállítását egyezően a hivatkozott piaci teszttől tették volna függővé. A felek a dobozok megfelelő teherbírásában megállapodtak, azonban az alperes által hangoztatott visszazárhatóság kikötését az alperes nem bizonyította, de a dobozok visszazárhatóak voltak, így a dobozok mindkét követelménynek megfeleltek. Az első szállítmányban lévő dobozok terhelhetősége nem volt megfelelő, de ezek kijavítását a felperes elvégezte és azt alperes elfogadta. A perben a felek nem kértek szakértői bizonyítást. Az alperes védekezése egyébként nem a terhelhetőséggel, hanem a visszazárhatóság hiányával volt kapcsolatos. A periratokhoz csatolt dobozok hajtogatás révén visszazárhatóak, tetszés szerint akár sík lappá is alakíthatóak. A doboz kinyitása csak abban az esetben jár a fül eltépésével, ha a doboz füleit egymással összeragasztják. A felperes ragasztás nélkül szállította a dobozokat, a ragasztást az alperes saját önszántából végezte el, ezzel maga szüntette meg a doboz azon tulajdonságát, hogy állagsérelem nélkül nyitható, majd újból zárható legyen. Az alperes ezt a magatartását nem róhatja a felperes terhére. A doboz rendeltetésszerű használata mellett a dobozt a fülénél fogva felemelik és nem lefelé nyomják, így a fül lefelé nyomása esetén a doboz kinyílása a nem rendeltetésszerű használatnál előforduló hiba. Sikertelen maradt az alperes részéről a felperesi hibás teljesítés bizonyítása is. Az alperes az első szállítmányt átvette, azt felhasználta, így a Ptk. 306. §
(1)bekezdésének b) pontja és a
- §-a értelmében elállásának, illetve a szerződésszegéssel összefüggő igény érvényesítésének nincs helye. Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a felperes kijavította az első szállítmányt, és amennyiben annak javításával késedelembe esett volna, azt az alperes jelezte volna, de erre a perben adat nem merült fel. A felperes által
- áprilisában leszállított dobozokba csomagolt műtrágyát még
- év folyamán is árulták, tehát tartós termékekről van szó, késedelmes szállítás miatt érdekmúlás nem merülhetett fel. A felperes a javítási kötelezettségének tehát eleget tett, így az alperes nem állhatott el a szerződéstől. Az alperesnek egyébként az átvételtől számított 8 nap alatt kellett megkezdeni a minőségi vizsgálatot és azt és elvégezni az ahhoz szükséges idő alatt, majd a minőségi hibát haladéktalanul közölni a szavatossági igény megjelölésével. A kijavított termékek átvételét követően az alperes semmilyen kifogást nem közölt, így a kijavítást elfogadottnak kell tekinteni. Mindezek alapján az alperesi elállásnak jogszabályi alapja nem volt. Az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdésének a) pontjára, a
- §-ára, a
- §-ára és
- §-ára alapítottan a felperes által érvényesített tőkeösszeg és a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése alapján késedelmi kamat, valamint a Pp.
- §-a alapján perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a rendelés csak 80.000 db dobozra vonatkozott és a felek megállapodása is ennyi dobozra jött létre, a maximum negyedévig történő raktározás kikötése nem vált a szerződés részévé. Az alperesnek viszont joga volt arra, hogy a dobozokat maximum havi egy lehívással hozza el, ilyen lehívást azonban nem közölt. A Ptk.
- §-ára és
- §ára hivatkozva megismételte azt az előadását, hogy a felek megállapodása szerint a kijavított termékek egy részét az alperes átveszi, de csak akkor fogadja el, ha a piac visszaigazolta annak alkalmasságát, terhelhetőségét és visszazárhatóságát. A reklamációk miatt az alperes nem fogadta el a szerződés teljesítéseként a javított termékeket. A ragasztás tényére tekintet nélkül a dobozok nem visszazárhatóak, az 5 kg-os dobozok hibásak. Az alperes utalt vásárlói szokásokra, illetve arra, hogy a felek korábbi tárgyalásaként az eredeti mintától eltérő dobozok leszállítása után a felperesnek változtatnia kellett volna vagy a konstrukción, vagy az alapanyagon, de ezt a felperes nem tette meg. Az elsőfokú bíróságnak az alperes által bejelentett tanú előadását el kellett volna fogadnia, összességében az alperes elállását jogszerűnek kellett volna tekinteni. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés megalapozatlan. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A Ptk. 213. §
(1)bekezdése értelmében a szerződés jelenlévők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollévők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. A
- február 13-i és február 15-i telefax, illetve e-mail alapján az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy a szerződés a felek között 100.000 darab dobozra jött létre, ezt korábban az alperes sem vitatta. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A
(3)bekezdés szerint a kötelezett hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). A Ptk. 306. §
(1)bekezdése értelmében hibás teljesítés esetén a jogosult
- a)elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
- b)ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a
(2)bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A
(2)bekezdés szerint a kijavítást vagy a kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A
(3)bekezdés értelmében ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A Ptk. 320. §
(1)bekezdése szerint aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhet intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes értékelésével állapította meg a tényállást és azt, hogy a megrendelt 100.000 db-os mennyiséget illetően a felperesnek kötelezettsége volt azt legyártani, az alperesnek pedig kötelezettsége volt átvenni a szállítás idejében történő részletes megállapodástól függetlenül. Az alperes az első szállítmány hibáját jelezte, és a felperes a kellékszavatosság körében eleget tett javítási kötelezettségének, a dobozok megerősítése megtörtént, ezzel kapcsolatban további alperesi kifogásra vonatkozó bizonyítékot az alperes nem nyújtott be. Az alperes olyan konkrét határidőt nem jelölt meg és nem igazolt, amely határidő a Ptk. 306. §
(2)bekezdésén alapult és letelt volna, illetve amelyhez kapcsolódó felszólítás megtörtént volna. Ezen túlmenően az alperesi előadás ellentmondásos volt abban is, hogy mikor következett be az alperesi elállás. Az alperes a Ptk. 320. §
(1)bekezdésében meghatározott, az elállás okát és jogcímét feltüntető, a felpereshez címzett nyilatkozatot nem csatolt, de ilyenre konkrétan nem is hivatkozott. Helytálló az elsőfokú bíróság álláspontja abban is, hogy az alperes az általa megjelölt, a piac értékítéletétől függő szerződésmódosítási tartalmat bizonyítani nem tudott. A bírói gyakorlat szerint (pl.: EBH.2002.745) nem alkalmazhatók a jogosult érdekmúlásának a jogkövetkezményei akkor, ha a kötelezett nyomban elismeri a hibás teljesítést és rövid időn belül kijavítást vállal. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése és a
- §-a alapján az eredménytelenül fellebbező alperes a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeit maga viseli és köteles a felperes részére a 32/2003.(VIII.22.)IM rendelet
- §
(1),
(2)és
(5)bekezdése alapján mérlegeléssel megállapított ügyvédi munkadíjat mint másodfokú perköltséget megfizetni. A Fővárosi Ítélőtábla az alperes fellebbezését a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- január
- . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke . Molnár József s.k. előadó bíró Dr. Sándor Ottó s.k. bíró