A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.712/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év február hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : Az ittas járművezetés vétsége miattfolyamatban volt büntetőügyben a terhelt által, védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Battonyai Városi Bíróság 8.B.270/2008/
- számú, illetőleg a Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1.Bf.94/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Battonyai Városi Bíróság a
- november
- napján - tárgyalás mellőzésével - meghozott 6.Bk.148/2008/
- számú végzésével a terhelttel szemben ittas járművezetés vétsége (Btk.
- §
(1)bek.) miatt 180 napi tétel, napi tételenként 200 forint, összesen 36.000 forint összegű pénzbüntetést és a „B" kategóriájú járművek vezetésétől 1 évi eltiltást szabott ki. Kétirányú tárgyalás tartása iránti kérelmek alapján eljárva a Battonyai Városi Bíróság a 2008. december 3. napján kihirdetett 8.B.270/2008/5. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki járművezetés ittas állapotban vétségében (Btk. 188. §
(1)bek.). Ezért őt 180 napi tétel, napi tételenként 200 forint, összesen 36.000 forint pénzbüntetésre és a „B" kategóriájú járművek vezetésétől 1 évi eltiltásra ítélte. Súlyosítás végett bejelentett ügyészi fellebbezés alapján eljárva a Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- június
- napján meghozott 1.Bf.94/2009/
- számú ítéletével az elsőfokú határozatot érdemben akként változtatta meg, hogy · a pénzbüntetés napi tétel számát 300 forintra súlyosította, viszont az egy napi tétel összegét 100 forintra leszállította; így a kiszabott pénzbüntetés összege 30.000 Ft; · a mellékbüntetést pedig 2 évi „B" kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra súlyosította. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta azzal, hogy a bűncselekmény megnevezése helyesen ittas járművezetés vétsége. Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által kiegészített, helyesbített - tényállás lényege a következő. A tényállás személyi része A terhelt
- november 14-e óta „B" kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkezik. A vádbeli cselekménnyel egyidejűleg elkövetett közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének szabálysértése miatt sor került a terhelt felelősségre vonására. A tényállás történeti része
- június
- napján hajnalban a terhelt vezette a más személy tulajdonát képező személygépkocsit, melynek további 3 utasa volt.
- június
- napján 3 óra 5 perckor M. belterületén, közúton a rendőrjárőr intézkedni kívánt a terhelttel szemben. A terhelt azonban megállás nélkül továbbhajtott, majd mintegy 1 km után kiszállt a gépkocsiból és elszaladt. Rövid időn belül elfogták, a vele szemben alkalmazott Lion alkoholteszt 0,5 mg/l alkoholértéket mutatott, ezért vérvételre előállították. A cselekmény elkövetésekor a terhelt vérében 1,34-1,44 ezrelék alkoholkoncentráció volt, ami enyhe fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A KRESZ
- §
(1)bekezdésének c) pontja alapján járművet csak az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszesital fogyasztásából származó alkohol. Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a terhelt magatartásával megszegte a KRESZ 4. §
(1)bekezdés c) pontját és elkövetette az ittas járművezetés vétségét. A másodfokú bíróság a bűnösségre vont jogi következtetéssel és a cselekmény jogi minősítésével maradéktalanul egyetértett. A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen - védője útján - a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt eljárási szabálysértés miatt, elsődlegesen hatályon kívül helyezés, másodlagosan megváltoztatás érdekében. Indokai szerint az ügyészi fellebbezés konkrétan nem jelölte meg, hogy a súlyosítás mire irányul, így a Be.
- §-a alapján a másodfokú bíróság nem súlyosíthatta volna a mellékbüntetés tartamát. Mindemellett a másodfokú bíróság a büntetéskiszabási körülményeket sem megfelelően értékelte. A Legfőbb Ügyészség BF.2503/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Kifejtette, hogy az ügyész a tárgyalás mellőzésével hozott végzés, majd pedig az elsőfokú ítélet ellen egyaránt súlyosítás végett fellebbezett, és a kategóriakorlátozás nélküli, közúti járművezetéstől eltiltást indítványozta, amit a megyei főügyészség fenntartott. A
- Bkv számú vélemény alapján a terhelt terhére bejelentett fellebbezés esetén a másodfokú bíróság jogosult az eltiltás időtartamának és érvényesülési körének megváltoztatására. Ehhez képest a megyei bíróság nem sértette meg a súlyosítási tilalmat. A büntetéskiszabási körülmények mikénti értékelését vitató kifogás esetében pedig törvényben kizárt a felülvizsgálat. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott; melyen a védő a felülvizsgálati indítványt fenntartotta azzal, hogy a másodfokú határozat megváltoztatását indítványozta, az ügyész pedig az írásbeli nyilatkozatában foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be. 416. §
(1)bekezdés d) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom [354., és 355. §, 405. § megsértésével került sor. A másodfokú tilalmat. bíróság
(1)azonban és nem
(3)bek., sértette 549. meg a §
(4)bek.] súlyosítási A Be. 354. §
(1)bekezdése alapján akkor lehet a vádlott büntetését súlyosítani, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A Be. 354. §
(2)bekezdése alapján pedig a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami · a bűnösségének megállapítására, · bűncselekményének súlyosabb minősítésére, · a büntetésének súlyosítására, illetve · a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul. Ehhez képest önmagában az, ha az ügyész „fellebbezést jelent be", annak irányultsága egyidejű kifejezésének hiányában, nyilvánvalóan nem elegendő, s így közömbös a súlyosítási tilalom szempontjából [BH 1997/170.]. A „súlyosítás végett" bejelentett fellebbezés azonban minden további nélkül feloldja a súlyosítási tilalmat, mivel az olyan nyilatkozat, amely szükséges és elégséges mértékben megfelel a Be. 354. §
(2)bekezdése szerinti követelménynek. Értelemszerűen, s törvényi szóhasználattal kifejezi a Be. 354. §
(2)bekezdése szerinti egyik, a kiszabott büntetés súlyosítása iránti igényt. Az iratokból pedig egyértelműen kitűnik, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetésekor jelenlévő ügyész - amint arra a Legfőbb Ügyészség is hivatkozott - súlyosítás végett fellebbezett [Battonyai Városi Bíróság 8.B.270/2008/
- tjk.
- o.]. Ehhez képest törvényesen járt el a másodfokú bíróság, amikor a pénzbüntetés napi tétele számát, valamint a mellékbüntetés tartamát megemelte. Az indítványban foglaltak kapcsán megjegyzi továbbá a Legfelsőbb Bíróság, hogy a megtámadott határozat mérlegelés körébe tartozó megállapításai felülvizsgálattal nem támadhatók. Így az sem, hogy konkrét ügyben, illetve adott terhelt esetében mit tekint enyhítő, vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. A felülvizsgálat - a felülvizsgálati okok törvényi meghatározásából is kitűnően - olyan jogi hiba rendkívüli jogorvoslati eszköze, amely valamely mérlegelést nem tűrő anyagi, vagy eljárási szabály téves alkalmazásából fakad. Ezzel összefüggésben rendelkezik a törvény akként, hogy felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye (Be.
- §
(1)bek., 388. §
(2)bek.), a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható (Be. 423. §
(1)bek.). Ilyen módon sem a tényállás tartalma, sem pedig a mérlegelést engedő jogszabály (így a büntetéskiszabásra vonatkozó Btk. 83. §
(1)bekezdésének, illetve a
- §) mikénti alkalmazása felülvizsgálat tárgyát nem képezi. Ekként a Legfelsőbb Bíróság - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul, azzal hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- február
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH