Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.86/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- február
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétsége miatt az I.r. vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- október
- napján kihirdetett Kb.IV.16/2009/
- számú ítéletét az I.r. és a II.r. vádlottak tekintetében helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- október
- napján kihirdetett Kb.IV.16/2009/
- számú ítéletével az I.r. vádlottat szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétsége miatt 240 napi tétel, napi tételenként 400 forint pénzbüntetésre, míg a II.r. vádlottat szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétsége miatt 210 napi tétel, napi tételenként 400 forint pénzbüntetésre ítélte. A tárgyaláson a katonai ügyész az ítéletet mindkét vádlott vonatkozásában tudomásul vette. Az I. és II. r. vádlottak valamint védőjük a felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.97/
- számú átiratában indítványozta a tényállás kiegészítését akként, hogy a vezető kísérő őri feladatokat az I. r. vádlott látta el, továbbá a büntetés kiszabásának körülményei körében mindkét vádlott terhére, súlyosító körülményként kérte értékelni a szolgálati bűncselekmények rendőri testületen belüli elszaporodottságát. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. A vádlottak védője fellebbezésének - utóbb előterjesztett - részletes indokolásában a gondatlan elkövetést elismerve hangsúlyozta, hogy a szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés megállapíthatóságának a Btk.
- §
(2)bekezdésében írt feltétele, a „szolgálatra jelentős hátrány veszélye" nem következett be. Álláspontja szerint a bírói gyakorlat alapján ez a minősítő körülmény két esetcsoportban állapítható meg. Egyrészt, ha a szolgálatban elkövetett kötelezettségszegés vagyon elleni bűncselekmény elkövetésébe torkollik, másrészt a fegyver-lőszer őrzésénél történő kötelezettségek súlyos megszegése eredményezheti a jelentős hátrány veszélyét. Ennek alátámasztására hivatkozott a BH 1995/
- számon és a BH 1995/
- számon közzétett eseti döntésekre, továbbá utalt az elsőfokú eljárásban ismertetett BH. 1998/
- számú jogesetre is. Kifejtette, hogy az átkíséréssel érintett őrizetben lévő személyt apróbb bolti lopások miatt körözték, a vele kapcsolatos kísérési hiba emiatt sem jelent különösebb veszélyt. A vádlottak cselekménye álláspontja szerint nem bűncselekmény, hanem fegyelemsértés. Mindezekre tekintettel elsődlegesen a vádlottak felmentését indítványozta, másodlagosan - szükség esetére - előzetes mentesítés alkalmazását kérte. A másodfokú nyilvános ülésen a védő perbeszédében a fellebbezésre és annak indokaira utalással, a vádlottak felmentését kérte. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat tartotta fenn, indítványait megismételte. A bejelentett vádlotti és védői fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalása során eljárási szabályt sértett, amikor a vádlottakat a Be. 288. §
(1)bekezdésében írtaktól eltérően, egymás jelenlétében oktatta ki a Be. 117. §
(2)és
(4)bekezdésében foglaltakra. Ez azonban nem jelentett olyan eljárási szabálysértést, amely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezte volna, mivel az nem volt kihatással az eljárás érdemi befejezésére. Az elsőfokú bíróság a releváns bizonyítékokat számba vette, értékelte, és eleget tett indokolási kötelezettségének is, a tényállást a logika szabályainak megfelelően a bizonyítékokkal összhangban állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa egyetértett a katonai ügyész tényállás kiegészítésére irányuló indítványával, és mivel a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján a hiánytalan tényállás megállapítható, azt a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján kiegészíti azzal, hogy: „A vezető kísérő őri teendőket az I. r. vádlott látta el." Az ekként kiegészített tényállás már minden vonatkozásban mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a másodfokú bíróság felülbírálata alapjául elfogadta. A vádlottak és védőjük felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlottak bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. A vádlottak szóban és írásban is utasítást kaptak egy őrizetben levő személy át-illetve továbbkísérésére, ők azonban az egyértelmű utasítás ellenére az őrizetes személyt nem kísérték tovább a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra, hanem őt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon hagyták és onnan eltávoztak. Ezzel a magatartásukkal súlyosan megszegték a szolgálatuk ellátására vonatkozó és az átkísérési utasításban megfogalmazott konkrét rendelkezést. Mivel az nem kétséges, hogy a vádlottak e cselekményüket a kellő körültekintés hiánya miatt gondatlanságból követték el, a másodfokú bíróság a védői fellebbezésre figyelemmel azt vizsgálta, hogy a vádlottak magatartása a szolgálatra jelentős hátrány veszélyét eredményezte-e. A másodfokú bíróság e tekintetben nem osztotta a védői álláspontot, ugyanis azáltal, hogy az őrizetes személyt a vádlottak elengedték, a jelentős hátrány be is következett, mert a hatályos körözés alatt álló, bíróság elé állítani kért személy, a hatóság őrizetéből kikerült, így a vádlottak kísérő őri szolgálatának alaprendeltetése meghiúsult. A védői érveléssel szemben e tekintetben nem az őrizetes személy által elkövetett cselekmények tárgyi súlyának, hanem annak van jelentősége, hogy az őrizet megszüntetése a szolgálatra jelentős hátránnyal járt-e, ez pedig kétséget kizáróan megállapítható. A védő által felhívott jogesetek a jelen ügy jogi minősítése szempontjából nem relevánsak. A hivatkozott törvényhelyhez fűzött kommentár tartalmazza az irányadó gyakorlatot, és a jelentős hátrány veszélyét megalapozó, az őrizet tárgya szempontjából fontos szolgálatok között a vádlottak által teljesített szolgálatot is megemlíti. Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottak bűnösségét a Btk. 348. §
(1)bekezdésébe ütköző, a
(2)bekezdésre tekintettel a
(4)bekezdés szerint minősülő szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétségében állapította meg. A katonai tanács helytállóan állapította meg a bűncselekmény kiszabása során figyelembe vehető enyhítő- és súlyosító körülményeket. Az enyhítő szakasz (Btk. 87. §
(2)bekezdés e) pont) alkalmazásával kiszabott büntetés mindenben megfelel a Btk. 37.§-ában írt büntetési céloknak. A pénzbüntetések napi tételeinek száma igazodik a bűncselekmény tárgyi súlyához, az I. r. vádlott tekintetében kiszabott súlyosabb tételszámú büntetés arányos, tekintve, hogy az I. r. vádlott járőrvezetőként valósította meg a bűncselekményt. Az egynapi tételnek megfelelő összeg pedig a vádlottak jövedelemi és vagyoni viszonyaival arányos büntetést eredményez. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján az I. és II.r. vádlottak tekintetében helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
- február
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete az I. és a II.r. vádlottak tekintetében jogerős és végrehajtható. Budapest,
- február
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő