Nógrád Megyei Bíróság 10.K.21.250/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság dr. Fábry György ügyvéd (…) által képviselt P.Város Önkormányzata (…) felperesnek - Schram Tibor alkalmazott által képviselt Nógrád Megyei Földhivatal (….) alperes ellen földhivatali határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott S.J. (….) I. rendű és az I. rendű alperesi beavatkozó által képviselt S.J-né (….) II. rendű, S.T.M. (….) III. rendű és S. G. (….) IV. rendű alperesi beavatkozó, meghozta a következő ítéletet: A bíróság a felperes kereseti kérelmét e l u t a s í t j a . Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000.(Tízezer) forint), az alperesi beavatkozóknak pedig együttesen ugyancsak 10.000.(Tízezer) forint perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala felhívására fizessen meg 82.857.- (Nyolcvankettőezer-nyolcszázötvenhét) forint feljegyzett szakértői költséget. A perben feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás: A felperesi jegyző beadványában kérelmezte, hogy a p.i 2878 hrsz-ú K.pataknak a p.i 078 és 2960 hrsz-ú ingatlanokkal kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási ábrázolását a Földhivatal vizsgálja felül. Az erre irányuló kérelmet a Pásztói Körzeti Földhivatal a
- május
- napján kelt 22/
- számú határozatával elutasította. Döntésének indokolása szerint az 1993-ban forgalomba helyezett térkép esetében egyrészt nem állapítható meg, hogy a kérelemben megjelölt ingatlanok határvonalainak ábrázolása során történt-e felmérési hiba. Másrészt, hogy ennek a kijavítása ingatlan-nyilvántartási eljárásba nem is végezhető el, mert a térképezési területszámítási hiba kijavítása nem érintheti, és nem változtathatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat. Ezt a határozatot az alperes a
- augusztus
- napján kelt 976-7/
- számú határozatával helybenhagyta. Az alperes is megállapította ugyanis, hogy a K. patak határvonala a felméréskori helyszíni állapot szerint lett ábrázolva a térképen, ezért térképezési hiba nem állapítható meg. A keresetlevelében a felperes ezeknek a határozatoknak a hatályon kívül helyezését kérelmezte. Jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy az 1993-ban forgalomba helyezett térkép készítésekor térképezési hiba került elkövetésre, hiszen a patakmeder jelenlegi nyomvonala hasonlít az 1993-ban forgalomba helyezett térképet megelőző térképi állapothoz, így a hiba kijavítása természetbeni határvonalat és birtoklási viszonyokat sem érint. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. A felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt nem megalapozott. A perbeli ügy előzményéhez tartozik, hogy a K. patakon
- évben olyan árhullám vonult le, amely szükségessé tette, hogy a felperes a patakmederben azonnali kotrási munkálatokat rendeljen el. Ezek a munkálatok érintették az alperesi beavatkozók tulajdonában lévő p-i 2960/39 hrsz-ú földrészletet is. A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal határozattal kötelezte a felperest, hogy a patakmeder kotrása következtében a p-i 2960/39 hrsz-ú ingatlanból elvett területre vonatkozóan terjesszen elő kisajátítási kérelmet. A felperes ezt követően terjesztette elő, a térképezési hibára hivatkozással, az arra irányuló kérelmét, hogy a K. patak határvonala az 1993-ban forgalomba helyezett térképet megelőző ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően kerüljön visszaállításra, mert ez felel meg a mederkotrás után kialakult állapotnak is. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
- évi LXXVI. törvény (Ft.tv.)
- §
(7)bekezdése értelmében felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén az ingatlanügyi hatóság az alaptérképet, illetve a hozzátartozó területi adatokat bármikor hivatalból is kijavíthatja. Az Ft.tv. végrehajtásáról szóló 16/
- (III. 5.) FM. rendelet
- § (1 bekezdése értelmében pedig a felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a természetbeni határokat és a birtoklási viszonyokat. Ezekből a jogszabályi rendelkezésekből következően a K. patak medrét érintő térképezési hiba kijavításához elsődlegesen annak a kérdésnek a tisztázása volt szükséges, hogy az 1993-ban forgalomba helyezett térkép tartalmaz-e térképezési, felmérési, területszámítási hibát. Ennek a ténykérdésnek a vizsgálata olyan szakértelmet igényelt, amelyhez a bíróság szakértelemmel nem rendelkezett, ezért, tájékoztatását követően, a felperes indítványára a perben igazságügyi földmérő szakértő kirendelésére került sor. Ez a szakértő a szakvéleményében egyértelműen megállapította, hogy a K.patak medre a felmérés pillanatában az
- évben forgalomba helyezett ingatlannyilvántartási térképen ábrázolt vonalon húzódott, így térképezési hiba nem állapítható meg. Így a Ft.tv.
- §
(7)bekezdésébe foglalt rendelkezés alkalmazhatóságának a kérdése fel sem merülhetett. Ezen nem változtatnak azok a tények sem, hogy a felperes vitatta, hogy az
- évben forgalomba helyezett térkép közszemlére tétele nem volt jogszerű, mert a szükséges 30 napos határidővel szemben csak 28 napig szerepelt az a közszemlén, és az a körülmény sem, hogy a patakmeder szélességének jelentős csökkenése a térképkészítése során vizsgálat tárgyát képezte-e. Az igazságügyi szakértő ugyanis aggálytalanul megállapította, hogy az
- évben forgalomba helyezett térkép alapjául szolgáló felmérés fotogrammetriai eljárással és helyszíni minősítéssel készült. Ennek a felmérésnek és kiértékelésének a lapjait megvizsgálva, a szakértő egyértelműen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felmérés során térképezési hiba elkövetésére nem került sor, a felmérés időpontjában a térképen ábrázolt nyomvonal volt az aktuális medervonal. Térképezési hiba hiányában viszont nem állapítható meg az ügyben meghozott földhivatali határozatok jogszabálysértő jellege, és térképezési hiányában nem is kerülhetett sor annak vizsgálatára, hogy a javítás érintene-e természetbeni határvonalat, és birtoklási viszonyokat, ezért ez utóbbiak vizsgálatát a perben a bíróság mellőzte is. Térképezési hiba hiányában a nem jogszabálysértő közigazgatási határozatokat a bíróság nem helyezhette hatályon kívül, ezért a felperes kereseti kérelmét utasította el. A pervesztes felperest a Polgári Perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesnek és az alperesi beavatkozóknak a perindítással felmerült perköltségük megtérítésére. Az önkormányzat felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdése értelmében illetékmentesség illeti meg, így a perben feljegyzett kereseti illetéket helyette a 6/1986.(VI. 26.) IM. rendelet
- § alapján az állam viseli. Az illetékmentesség viszont nem terjed ki a felmerült szakértői költségre, ami az alperest terheli. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság kizárása a Pp.
- §
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
- november
- Dr. Takács László sk. bíró