Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.180/2009/8.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a dr. Szentirmai Endre ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Mária ügyvéd által képviselt alperes ellen névhez fűződő jog megsértése iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság
- március
- napján meghozott 20.G.40.002/2009/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy megállapítja, az alperes névhasználatával mindaddig, ameddig a munkaerő közvetítésre engedéllyel rendelkezett, megsértette a felperes személyhez fűződő jogát, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az államnak az APEH Nyugatdunántúli Regionális Igazgatósága Illeték Főosztálya külön felhívására 24.000,(Huszonnégyezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket. Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000,(Húszezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a felperest - az "A" Korlátolt Felelősségű Társaságot -
- január 26-i hatállyal ... cégjegyzékszámon, míg az alperesi gazdasági társaságot - a "B" Korlátolt Felelősségű Társaságot -
- június 21-i hatállyal jegyezték be a cégnyilvántartásba. A felperes főtevékenysége munkaerő-kölcsönzés, tevékenységét az ország egész területén kifejti, míg az alperes tevékenységi körei között a munkaközvetítés is szerepel megalakulása óta. Az alperes az elnevezését a peres eljárás időtartama alatt
- december 12-i hatállyal "B" Kft-re változtatta meg, tevékenységi körei között továbbra is szerepeltetve a munkaközvetítést. Az alperes az elnevezésének megváltozatása után is vezérszóként alkalmazza elnevezésében a ... betűket, amelyekből a .. rövidítést a ... angol elnevezést takarja. Az alperes internetes honlapján is ezt az elnevezést használta a munkaközvetítéssel kapcsolatos tájékoztatás során. Az alperes internetes honlapján külföldi, elsősorban Hollandiába irányuló munkaközvetítésről ad tájékoztatást, feltüntetve az aktuális állásajánlatokat. További szolgáltatásként többek között felkínálja, hogy a külföldi munkavállalással kapcsolatban a jelentkezők részére megfelelő idegen nyelven életrajzot szerkeszt, szállást és utazást szervez, időközben esetleg új munkahely kereséséhez is segítséget nyújt. A külföldi munkavállalásra az alperesnél az utóbbi 1 évben kb. 30-40 jelentkező volt. A felperes keresetében a Ptk.
- §.
(1),
(3)és
(7)bekezdésére hivatkozással, valamint a Ptk. 84. §.
(1)bekezdés a.), d.) pontjai alapján kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperes a névválasztásával megsértette a felperes jogait. Kérte hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezve nevének megváltoztatására. Hivatkozott a felperes a Ctv. 3. §.
(1)és
(4)bekezdésben, valamint a Ctv. 6. §.
(1)bekezdésben és
- §-ban foglaltakra azzal kapcsolatban, hogy az alperes névválasztásával megszegte a cégkizárólagosság követelményét Előadta, hogy a felperes "C" Kft. néven alakult. A felperes jelenlegi elnevezése felperes neve A felperes főtevékenysége munkaerő-kölcsönzés, egyéb tevékenységként munkaközvetítést is folytat. Az alperes
- június 21-i hatállyal került bejegyzésre a cégnyilvántartásba "D" Korlátolt Felelősségű Társaság néven, ... Kft rövidített elnevezéssel, főtevékenysége munkaerőközvetítés. Keresetét azt követően is változatlanul fenntartotta, hogy az alperes a per során nevet változtatott úgy, hogy rövidített elnevezése alperes neve lett, valamint főtevékenységi körét is módosította, egyéb tevékenységként továbbra is gyakorolva a munkaközvetítést. Hivatkozott arra, hogy a választott cégnevet illetően a felperes a cégbejegyzés időpontjára figyelemmel elsőbbséget élvez az alperessel szemben. Előadta, hogy álláspontja szerint az alperes neve a per során bekövetkezett névváltoztatás folytán is ugyanúgy sérti a felperes személyiségi jogait, névviseléshez való jogát, mint a keresetlevél benyújtásakor. Álláspontja szerint az, hogy az alperes a névváltoztatást követően nem főtevékenységként folytatja a munkaközvetítést, nem jelenti azt, hogy a felperes és az alperes tevékenysége ne lenne egymással azonos. Az alperes honlapján olyan hirdetések találhatók, amelyekből az állapítható meg, hogy az alperes a munkaközvetítői tevékenységet gyakorolja. Az alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte. Ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy ugyan a cégjegyzékben főtevékenységként, illetve a névváltoztatást követően egyéb tevékenységként szerepelt ugyan a munkaközvetítés, de ténylegesen ezt a tevékenységet nem gyakorolta, csak a cégjegyzékben főtevékenységként feltűntetett tanácsadói tevékenységet folytatja. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a BH. 2001.
- sz. eseti döntésre. Csatolta azokat a számlákat, amelyek álláspontja szerint azt igazolják, hogy ténylegesen munkaközvetítést nem folytatott, valamennyi általa számlázott tevékenység tanácsadásra vonatkozott. Ezt meghaladóan hivatkozott arra is, hogy a módosított alperesi cégnév már nem tartalmazza a felperes cégnevének egyetlen szavát sem. Az alperesi cégnévben a .. betűk szerepeltetése a korábbi üzleti partnerekkel történő sérülésmentes folyamatos kapcsolat fenntartását célozza, valamint azt, hogy a működő alperesi honlap szerkezetét ne kelljen megváltoztatni. Az átlagos vevő a .. betűkből egyáltalán nem asszociál a ... angol kifejezésre, illetőleg a felperesi társaságra, arról nem beszélve, hogy az alperes vezérszava e betűk mellett még a . betűt is tartalmazza, mely a felperesi cégnév egyetlen szavának kezdőbetűjével sem egyezik. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes névhasználatával megsértette a felperes személyhez fűződő jogát. Kötelezte az alperest, hogy elnevezését 60 napon belül változtassa meg akként, hogy abban a .. (...) vezérszavak ne szerepeljenek. Ezt meghaladóan kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 31.000,-Ft perköltséget, valamint az állam javára 21.000,-Ft feljegyzett illetéket. Az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §.
(3)és
(4)bekezdés, valamint a Ctv. 3. §.
(4)bekezdés összevetésével arra a következtetésre jutott, hogy a Ptk. 77. §.
(3)bekezdése szerinti névviselési jog megsértésének megállapításához három feltétel együttes megvalósulása szükséges: egyrészt a névhasználatnak hasonló működési kört gyakorló szervezetek között kell megvalósulnia, másrészt vizsgálni kell azt is, hogy a teljes cégnév, illetőleg a rövidített név markánsan, egyértelműen megkülönböztethető-e, ezen belül azt is értékelve, a vezérszavak közül melyik a domináns elem, harmadrészt a jogi személyeknek azonos területen kell működniük. Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy ezen együttes feltételek teljesültek az alperesi névhasználat esetén. Az alperes megváltoztatott nevén -"B" Kft - belül a ..H betűknél a .. rövidítés az angol „..." kifejezést takarja. A vezérszavak tényleges jelentésére figyelemmel a peres felek elnevezése továbbra is összetévesztésre alkalmas. A bíróság nem fogadta el az alperes azon védekezését, mely szerint a munkaközvetítésként megjelölt tevékenységet ténylegesen nem folytatja. Megállapította, hogy ez a tevékenység az internetes honlapon az alperes részéről továbbra is szerepel, illetőleg az alperesi képviselő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az előző egy évben a hollandiai munkavégzésre kb. 3040 jelentkező volt az alperesnél. Annak nincs relevanciája az elsőfokú ítélet szerint, hogy a felperes Helység 1-en ténylegesen tevékenységet nem fejt ki, mivel az alperes honlapja az ország területén bárki részéről elérhető. Mindezekre tekintettel a Ptk. 84.§
(1)bekezdés a) pontja alapján megállapította az alperesi jogsértés tényét, egyúttal a Ptk. 84.§
(1)bekezdés b) pontja alapján kötelezte az alperest nevének megváltoztatására. A perköltségről az elsőfokú bíróság a Pp. 78. §.
(1)bekezdés, valamint a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet és az
- évi XCIII. törvény
- §.
(3)bekezdés b.) pont, valamint 59. §.
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a felperesi kereseti kérelem elutasítását kérte azzal, hogy a bíróság kötelezze a felperest a perköltség viselésére is. Fellebbezésében előadta, hogy az eljárás során
- évről és
- év június 3-ig terjedő időszakra becsatolt számlák az elsőfokú ítéletben írtakkal ellentétben azt bizonyítják, hogy az alperesi társaság munkaerő-közvetítői tevékenységet nem folytat, az általa végzett tevékenység tanácsadás. Előadta, hogy az általa kiállított további számlák szintén azt bizonyítják, hogy az alperes ténylegesen gyakorolt tevékenységei között a munkaerőközvetítés nem szerepel. Ismételten hivatkozott arra, hogy az alperes tevékenységi körét és elnevezését megváltoztatta, erre tekintettel a kereseti kérelemben állított jogsértés nem állapítható meg. A felperesi, illetőleg alperesi társaság jelenlegi elnevezése már az összetévesztésre nem alkalmas, az átlagos ember számára a hasonlóság nem merül fel, a .. betűkből sem a felperesi név kezdőbetűi jutnak az emberek eszébe, nem arra asszociálnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok köréből kiragadta a társaság képviselőjének tárgyaláson elhangzott azon nyilatkozatát, mely szerint az előző évben hollandiai munkavégzésre kb. 30-40 jelentkező volt. A társaság képviselője nem tett olyan nyilatkozatot, mely szerint az alperes ténylegesen munkaerő-közvetítést végezne, sőt hangsúlyozta, hogy ilyen tevékenység végzésére nem került sor. A másodfokú eljárásban csatolta az alperes 2/2009 ( 10.20 ) számú taggyűlési határozatát, mely szerint a munkaerő közvetítést tevékenységi köreiből törölte. Ugyancsak a másodfokú eljárásban csatolta a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
- november
- napján kelt határozatát, mely szerint az alperest a magánmunkaközvetítők nyilvántartásából törölték. A határozat indokolása szerint az alperes a munkaügyi központnak
- november
- napján bejelentette munkaközvetítő tevékenysége megszüntetését. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Megismételte, hogy az alperes álláspontja szerint nem bizonyította megfelelően állításait. Csupán az a körülmény, hogy az alperes számlákat csatolt a tevékenységéről még nem igazolja azt, hogy a felperessel azonos tevékenységet nem végez. Ennek ellentmond egyébként is az, hogy az alperes a honlapján továbbra is hirdeti a munkaerő-közvetítési tevékenységet, ezzel kapcsolatban az alperesi képviselő elismerő nyilatkozatot tett, az alperesi társaság cégneve pedig az átlagos fogyasztó számára továbbra is összetéveszthető a felperesi társaság nevével. Önmagában az, hogy az alperes egy meglévő honlapot üzemeltet nem szolgálhat indokául a felperes személyiségi jogainak megsértéséül. Az alperes nem adta kellő indokát és nem bizonyította azt sem, mire alapozza azt az állítását, mely szerint a .. betűkből nem a felperesi név kezdőbetűi jutnak az emberek eszében, nem arra asszociálnak. A másodfokú eljárásban csatolt alperesi taggyűlési határozattal kapcsolatban előadta, hogy az nem alkalmas annak bizonyítására, az alperes nem folytat a felperessel azonos tevékenységet. Hivatkozott arra, hogy a Gt.
- §.
(1)bekezdés c.) pontja alapján az alperes bármely, a társasági szerződésben és cégjegyzékben fel nem tüntetett tevékenységet gyakorolhatja, ha az nem ütközik jogszabályba. Utalt arra, hogy az alperes továbbra is rendelkezik az általa sérelmezett tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel. A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogi következtetése is helytálló volt. Egyetért az ítélőtábla azzal, a perben az alperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységi körtől függetlenül a cégek tevékenysége a gyakorlatban oly mértékben különbözik, amely az összetévesztésüket kizárja. E bizonyítási kötelezettségének az elsőfokú eljárásban az alperes nem tudott eleget tenni. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, annak nincs jelentősége, hogy a felperes Helység 1-en ténylegesen tevékenységet nem fejt ki, mert az alperes közvetítést tartalmazó honlapja az ország területén bárki részére elérhető, az alperes a sérelmezett munkaközvetítő tevékenységet az egész ország területére kiterjedően végezte. Helyesen jutott arra a következtetésre a megyei bíróság, hogy az azonos tevékenységi körre tekintettel az elsőfokú peres eljárás során megváltoztatott alperesi cégnév továbbra is a felperes nevével az összetévesztésre alkalmas módon hasonló. A Pp. 235. §.
(1)bekezdés alapján a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására kerülhet sor, ha az új tény, vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. A 2008. évi XCVI. törvénnyel módosított Gt 12.§
(1)bekezdés c) pontja szerint 2008. december 27-ét követően a gazdasági társaságok nem kötelesek társasági szerződésükben meghatározni valamennyi, általuk gyakorolt tevékenységi kört. Helytállóan hivatkozott arra fellebbezési ellenkérelmében a felperes, hogy a másodfokú eljárásban csatolt alperesi taggyűlési határozat önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, az alperes nem gyakorol a felperessel azonos tevékenységi kört. Erre tekintettel a taggyűlési határozat nem tartozik a Pp. 235.§
(1)bekezdésben meghatározott bizonyítékok körébe. Az alperes által szintén az elsőfokú ítélet meghozatala után csatolt, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ által hozott határozat azonban olyan új bizonyíték, amelyre a másodfokú eljárásban az alperes eredménnyel hivatkozhat. E határozat szerint az alperes a munkaerő-közvetítési tevékenységet a továbbiakban - újabb engedély megszerzéséig - jogszerűen nem folytathat, figyelemmel a 118/2001 (VI. 30. ) Korm. rendelet 2.§
(1)bekezdés a ) pontjában és 3.§-ában írtakra. Ebből pedig az következik, hogy a Ctv. 3. §.
(4)bekezdése szerinti azonos tevékenységi kör hiányára is figyelemmel az alperesi elnevezés megtévesztő jellege megszűnt. Önmagában a ..H rövidítés már nem utal a munkaerő-közvetítői tevékenységre és alkalmatlan arra, hogy a folytatott tevékenységi körtől függetlenül a .. betűk a ... - vagy ... - kifejezés rövidítéseként jelenjenek meg. Azonos tevékenységi kör esetén nem lenne elfogadható az a fellebbezésben előadott alperesi álláspont, mely szerint a .. rövidítésből senki nem asszociál a felperesi cégnévre. Azzal, hogy az alperes a felperessel azonos vagy hasonló tevékenységi kört jogszerűen jelenleg nem folytathat, ez az alperesi védekezés már elfogadható, figyelemmel a Ctv. 3.§
(2)és
(4)bekezdésben foglaltakra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkaerő közvetítésre vonatkozó engedély visszavonásáig az alperes ne követte volna el az elsőfokú ítéletben terhére megállapított jogsértést. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §.
(2)bekezdés alapján részben megváltoztatta, és az alperest a nevének megváltoztatására kötelező rendelkezést mellőzte. A másodfokú eljárásban felmerült perköltségről a Pp. 239. §-a alapján irányadó Pp. 80. §.
(2)bekezdés szerint rendelkezett azzal, hogy az alperes mind az első-, mind a másodfokú eljárásra okot adott. A felperesnek fizetendő másodfokú perköltséget az ítélőtábla 16.000,-Ft + ÁFA-ban, összesen 20.000,-Ft-ban állapította meg a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §.
(3),
(5)és
(6)bekezdései alapján. Győr,
- január
- napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr. Maurer Ádám sk. bíró