← Magyarország

Bf.501/2009/3 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.I.501/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. november
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
  4. évi július hó
  5. napján kihirdetett 8.B.583/2008/
  6. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a vádlottal szemben alkalmazott halmazati büntetést visszaesővel szemben tekinti kiszabottnak. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 9.760.- (Kilencezer-hétszázhatvan) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést, a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek. A fellebbviteli főügyészség a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést fenntartotta azzal, hogy a vádlott nem különös visszaeső, hanem visszaeső. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, az általa rögzített tényállás csupán kisebb részben szorul kiegészítésre az iratok tartalma alapján (Be.351.§
(2)bekezdés c/ pontja), így a Be. 361.§
(1)bekezdése értelmében az ítélőtábla nyilvános ülést tartott az ügyben. Az elsőfokú bíróság ítéletének
  1. oldala a
  2. bekezdést követően az ügyben bűnjelként szereplő üvegszálas bot lefoglalásának körülményeit illetően egészítendő ki a nyomozati iratok
  3. oldalán szereplő jelentés
  4. bekezdésében foglaltak szerint: A helyszín közelében lámpaoszlopnak támasztva egy körülbelül két méter hosszúságú körülbelül egy centiméter átmérőjű fehér színű üvegszálas anyagú rúd volt található, melyet a helyszínt biztosító ... r.ftzls. elmondása szerint a
  5. számmal az úttal átellenben lévő gazos területen észlelt a fűben, és amelyen középtájon kb. 1 méter hosszan vérgyanús szennyeződés látható. Az így helyesbített tényállás most már hiányosságoktól mentes, felülbírálatra alkalmas a Be. 352.§
(1)pontja alapján, ennek megfelelően irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 352.§
(2)bekezdéséből következőleg. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállás alapján törvénysértés nélkül vont következtetést a vádlott bűnösségére. A vádlott által elkövetett cselekmények minősítése is kifogástalan. Az elsőfokú bíróság helyesen a vádlott védekezését el nem fogadva a tanúvallomások és a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján állapította meg a tényállást. A rögzített tényállásból látható, hogy mindvégig a vádlott volt támadó pozícióban, e körben is indokolási kötelezettségének messzemenően eleget tett az elsőfokú bíróság. Az irányadó tényállás figyelembe vételével jogos védelmi helyzet kérdésköre nem merült fel, így nem osztotta az ítélőtábla azt a védői álláspontot, miszerint a megyei bíróságnak a jogos védelmi helyzet kérdéskörét vizsgálnia kellett volna. Tény, hogy a vádbeli napon a vádlott maga is szenvedett el sérüléseket, melyek kapcsán az ítélet
  1. oldalán
  2. bekezdésében kifogástalanul rögzíti: vádlott a megjelölt időpontban utóbb meg nem állapítható módon a homlok jobb oldalán, a hajas fejbőr vonalában kb. 8 cm hosszú, a csontos alapig hatoló roncsolt szélű sebet szenvedett el, míg a jobb oldalon kb. 5 cm hosszú, felületes, roncsolt szélű, bőrseb sérülése keletkezett, mely sérülések 8 napon belül gyógyultak. Az elsőfokú bíróság mérlegeléssel megállapított tényállásában egyértelműen állást foglalt abban, hogy a vádlott a jogtalanság talaján állt és bár a vádbeli napon sérüléseket szenvedett, de nem lehetett rögzíteni miként szenvedte el ezeket a sérüléseket. A másodfokú eljárásban érvényesül a bizonyítékok felülértékelésének a tilalma, ebből kifolyólag a felmentésre irányuló fellebbezések nem vezethettek eredményre a Be. 352.§
(1)és
(3)bekezdéseiből következőleg. A büntetés kiszabásánál a megyei bíróság teljes körűen számba vette az enyhítő és a súlyosító körülményeket, azonban helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott a Btk. 137.§ 15. pontja értelmében különös visszaesőnek tekintendő. A hivatkozott törvényhely kimondja, hogy különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyan olyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. A jogalkotó a hasonló jellegű bűncselekmények körét az egyes különös részi törvényi tényállásoknál külön taglalja, így a Btk. 166.§
(5)bekezdésében, továbbá a Btk. 333.§
  1. pontjában. A vádlott már volt büntetve élet elleni bűncselekményért, tehát a Btk. 137.§
  2. pontja értelmében visszaeső és erre tekintettel is inkább enyhe, mint súlyos az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés. A büntetés lényeges súlyosítására azonban nem talált lehetőséget az ítélőtábla. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései helyesek és törvényesek. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta azt. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381.§
(1)bekezdés és 338.§
(1)bekezdésén alapszik. Debrecen,
  1. november
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 8.B.583/2008/
  3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
  4. november
  5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.