Pf.21575/2009/2 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdése alapján. Igényt nyújtottak be az ... határozatok közzététele érdekében az Avtv. 20. §

(1)és

(5)bekezdése alapján a közérdekű adatról szóló tájékoztatásnak az Einfo. törvényben megjelölt technikai eszköz alkalmazásával történő megismerése iránt. Az alperesek 2009. március 27-i válaszukban közölték, hogy minden közérdekű információ a ... internetes oldalon megjelenik. Az Einfo. törvény 12/A. §

(2)bekezdése nem az

1. évi C. törvény (Ve.) közzétételre kijelölt határozatok körét bővíti, hanem meghatározza, hogy azokat a Magyar Közlöny mely részében kell megjelentetni. A kérelmezők által megjelölt ... határozatoknak a Magyar Közlöny Határozatok Tárában való közzétételét nem tartották indokoltnak. A felperes
2. április 16-án nyújtott be kereseti kérelmet, amelyben az Avtv.
3. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 2005. évi XC. törvény 12/A. §

(2)bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperesek jogsértést követtek el, amikor a Határozatok Tárában nem tették közzé valamennyi ... határozatot és elutasították erre irányuló kérelmét. Kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket, hogy tegyék közzé a Magyar Közlöny IX. rész Határozatok Tára című hivatalos lapban az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 1 napon belül a korábbi kérelemben megjelölt határozatokat, a kérelem elutasítása miatt a kereset benyújtásáig meghozott, de közzé nem tett határozatokat, a kereset benyújtását követően meghozandó valamennyi határozatot, továbbá az ítélet jogerőre emelkedését követően hozott határozatokat, azok meghozatalától számított 1 napon belül. A teljesítési határidő megjelölését arra alapította a felperes, hogy az ... határozatokat már a meghozataluk napján a ... honlapra felhelyezik, ezért lehetőség van az 1 napos teljesítési határidő elrendelésére. A felperes keresetében előadta, hogy a kért megállapítás a felperes jogainak megóvása érdekében szükséges, mivel a közérdekű adat Hivatalos értesítőben való megismerhetőségének elmaradása miatt a felperes sérelmet szenvedett. A marasztalásra irányuló kereseti kérelemmel kapcsolatban a felperes arra hivatkozott, hogy a közérdekű adat kiadására irányuló felperesi kérelem nem magának az ... határozatban foglalt adatnak a megismerésére, hanem meghatározott rendben és teljességi körben a hivatalos lapban való közzététel útján történő megismerhetőségének kikényszeríthetőségére vonatkozik. Utalt az Avtv. 19. §

(2)bekezdésére, a 2005. évi XC. tv. 12-12/A. §-aira, amelyek alapján az ... határozatokat a Határozatok Tárában közzé kell tenni, nem csak a felperes által megjelölt honlapon. Előadta, hogy a Magyar Közlöny és a Határozatok Tára két különböző kiadványnak minősül, az Einfo. törvény 12/A. §

(2)bekezdése alapján pedig az ... valamennyi határozatát a Határozatok Tárában kell közzétenni. Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem nyújtott be, a tárgyaláson sem jelent meg. A II. rendű alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kvk.I.37.1722009/

1. számú végzésére. Előadta, hogy csak azokat az ... határozatokat kell a Magyar Közlönyben közzétenni, amelyeket a Ve. kifejezetten előír, a Magyar Közlöny címrendje alapján azonban ezeket a határozatokat kizárólag a Határozatok Tárában lehet közzétenni. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 325 forint perköltséget. Ítélete indokolásában elsőként a Pp.
2. §-a alapján azt fejtette ki, hogy megállapítási kereseti kérelem csak és kizárólag akkor terjeszthető elő, ha ennek valamennyi konjunktív feltétele fennáll, tehát az alperesekkel szembeni jogvédelem szükségessége és a teljesítés követelésének kizártsága. A felperes eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogását az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, mivel a felperes megállapítási kereseti kérelme tekintetében a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján felhívta a felperest a keresetlevél hiányainak pótlására, amit a felperes teljesített, így sor került a soron kívüli tárgyalás kitűzésére. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a Pp.

1. §-ában meghatározott megállapítási kereset feltétele nem áll fenn, ugyanis a felperes kötelezésre irányuló kereseti kérelmet is előterjesztett, ezért a megállapítás iránti keresetet elutasította. Az Avtv.
2. §

(2)bekezdése, a 20. §

(1)és

(5)bekezdése valamint az elektronikus információszabadságról szóló

1. évi XC. törvény (Einfo. tv )
2. §-a és 12/A. §-ai alapján előterjesztett kereseti kérelem körében megállapította, hogy az nem volt vitás, hogy az alperesek az ... határozatokat a ... honlapon nyilvánosságra hozzák. Az Alkotmány
3. §

(1)bekezdésében és a 32/

1. (V. 29.) AB határozatban leírtak alapján megállapította, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog érvényesüléséhez az szükséges, hogy az állampolgárok megismerjék a közérdek szempontjából szükséges információkat. Utalt az Avtv. Preambulumában foglaltakra és az
2. §

(1)bekezdésére, továbbá az Einfo. törvény

1. §-ára. Mindezek alapján figyelemmel az Avtv.
2. és
3. §-ában foglaltakra is a szabályozás célja az, hogy a közérdekű adat megismerhető legyen. Ennek megfelelően eleget tesz a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének a közfeladatot ellátó szerv, ha a kezelésében levő közérdekű adatot nyilvánosságra hozza, vagy más módon bárki számára hozzáférhetővé teszi. Hivatkozott a BH 2004/
4. eseti döntésben foglaltakra, miszerint amennyiben a közfeladatot ellátó szerv a kezelésében levő közérdekű adatot már nyilvánosságra hozta vagy közzé tette, vagy más módon bárki számára hozzáférhetővé tette, akkor ezáltal eleget tett a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének. Megállapította, hogy a felperes saját előadása szerint az ... határozatokat a megjelölt honlapon szabadon megismerheti, tehát azokat már nyilvánosságra hozták, így a keresetet elutasította. Utalt arra is, hogy a felperes keresete az alperesek feladatkörébe tartozó ügyekre vonatkozik, azaz az Avtv.
5. §

(1)bekezdésében foglaltakra, nem pedig az alperesek tevékenységével kapcsolatos legfontosabb adatokra, tehát az Avtv. 19. §

(2)bekezdésére. Az Avtv. 20. §

(5)bekezdésével kapcsolatban pedig azt fejtette ki, hogy ha a szerv a közérdekű adatot már nyilvánosságra hozta, egyedi kérelemre közvetlen adatszolgáltatásra nem kötelezhető. A perköltség viseléséről a Pp. 77. §-a és 78. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az I. rendű alperesnek perköltsége nem merült fel, ezért a határozathozatalt ebben a körben mellőzte, a II. rendű alperes perköltségét pedig 325 forint parkolási díjban állapította meg és arra kötelezte a felperest. Az illetékről való határozathozatalt az Itv. 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján mellőzte. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte elsődlegesen, másodlagosan pedig az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte keresetének megfelelően. Kérte az alperesek első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését is. Fellebbezése indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú ítélet sérti és anyagi és eljárási jogszabályokat. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem a felperes keresetét bírálta el, illetve a felperes keresetéről nem döntött. A felperes ugyanis a

1. évi XC. törvény 12-12/A. § megsértését kifogásolva a jogsértés megállapítását és a közzétenni elmulasztott, valamint a jövőben esedékessé váló ... határozatoknak a Hivatalos értesítő című lapban való közzétételére kérte az alpereseket kötelezni, arra hivatkozással, hogy a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének az alperesek nem a jogszabály szerint tesznek eleget. Az elsőfokú bíróság azonban a keresetet akként tekintette, mintha az az ... határozatok tartalmának megismerésére és a határozatok kiadására vonatkozna. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a kereset jogi alapját képező Einfo. tv. 12-12/A. §-át meg sem említette az indokolásban, és nem fejtette ki, hogy miért alaptalan az a kereset, miszerint az alperesek kötelezését kérte arra, hogy a Határozatok Tárában az ... határozatokat mint közérdekű adatokat rendszeresen, kivétel nélkül közzétegye, mivel ezt a közzétételi kötelezettségét az információszabadságról szóló törvény előírja. Ezzel az elsőfokú bíróság nem tett eleget a Pp.
2. §

(1)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének sem. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem foglalhatott volna állást az elutasítás kérdésében a II. rendű alperes perbeli védekezésén túlmenően. Az ítéleti döntés a perben előterjesztett ellenkérelem kereteit túllépi, ezért jogszabálysértő abban a részében, amikor az Avtv. szabályozási céljára hivatkozik, és erre irányuló ellenkérelem hiányában vitatja az adatigénylőnek azt a jogát, hogy a közérdekű adat törvényben foglalt közzétételének módját ne kényszeríthetné ki. A II. rendű alperes írásbeli elutasító válaszában és a 2009. június 18-i iratában kifejtett indokokra hivatkozással a felperes előadta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem meríti ki a Pp. 215. §-ában foglalt kereseti jogokat, mivel a kereset tárgyában határozatot nem hozott, másrészt az alperes ellenkérelme hiányában ítélt meg olyan kérdéseket, amelyekre nem volt jogosult. Ezért szükséges az elsőfokú tárgyalás megismétlése a Pp. 252. §

(2)bekezdése alapján. A felperes hivatkozott arra, hogy az alperesek az Avtv. 19. §

(1)bekezdése alapján közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, a feladatkörükbe tartozó ügyekben kötelesek tehát elősegíteni a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását. Az érintett szervek feladatkörébe tartozó ügy az I. rendű alperes által meghozott ... határozatok meghozatala, és ezek nyilvánosságra hozatala. Utalt az Avtv. 19. §

(2)bekezdésében foglaltakra, valamint az elektronikus információszabadságról szóló Einfo törvény 12/A. §

(1)és

(2)bekezdésére. Mindezekből következően

1. január 1-től az I. rendű alperes valamennyi határozatát közé kell tenni a Határozatok Tárában. Az I. rendű alperes valamennyi határozata azonban nem került közzétételre a Határozatok Tárában. Elmulasztották az alperesek közzétenni az alperesekhez írt adatszolgáltatási iránti kérelem előterjesztése idején a
2. februárjában meghozott és a felperes által megjelölt 5 db ... határozatot. A felperesi kérelem ezen határozatoknak a szolgáltatására és a jövőben meghozandó határozatoknak a Határozatok Tárában történő közzétételére vonatkozott. Utalt az Avtv.
3. §

(5)bekezdésében foglaltakra. Mivel jogszabály rendeli el az ... határozatoknak a Határozatok Tárában való közzétételét, ezért a felperes a 2005. évi XC. törvény 12/A. §

(2)bekezdése alapján jogszerűen és joggal igényelte ezen adatoknak ilyen módon történő közzétételét, függetlenül attól, hogy a ... honlapon a határozatok közzétételre kerülnek vagy sem. Arra is hivatkozott, hogy a Határozatok Tára a jogalkotásról szóló

1. évi XI. törvény (Jat.)
2. §-a értelmében a hivatalos lap és ezáltal a lapban az ... határozatok a későbbiekben is kivétel nélkül teljes terjedelemben, hitelesen fellelhetők. A ... internetes honlapon, ahol jelenleg közzéteszik az ... határozatokat nem tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. Az Avtv.
3. §

(5)bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a közérdekű adatok megismerésének módját, technikai eszközét jelen esetben nem a felperes határozta meg, hanem a jogszabály, és a felperes mint közérdekű adatigénylő már a keresetében jelezte, hogy a jogszabályban foglaltak szerint kíván élni ezzel a lehetőséggel, és a Határozatok Tárában az ... határozatait megismerni. A hivatalos lapban történő közzététel egyszerűbb és egyértelműbb, mint az internetes honlapon való megjelentetés. Hivatkozott ezt követően az Alkotmány 61. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakra, továbbá az Avtv. 19. §

(2)bekezdésére és Einfo. törvény rendelkezéseire. Előadta, hogy a BH 2004/

1. eseti döntés nem alkalmazható a perbeli esetre, ugyanis az ... határozatoknak a Határozatok Tárában való közzétételét elrendelő Einfo. törvény 12/A. §-a
2. január 1-jén lépett hatályba, míg az eseti döntés
3. évben meghozott határozat volt. A perbeli tényállás más mint az eseti döntésben meghatározott tényállás, mindemellett éppen annak alátámasztására szolgálhat a döntés, hogy a felperes keresete alapos volt, mert a jogszabályban foglalt közzétételi kötelezettség nem teljesítése esetén a felperes joggal igényelhette a jogszabályban foglalt közzétételt. Azt is kifejtette, hogy a
4. évi XC. törvény a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog keretébe tartozóként szabályozza az
5. § és
6. §

(1)bekezdés c) pontjában foglalt jogosultságokat. Ebbe a körbe tartozik az, hogy a közfeladatot ellátó szerv honlapján kívül a Határozatok Tárában közzé kell tenni az ... határozatait, amit az alperesek elmulasztottak egyes határozatok tekintetében. A megállapítási kereseti kérelemmel kapcsolatban előadta, hogy azt olyan időben terjesztette elő, amikor észlelte, hogy az ... határozatok meghozatali idejéhez képest egyes határozatok közzétételre kerültek, míg mások nem jelentek meg a Határozatok Tárában. Tehát az alperesek a jogszabályban foglalt közzétételi kötelezettség tekintetében késedelembe estek. Jelen esetben tehát a felperesnek az ... határozathoz mint közérdekű adathoz a Határozatok Tárában az Einfo. törvény 12/A. §-a alapján külön kérelem előterjesztése és keresetindítás nélkül hozzá kellett volna jutnia, mivel az alpereseknek jogszabályban foglalt kötelezettségük megszegéséről van szó. Kifejtette, hogy a közérdekű adat meghatározott technikai eszközzel és módon való szolgáltatásának kikényszerítése iránti igény, ha a közérdekű adat szolgáltatását egyébként jogszabály rendeli el, akkor válik esedékessé, amikor a közérdekű adatot az érintett szervezet egyébként nyilvánosságra hozza. A felperes teljesítést nem követelhet, mert a közérdekű adatokat a felperes nem magának kívánja kiadni, másrészt pedig az adott kötelezettség azáltal lejárt, hogy egyes ... határozatokat az alperesek megjelentettek, míg más ... határozatok megjelentetését mellőzték. A felperes jogainak megóvása érdekében szükséges a jogsértés megállapítása, mert a felperes az alperesek jogsértése miatt a mai napig a Határozatok Tárában nem jutott hozzá teljes körűen, rendszerezetten, szerkesztett formában a határozatokhoz, mint közérdekű adatokhoz. Ezen túlmenően nem polgári jogi jogszabályon alapul a megállapítási kereset, hanem közjogi szabályokon, a közjogi jogszabály jellemzője pedig, hogy a polgár nem mellérendeltségi, hanem alárendeltségi kapcsolatban van az állami szervvel. Hivatkozott az Alkotmány 8. §

(1)és

(2)bekezdésére, a 70/K. §-ra. Megjelölte azokat a határozatokat, amelyet a keresetlevél benyújtásáig az ... nem tett közzé. Kérte az alperesek perköltségben marasztalását, amelynek mértékét az elsőfokú eljárásban a már előterjesztett összegben, a fellebbezési eljárásban munkadíjként a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése szerinti 10.000 forintos összegben, míg készkiadásként 800 forint összegben kérte megállapítani. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, arra alapított érdemi döntése helytálló, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdésének és a Pp. 254. §

(3)bekezdésének megfelelően helybenhagyta, annak indokai alapján. A felperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a következőket emeli ki. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezésére figyelemmel elsőként azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság elkövetett-e olyan eljárási szabálysértést, ami az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megismétlését indokolja [Pp. 252. §

(2)bekezdése]. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést, így a felperesnek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési kérelme megalapozatlan. A Pp. 213. §

(1)bekezdése szerint az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. Ez a rendelkezés az ítélet teljességének követelményét fejezi ki, tehát azt, hogy az ítéletnek ki kell terjednie a kereseti, viszontkereseti kérelmekre valamint az ellenkérelemre, beszámítási kifogásra. Emellett a Pp.

1. §-a értelmében a bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság teljes körűen foglalkozott a felperes által előterjesztett kereseti kérelmekkel, elbírálta mind a megállapítási, mind a marasztalási kereseti kérelmet, döntése meghozatalakor pedig nem terjeszkedett túl a II. rendű alperes ellenkérelmén, csupán a jogvita elbírálása körében értelmezte az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket. A Pp.
2. §

(1)bekezdésében előírt indokolási kötelezettségének is eleget tett az elsőfokú bíróság, amikor ítéletében részletesen megindokolta, miért nem kötelezhetőek az alperesek a határozataik Határozatok Tárában való közzétételére. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla érdemben bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. A Pp.

1. §-a kimondja, hogy ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Ebből következően a megállapítási kereseti kérelemnek két konjunktív feltétele van, egyrészt a felperes alperesekkel szemben felmerülő jogvédelmének szükségessége, másrészt pedig az, hogy a felperes teljesítést ne követelhessen. A két feltételnek együttesen kell fennállnia, tehát az egyik feltétel hiánya a kereset érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi. A Pp.
2. §-ában írt törvényi feltételek fennállását a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia. Ennek megfelelően amennyiben marasztalásnak helye van, megállapítási kereset nem terjeszthető elő, még akkor sem, ha az érintett jogos érdekei védelme azt indokolná. A felperes által előterjesztett kereseti kérelem közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos igény, amely tekintetében az Alkotmány
3. §

(1)bekezdésében biztosított jogosultság alapján a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló

1. évi LXIII. törvény (Avtv.) biztosít lehetőséget azok megismerése iránti igény, elutasítás esetén pedig kereseti kérelem előterjesztésére (19-
2. §). Mindezek alapján helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felperes megállapítás iránti keresetét - a törvényi feltételek fennállásának hiányában elutasította. A felperes előadása szerint az ... határozatok a ... honlapon meghozataluk napján már megismerhetőek. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperesek ezzel eleget tesznek a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos kötelezettségüknek, így nem kötelezhetőek a határozatok Határozatok Tárában való közzétételére. Az Avtv.
3. §

(1)bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Az Avtv. 19. §

(2)bekezdése szerint az állami, önkormányzati vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. Ezen törvény szerint a tájékoztatás módját és a vonatkozó adatok körét jogszabály állapítja meg. Az elektronikus információszabadságról szóló

1. évi XC. törvény (Einfo. törvény.)
2. §-a kimondja, hogy a törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmenetesen közzétegyék. Az Einfo. törvény
3. §-a a Magyar Közlöny elektronikus közzétételével foglalkozik. A törvény 12/A. §

(1)bekezdése szerint a határozatok Tárát és a Hivatalos értesítőt a Magyar Közlöny mellékleteként történő közzététellel, a 12. § alkalmazásával kell kiadni. A

(2)bekezdés értelmében a Határozatok Tára tartalmazza - a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével - a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az I.rendű alperes neve határozatait, valamint a miniszterek azon határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a miniszter kezdeményezi. A

(3)bekezdés szerint a Hivatalos értesítő tartalmazza a jogalkotásról szóló törvény szerinti utasítások és jogi iránymutatások szövegét, valamint azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy miniszter, illetve a közzététel kezdeményezésére jogszabály által kötelezett személy kezdeményezi. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 57. §

(1)bekezdése alapján a Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny. Az 58. §

(1)bekezdése szerint a Határozatok Tára hivatalos lap; a köztársasági elnöknek és a Kormánynak azokat a határozatait közli, amelyeknek a Határozatok Tárában való közzétételét a köztársasági elnök, illetőleg a Kormány elrendelte. A

(2)bekezdés értelmében a Határozatok Tárában lehet közzétenni a kormánybizottságok határozatait és egyéb olyan közleményeket, amelyek közzétételét a Határozatok Tára szerkesztője engedélyezte. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 29/C. §

(5)bekezdése szerint a választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével nyilvánosságra hozza. Ezen kötelezettségüknek az alperesek a honlapon való megjelentetéssel eleget tesznek. A Ve. ezen túlmenően konkrétan meghatározza, hogy mely határozatokat kell a Magyar Közlönyben is közzétenni [Ve. 99/C. §

(2)bekezdés, 117. §

(2)bekezdés]. Ennek alapján megállapítható, hogy az alpereseket nem terheli valamennyi határozat tekintetében a hivatalos lapban való közzététel kötelezettsége. A felperes hivatkozásával ellentétben a Magyar Közlönynek és a Határozatok Tárának nincs külön felelős szerkesztője, helyesen utalt arra az elsőfokú ítélet, hogy egy hivatalos lapról van szó. Az Avtv. 20. §

(1)bekezdésében szabályozott közérdekű adat megismerése iránti adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben az aránytalan költséggel nem jár - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni [Avtv. 20. §

(5)bekezdés]. Mindezek alapján olyan rendelkezést a jogszabály nem tartalmaz, hogy a közérdekű adatot igénylő személy kérhetné az adatok hivatalos lapban való közzétételét. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást a peres felek jogvitájában, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A per tárgyi illetékmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési illetékről nem kellett rendelkezni [Itv. 57. §

(1)bekezdés o) pont]. A pernyertes alperesek részéről a fellebbezési eljárással kapcsolatban költség nem merült fel, ezért ebben a körben sem kellett a másodfokú bíróságnak határozatot hoznia. Budapest,

1. január
2. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. . Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró