← Magyarország

Kfv.37339/2009/4 – Kúria

Kfv.IV.37.339/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vörös Ildikó ügyvéd /6721 Szeged, Vadász u. 8./ által képviselt I. rendű és II. rendű felperesnek a jogtanácsos által képviselt Csongrád Megyei Földhivatal /6720 Szeged, Horváth Mihály u. 1/b./ alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 14.K.22.893/2008/

  1. számon
  2. február
  3. napján hozott jogerős ítélete ellen az alperes által
  4. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 14.K.22.893/2008/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperesek keresetét elutasítja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 40.000 /negyvenezer/ forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - egyetemlegesen 16.500 /tizenhatezer-ötszáz/ forint kereseti és 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az I. rendű felperes a tulajdonát képező szántó, illetve gyep (rét) művelési ágú ingatlanok, és ingatlantulajdoni hányadok tulajdonjogának elcserélése érdekében a II. rendű felperessel
  6. július
  7. napján csereszerződést kötött. A szerződés szerint az I. rendű felperes ingatlan-tulajdoni illetőségeit a II. rendű felperes tulajdonát képező takarmánykukoricára cserélte. A felperesek között létrejött csereszerződést szerkesztő jogi képviselő - a felperesek képviseletében eljárva - tulajdonjogbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő
  8. augusztus
  9. napján, a Földhivatal Kirendeltségénél. A körzeti földhivatal kirendeltsége mint első fokon eljárt ingatlanügyi hatóság -
  10. szeptember 3-án kelt 37.121/
  11. számú határozatával a felperesek által előterjesztett tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet elutasította, az ingatlannyilvántartásról szóló
  12. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
  13. § /1/ bekezdésében, valamint a termőföldről szóló
  14. évi LV. törvény /a továbbiakban: Tft./
  15. § /2/ bekezdésében foglaltak alapján. A Tft. említett rendelkezése szerint termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes
  16. november 17én kelt 30427-4/
  17. számú határozatával - a fellebbezések elutasításával - az első fokon hozott határozatot helybenhagyta. Egyben elrendelte az érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról a fellebbezés tényének törlését. Az alperesi határozat indokolásában megállapította, hogy a
  18. július
  19. napján kelt - de az elsőfokú ingatlanügyi hatósághoz csak
  20. augusztus
  21. napján benyújtott - csereszerződés alapján kérelmezett tulajdonjog-bejegyzést, illetve a fellebbezést azért kellett elutasítani, mert a Tft. módosított
  22. § /2/ bekezdése szerint termőföld tulajdonjogát csere jogcímén (más feltételek mellett) csak akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget. A Tft. említett módosítása
  23. augusztus 1-jén lépett hatályba. Az Inytv.
  24. § /1/ bekezdése alapján pedig az ingatlanügyi hatóság a beadványokat a hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint köteles elintézni. A
  25. augusztus 8-án benyújtott ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelem esetén - a módosító rendelkezések alapján - már alkalmazni kellett a Tft.
  26. § /2/ bekezdésének a felperesek által kérelmezett bejegyzést meg nem engedő rendelkezését. Az alperes szerint a törvénymódosítás hatálybalépése előtt a felek által kötött csereszerződésnek a módosítás hatálybalépése után történt benyújtása vezetett oda, hogy a módosított rendelkezések alapján alkalmazni kellett a Tft.
  27. § /1/ bekezdésének rendelkezését, mely szerint a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Az Inytv.
  28. § /1/ bekezdése szerint a bejegyzési kérelmet el kell utasítani, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi, vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az alperesi határozat ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a felperesek terjesztettek elő bírósági felülvizsgálat iránt keresetet, melyben annak megváltoztatását és a kérelemnek helyt adó döntés meghozatalát kérték. Álláspontjuk szerint a Tft. módosításáról szóló
  29. évi XXXVI. törvény /a továbbiakban: Tftm./ csereszerződésekkel kapcsolatos korlátozó rendelkezése csak
  30. augusztus 1-jén lépett hatályba; az általuk a hatálybalépés előtt kötött szerződés alapján az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog-változást át kellett volna vezetnie. Mivel a csereszerződés
  31. július
  32. napján történt megkötésekor a korlátozó rendelkezések még nem voltak hatályban, ezért a szerződés érvénytelennek nem tekinthető. Az alperes ellenkérelmében az Inytv.
  33. § /1/ bekezdésében foglalt - a beadványok benyújtásakor hatályos - jogszabályi rendelkezések szerinti eljárási kötelezettségét hangsúlyozta. A bíróság a I. és a II. rendű felperesek keresetét megalapozottnak találta, ezért ítéletével az alperes 30427-4/
  34. számú határozatát megváltoztatta, és a Körzeti Földhivatal Kirendeltségénél az I. rendű felperes tulajdonaként nyilvántartott ingatlanokra, illetve azok meghatározott tulajdoni hányadára csere jogcímén - a tulajdonjognak a II. rendű felperes javára történő bejegyzését rendelte el; egyidejűleg rendelkezett az I. rendű felperes tulajdonjogának törléséről is. A bíróság hangsúlyozta, hogy a Tftm.
  35. §-ában foglalt hatályba léptető rendelkezésből következően a csere jogcímén való tulajdonszerzésre vonatkozó korlátozó rendelkezések csak
  36. augusztus 1-től hatályosak. Kifejtette, hogy a jogalkotásról szóló
  37. évi XI. törvény
  38. § /2/ bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé, így a perbeli csereszerződés nem tekinthető tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződésként semmisnek. Az Inytv.
  39. § /1/ bekezdése alapján az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztés időpontjában hatályos, alkalmazandó jogszabály megítélése során a bíróság abból indult ki, hogy a szerződésre a megkötés időpontjában milyen jogszabályt kellett alkalmazni. A bíróság így kizárólag a szerződés létrejöttének időpontját tekintette irányadónak, így az alperestől eltérően nem a bejegyzési kérelem benyújtásakor hatályos jogi rendelkezéseket, hanem a
  40. július 25-én hatályos szabályokat tekintette alkalmazandónak. A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak megváltoztatását; egyben az I. és II. rendű felperesek keresetének elutasítását, az alperesi határozat hatályában való fenntartása mellett. Az alperes szerint az ítélet azért törvénysértő, mert az Inytv.
  41. § /1/ bekezdésébe ütközik. E rendelkezést a bíróság törvénysértően és tévesen értelmezte úgy, hogy az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztés időpontjában hatályos, alkalmazandó jogszabálynak azt kell tekinteni, amely az adott szerződésre a megkötés időpontjára figyelemmel hatályos. Ebből következően olyan jogszabály alkalmazását rendelte el a bíróság, amely a kérelem előterjesztésének időpontjában már nemcsak hatálytalan volt, hanem nem is volt alkalmazható. Az alperes a felülvizsgálati kérelemben utalt arra, hogy a Tftm. indokolása szerint a hatálybalépésről rendelkező
  42. § - az Inytv.
  43. § /1/ bekezdésében foglaltakra tekintettel - további átmeneti rendelkezés megalkotását nem tartotta szükségesnek. Ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy a Ptk.
  44. § /2/ bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogának átruházásához a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére is szükség van. A tulajdon átruházására irányuló szerződés önmagában csak elévülő, kötelmi jogi jogcímet teremt a tulajdonjog bejegyzésére. Ha a vevő érvényes szerződése ellenére - utóbb bekövetkezett jogszabályi változás folytán - nem tud tulajdont szerezni, akkor ez a szerződés teljesítésének a Ptk.
  45. § /1/ bekezdése szerinti lehetetlenné válását, és ennek következtében a szerződés megszűnését jelenti; ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság BH
  47. számon közzétett jogesete is megerősíti. Az alperesi álláspont szerint tehát a perbeli szerződés megkötése idején érvényes volt, de utóbb bekövetkezett jogszabályváltozás folytán, az ingatlanügyi hatósághoz bejegyzés céljából történt benyújtáskor már utólag alkalmatlanná vált az ingatlannyilvántartási bejegyzésre. Az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetén alkalmazandó eljárásról rendelkező Inytv.
  48. § /1/ bekezdés alperesi határozat meghozatalakor történő alkalmazását a Tft.
  49. § /1/ bekezdése alapozta meg. E rendelkezés szerint, ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon termőföld tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelenségére irányadó szabályok szerint köteles eljárni. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte; előadva, hogy a Csongrád Megyei Bíróság ítélete a jogszabályoknak mindenben megfelel, mert az (alperes által sem vitatottan) érvényesen létrejött csereszerződés ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének alapjául nem a Tftm-mel módosított Tft.
  50. § /2/ bekezdésének rendelkezése, hanem a szerződés megkötésekor irányadó rendelkezése szolgált. Mivel a csereszerződést az Inytv.
  51. § /1/ és /4/ bekezdésében előírt 30 napos határidőn belül nyújtotta be az ingatlanügyi hatóság részére, ezért a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell eljárni; ellenkező esetben a Tftm-mel megállapított új szabályok visszamenőleges alkalmazására került volna sor. A felperes hangsúlyozta, hogy a Tft. eredeti
  52. §-ában foglalt hatályba léptető rendelkezés alkalmazása azért volt téves, mert az nem a Tftm., hanem a Tft. eredeti szövegének hatálybalépését szolgálta. Az érvényesen létrejött, és határidőben bejegyzésre benyújtott szerződések alapján a tulajdonjog-változás átvezetését az alperes, illetve az elsőfokú hatóság nem tagadhatta volna meg. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A perbeli csereszerződésben a felperesek termőföld tulajdonjogát, illetve tulajdoni hányadát cserélték el ingóra (takarmánykukorica). A Legfelsőbb Bíróság szerint az alperes határozatában és felülvizsgálati kérelmében helyesen utalt az Inytv.
  53. § /1/ bekezdésére, mely szerint a beadványokat az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. Annak ellenére, hogy a
  54. § /1/ bekezdése az ingatlannyilvántartási eljárásról szóló rendelkezések között található, nem tesz különbséget az eljárási, illetve anyagi jogi természetű jogszabályok alkalmazása között. E rendelkezés alapján a
  55. augusztus 8-án az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott csereszerződés bejegyzésre alkalmas voltát az azon a napon hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kellett elbírálni. A
  56. augusztus 1-jével módosult Tft. termőföld tulajdonjogának csere jogcímén történő megszerzését akkor tette törvényesen lehetővé, ha a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget. A Tft.
  57. § /1/ bekezdése szerint, ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel a Tft-ben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba (ilyen az új
  58. § /2/ bekezdése is) ütköző módon termőföld tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el. E rendelkezés alapján helyes volt az alperesi határozatban az Inytv.
  59. § /1/ bekezdésének alkalmazása. Az Inytv.
  60. /1/ bekezdése szerint pedig el kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak (perbeli esetben a
  61. július 25-én kötött csereszerződésnek) olyan tartalmi hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. A nyilvánvaló, és a Tft.
  62. § /2/ bekezdésén alapuló, érvénytelenség a perbeli csereszerződésből önmagából megállapítható. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a Tftm.
  63. június 24-én került kihirdetésre, hatálybalépése a kihirdetést követő második hónap első napján (
  64. augusztus 1-jén) történt. A csereszerződés felek általi megkötésekor (
  65. július 25-én) a Tftm. által megállapított új tulajdonszerzési korlát már ismert volt. A Tftm. kihirdetése és hatálybalépése közötti idő hosszabb volt, mint az Inytv.
  66. §-ában az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okiratoknak az ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtására előírt 30 napos határidő. A perbeli esetben a felpereseknek lehetősége lett volna a Tftm. kihirdetése és hatálybalépése közötti időben (az ún. vacatio legis időszakában) a bejegyzési kérelem előterjesztésére, mely esetben az ingatlanügyi hatóságnak az Inytv.
  67. § /1/ bekezdése alapján az akkor hatályos, tehát a módosítás előtti, jogszabályi rendelkezések alkalmazásával kellett volna eljárni. A jogerős ítélet jogszabálysértő jellegének megállapításához vezetett az, hogy a bíróság tévesen minősítette a Tftm.
  68. augusztus 1-jén történt hatálybalépését a csereszerződések tekintetében visszaható hatályú jogalkotásnak. A Ptk.
  69. § /3/ bekezdése szerint az ingatlan tulajdonjogában bekövetkezett változáshoz a tulajdonváltozásnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésére is szükség van. Az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés közigazgatási hatósági eljárásban történik. A közigazgatási hatósági eljárásban általában a kérelem benyújtásakor hatályos szabályok szerint kell eljárni. Így rendelkezik az Inytv.
  70. § /1/ bekezdése is, mely egyértelműen rögzíti, hogy az okirat, illetve a bejegyzési kérelem előterjesztése idején hatályos rendelkezések alapján kell a beadványokat elintézni. A tulajdonosváltozás átvezetésére irányuló kérelmüket a felperesek
  71. augusztus 8-án terjesztették elő; ehhez képest a termőföldekre vonatkozó csereszerződésekkel kapcsolatos szigorú szabály már hét napja hatályban volt. Ez azt jelenti, hogy a Tftm-mel megállapított új, korlátozó szabályok korábban lépek hatályba, mint ahogyan a felek az ingatlan-nyilvántartási eljárást kezdeményezték. E helyzet megítélésénél nem annak van jelentősége, hogy a jogi képviselő a törvényben meghatározott 30 napos határidőn belül kezdeményezte az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását, hanem annak, hogy amikor azt kezdeményezte, már hatályban voltak a korlátozó rendelkezések. Az Országgyűlés a Tftm. kihirdetése és hatálybalépése között kellő időt hagyott arra, hogy a jogalanyok felkészülhessenek a szigorító rendelkezésből fakadó adott esetben jogviszonyaikat, szerződéseiket, vagy tervezett, jogi hatású lépéseiket érintő változásokra. A bíróság jogerős ítéletében elrendelt ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése azt eredményezné, hogy az Országgyűlés által kihirdetett, majd
  72. augusztus 1-jén hatályba lépett tulajdonszerzési korlátozás, annak hatálybalépését követően, nem kerülne alkalmazásra a felperesek ingatlan-nyilvántartási ügyében. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az Inytv.
  73. § /1/ bekezdésébe,
  74. § /1/ bekezdésébe, valamint a Tft.
  75. § /2/ bekezdésébe, és
  76. § /1/ bekezdésébe ütköző jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
  77. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  78. § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és mivel a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak voltak, az alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltak szerinti új határozat hozatalával a felperesek alaptalan keresetét elutasította. A Pp.
  79. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó
  80. § /1/ bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felpereseket kötelezte az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárás költségeinek, valamint a le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéknek a viselésére. Budapest,
  81. január
  82. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Patyi András sk. előadó bíró, Dr. Kozma György sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.