Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.230/2009/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év február hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő V É G Z É S T: A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 14.Bk.311/2009/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I N D O K O L Á S: A Fővárosi Bíróság a
- július
- napján kelt 14.Bk.311/2009/
- számú végzésével a hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen - a pótmagánvádló által indított - büntetőeljárást megszüntette. A végzést a vádlott tudomásul vette, míg a pótmagánvádló és jogi képviselője a végzés ellen a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be. A pótmagánvádló jogi képviselője fellebbezését írásban is megindokolta. Beadványában kifejtette, hogy a Fővárosi Bíróság végzése súlyosan törvénysértő és megalapozatlan, indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a végzést helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására, ezen belül nyomozás elrendelésére. Fellebbezésének indokolásában a jogi képviselő kifejtette, hogy az eljárás során a hatóságok az ügyben releváns körülmények vizsgálatát nem végezték el és azokat a nyomozó hatóság nem is vonta a vizsgálata körébe. Kifogásolta továbbá, hogy a végzés feltűnően ellentmondásos indokolást tartalmaz, amely miatt álláspontja szerint az megalapozatlan. Beadványában - korábbi álláspontját megismételve - részletesen kifejtette, hogy a vádlott polgármesterként ténylegesen vagyonosodási vizsgálatot folytatott a pótmagánvádlóval szemben, tette ezt hivatali hatáskörének túllépésével, és annak érdekében, hogy a pótmagánvádlónak jogtalan hátrányt okozzon. Ugyanakkor azáltal, hogy a vizsgálat során a pótmagánvádló személyes adatait jogellenesen nagy nyilvánosság elé tárta (a helyi lapban jelentek meg ezek az információk) megvalósította a hivatalos személyként elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettét is. Az előzőekben írtakra tekintettel indítványozta a Fővárosi Bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a büntetőeljárás folytatását a vádlottal szemben. A másodfokú nyilvános ülésen a pótmagánvádló jogi képviselője az írásban előterjesztett fellebbezését változatlan tartalommal fenntartotta. Kifejtette azt az álláspontját, hogy a Fővárosi Bíróság eljárást megszüntető végzése súlyosan törvénysértő, ezért indítványozta annak hatályon kívül helyezését és a büntetőeljárás lefolytatását a vádlott
- polgármesterrel szemben. A pótmagánvádló csatlakozott a jogi képviselője által előterjesztettekhez. A vádlott a nyilvános ülésen nem jelent meg. Jogi képviselője perbeszédében a pótmagánvádló fellebbezésének elutasítását, és a fellebbezéssel megtámadott határozat helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla a pótmagánvádló és jogi képviselője által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Bíróság 14.Bk.311/2009/
- számú végzését a Be. 347.§-ában foglaltakra tekintettel a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A felülbírálat során megállapította, hogy az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság az eljárási szabályokat megtartotta, a pótmagánvádló vádindítványának befogadására törvényesen került sor, az elsőfokú bíróságnak ezzel kapcsolatban kifejtett indokai helytállóak. Az előzményi adatok (elsőfokú végzés 2. oldal 2. bekezdése) a Be. 352.§
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával csupán annyiban szorulnak pontosításra, hogy a pótmagánvádló feljelentését a nyomozó hatóság a
- szeptember
- napján kelt 131-5184/2008.bü számú határozatával utasította el. Az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság a Be. 2.§
(3)bekezdésének felhívása mellett törvényesen fejtette ki, hogy a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések alapján (Be. 343.§
(6)bekezdés) nincs lehetőség arra, hogy az eredetileg feljelentett személy mellett olyan elkövetőt és olyan cselekményt is megjelöljön a pótmagánvádló vádindítványában, akire a feljelentés nem terjed ki. Így törvénysértő a vádindítványnak az a része, amelyben az ismeretlen bejelentő büntetőjogi felelősségre vonását indítványozza a pótmagánvádló a Btk. 177/A.§
(1)bekezdés
- a)
- b)és
- c)pontjába ütköző visszaélés személyes adattal vétsége és a Btk. 179.§
(1)és
(2)bekezdés b) pontjába ütköző rágalmazás vétsége miatt. A Btk. 225.§-ba ütköző hivatali visszaélés bűntettével kapcsolatban ugyancsak törvényes az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság azon álláspontja, mely szerint tényállási elemek hiányában e bűncselekmény nem valósult meg. A vádlott mint
- polgármestere jogszabályi felhatalmazás alapján rendelte el az önkormányzat címére érkezett beadvány (közérdekű bejelentés) valóságtartalmának a vizsgálatát. Ez a jogszabályi felhatalmazás nemcsak a pótmagánvádló által hivatkozott
- évi CXL. törvény rendelkezésein, hanem a
- évi XXIX. törvény 141-143.§-ain is alapul. Egymásra épülő és egymást kiegészítő jogszabályi rendelkezésekről van szó és az utóbbi törvény több helyen is előírásokat tartalmaz a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás lefolytatására vonatkozóan. Ezen belül azt, hogy a panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított 30 napon belül kell elbírálni, ugyanakkor az elbírálást az azt megelőző vizsgálat lefolytatásához köti (
- évi XXIX. törvény 142.§
(1)és
(2)bekezdés). A vizsgálatot végző számára a törvény 143.§-ának
(1)bekezdése számos előírást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyha a lefolytatott vizsgálat a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján alaposnak bizonyul, milyen intézkedések meghozatala iránt kell intézkedni. A felhívott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel nem foghat helyt az a pótmagánvádlói érvelés, mely szerint a vádlottnak a vizsgálat lefolytatására nem volt jogszabályi felhatalmazása. Ugyancsak hiányzik a Btk. 225.§-ában foglalt törvényi tényállás szubjektív eleme a jogtalan hátrány okozásának a célzata is. Önmagában a hivatalos eljárásnak az érintettre nézve hátrányos volta nem elegendő a célzatnak mint tényállási elemnek a megvalósulásához, hanem a célzatnak is kifejezetten hátrány okozására kell irányulnia. A pótmagánvádló a jogtalan hátrány okozását abban látta megvalósulni, hogy a helyi lap kiadványban a vizsgálat eredménye közzétételre került és ez ránézve „erkölcsileg elítélendő értékítéletet jelent". Utal a Fővárosi Ítélőtábla arra is, hogy a jogtalan hátrány okozási szándéknak az elkövetési magatartással kell közvetlen okozati összefüggésben állnia, így nem állapítható meg ez a szándék olyan hivatalos személy részéről, aki hatáskörében eljárva jogszabályi felhatalmazás alapján végzi a feladatát. Ezen túlmenően a hivatkozott újság a politikai szervezetének a kiadványa, így a közzétett újságcikk nem hozható közvetlen összefüggésbe a vádlott mint 1. polgármestere magatartásával. A pótmagánvádló jogi képviselője lényegében ugyanezen vádlotti magatartást jogosulatlan vizsgálat, adatgyűjtés, közzététel, érdeksérelem - személyes adattal visszaélés vétségének is minősítette, és vádindítványában indítványozta e bűncselekményben is a bűnösség kimondását. Az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság e körben kifejtett érvelésével az ítélőtábla is egyetértett, és a pótmagánvádló és jogi képviselőjének fellebbezésében foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakra kíván rámutatni. A személyes adatok kezelése nem öncélú tevékenység, kizárólag meghatározott célból - többek között - kötelezettség teljesítése érdekében történhet. Az ezen a körön belül eső adatkezelés pedig nem valósít meg bűncselekményt. Egyébként a Btk. 225.§-ban szabályozott hivatali visszaélés bűntette és a Btk. 177/A.§
(1)bekezdésébe ütköző hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntette egymáshoz fűződő viszonyát és az ezzel kapcsolatos halmazati szabályok értékelését illetően a Legfelsőbb Bíróság a 3/2007. BJE-ben adott iránymutatást. Az előzőekben kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla - osztva az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság álláspontját - megállapította, hogy a vádlott jogszabályi felhatalmazáson alapuló hatáskörében eljárva a közérdekű bejelentő által csatolt tulajdoni lapok alapján a bejelentésben foglaltak valóságtartalmának vizsgálatára adott utasítást beosztottjának, a vizsgálat eredményét nevesítő újságcikk megjelenése pedig nem hozható összefüggésbe a vádlotti tevékenységgel, így terhére az érdeksérelem okozása sem állapítható meg. Törvényesen járt el tehát a Fővárosi Bíróság, amikor a vádlott terhére a Btk. 177/A.§
(1)bekezdésébe ütköző, de
(2)bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettét nem állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság végzésében kifejtetteket minden tekintetben törvényesnek és helytállónak ítélte, ezért a pótmagánvádló és jogi képviselője által előterjesztett fellebbezéssel nem értett egyet, az ott kifejtetteket nem osztotta, hanem a Fővárosi Bíróság végzését - annak helyes indokai folytán - a Be. 371.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta. Budapest, a
- év február hó
- napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. a tanács elnöke Dr. Hildenbrand Róbert sk. előadó bíró Zólyominé dr. Törő Erzsébet sk. bíró A Fővárosi Bíróság 14.Bk.311/2009/
- számú végzése a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.230/2009/
- számú végzése folytán jogerőre emelkedett. Budapest, a
- év február hó
- napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Moncz Tímea tisztviselő