← Magyarország

Gf.40138/2007/8 – Fővárosi Ítélőtábla

ővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.138/2007/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Sipka és Társa Ügyvédi Iroda (1132 Budapest, Visegrádi u. 18/b. III./
  2. szám, ügyintéző: dr. Roczkó Zita ügyvéd) által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek, a dr. Kocsis Noémi jogtanácsos által képviselt Magyar Rádió zártkörűen működő részvénytársaság (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-
  3. szám) alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása végett a dr. Újfalvi Annamária ügyvéd (1114 Budapest, Szabolcska u. 16/B.) által képviselt Magyar Rádió Közalapítvány (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-
  4. szám) beavatkozott - a Fővárosi Bíróság
  5. december 8-án kelt 11.G.41.572/2006/
  6. számú ítélete ellen a felperesek részéről 8.,
  7. és
  8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint, és az Magyar Rádió Közalapítvány nak 12.000 (Tizenkettőezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a 11.G.41.572/2006/
  9. számú ítéletében a helyesen megállapított tényállás alapján a felperesek keresetét elutasította és kötelezte a felpereseket a perköltség megfizetésére. A felperesek a beavatkozó kuratóriumának tagjaiként a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  10. évi V. törvény (Ctv.)
  11. §ára alapítottan változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indítottak pert az alperes ellen, amelyben kérték a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
  12. szeptember 11-én kelt Cg.01-10-043164/
  13. számú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését. A perbe az alperes pernyertessége érdekében a Magyar Rádió Közalapítvány beavatkozott. A felperesek a keresetükben a változásbejegyző végzés jogszabálysértését abban jelölték meg, hogy a cégbíróság a kötelezettsége ellenére a változásbejegyzési eljárásban nem szerezte be a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma
  14. július 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvét, ezért nem észlelte, hogy …..-nek az alperesi részvénytársaság elnökévé történt megválasztása (a leadott szavazatlapokon lévő szavazatok alapján történt szavazatszámlálás és a szavazás eredményének megállapítása a szükséges szótöbbség hiánya miatt) jogszabálysértő módon történt, ezért a kuratórium elnöke jogsértően állapította meg, hogy nevezettet a kuratórium az alperes elnökévé választotta. A cégbíróságnak a kuratórium eljárásban határozathozatalának - a felperesek által jogszabálysértését kezdeményezett a változásbejegyzési törvényességi felügyeleti kérelemben előadottak alapján is - észlelnie kellett volna. Ennek elmaradása miatt jogszabálysértő a cégbíróság változásbejegyző végzése. Az elsőfokú bíróság mindenek előtt abban a kérdésben foglalt állást, hogy a felperesek rendelkeznek-e a jelen perhez szükséges keresetindítási joggal. A Ctv.
  15. §

(1)bekezdése értelmében a változásbejegyzési végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A felperesekre a támadott végzés nem tartalmaz rendelkezést, de a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a felpereseket megilleti a Ctv. 78. §
(2)bekezdése értelmében, ugyanis e jogszabályi rendelkezés alapján perindítási joggal rendelkezik az is, akinek a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg elutasította és a változás bejegyzését elrendelte. A jelen per felperesei a változásbejegyzési eljárás során törvényességi felügyeleti kérelmet terjesztettek elő és azt a cégbíróság elutasította, ezért a felperesek perindítási joga fennállt a keresetlevél benyújtásakor. A felperesek perbeli legitimációjának meglétére figyelemmel az elsőfokú bíróság a keresetben foglaltakat érdemben vizsgálta. Az elsőfokú bíróság részvénytársaságra ítéletének nemcsak a indokolása szerint az gazdasági társaságokról alperesre szóló mint törvény rendelkezései vonatkoznak, hanem a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) rendelkezései is. Az Rttv. 65. §-a szerint a beavatkozó (a Magyar Rádió Közalapítvány ) gyakorolja a részvénytársaság vonatkozásában az alapítói, illetve részvényesi jogokat. Az Rttv. 55. §
(1)bekezdése szerint a közalapítványok kezelő szervei a kuratóriumok, és az 59. §
(1)bekezdése értelmében a kuratórium jogköre, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaság vonatkozásában a közgyűlés jogait gyakorolja. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a cégbíróságnak nem feladata annak vizsgálata, hogy a közalapítvány kuratóriuma milyen eljárási rendben hozta meg a határozatát, ugyanis a közalapítványok működése felett a Ptk. 74/F. §-a alapján az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet a reá irányadó szabályok szerint, és ettől eltérő rendelkezést az Rttv. nem állapított meg a Magyar Rádió Közalapítvány ra vonatkozóan. A Magyar Rádió Közalapítvány mint jogi személy a alperes neve egyszemélyes részvénytársaság egyetlen részvényese. A Magyar Rádió Közalapítvány létrehozásáról szóló 17/
  1. (III. 8.) OGY határozat (továbbiakban: OGY határozat)
  2. pontja szerint a Magyar Rádió Közalapítvány t a kuratórium elnöke vagy elnökhelyettese képviseli. Ebből következően a cégbíróság a bejegyzési eljárás során csak azt vizsgálhatja, hogy a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló részvényesi határozat a közalapítvány kuratóriuma határozatának minősül-e, és azt a közalapítvány törvényes képviseletére jogosult személy írta-e alá. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a cégbíróság a Ctv.
  3. §
(1)bekezdésében foglalt vizsgálati kötelezettségének eleget tett, mert megfelelően megvizsgálta a bejegyzendő adatok, illetve a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok jogszabályszerűségét. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta a Ctv. 65. §-ának
(3)bekezdésében foglaltakat, amelyek értelmében a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban nem vizsgálhatta a kuratóriumi határozathozatal eljárási rendjét, a cégbíróság csak az alperes működése felett gyakorol törvényességi felügyeletet, így a cégbíróság bejegyző végzése nem jogszabálysértő. Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérték. Megismételték a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzésének jogszabálysértésével kapcsolatos jogi álláspontjukat, amely szerint a cégbíróságnak be kellett volna szereznie a Magyar Rádió Közalapítvány
  1. július 10-én tartott kuratóriumi ülésének a jegyzőkönyvét, és abból, valamint a szavazólapokból észlelnie kellett volna, hogy a kuratórium határozatához nem volt meg az alperes elnökének megválasztásához szükséges szótöbbség. Az iratok beszerzését a cégbíróság elmulasztotta, így a cégbíróság nem lehetett abban a helyzetben, hogy jogszerűen döntsön a változásbejegyzésről. A cégbíróság a felperesek által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban sem szerezte be a kuratóriumi (közgyűlési) jegyzőkönyvet, hanem a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmüket elutasította. A változás alapjául szolgáló határozat meghozatalára jogszabálysértő módon került sor, ezért a változásbejegyző végzés is jogszabálysértő. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, valamint a felperesek perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú ítélet jogi indokolása helytálló, és jogszerű az abból levont jogi következtetés is. Álláspontja szerint a cégbíróságnak nem feladata annak vizsgálata, hogy a közalapítvány kuratóriuma milyen eljárási rendben hozta meg a határozatát. Kérte a felperesek perköltségben történő marasztalását is. A beavatkozó a fellebbezési ellenkérelmében szintén az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet helyesen határozza meg a cégek működése feletti törvényességi felügyeleti eljárás és az alapítványok működése feletti törvényességi felügyeleti eljárás intézményrendszerét. Ez két különböző hatáskört jelent, így a alperes neve részvényese, a Magyar Rádió Közalapítvány működése felett nem a cégbíróság, hanem az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeleti jogkört. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a beavatkozó működése minden tekintetben megfelelt a jogszabályoknak, a közalapítvány a törvényes előírások és a hatályos szervezeti és működési szabályzata szerint járt el a bejegyzés alapjául szolgáló határozatának meghozatala során. A beavatkozó is kérte a felperesek perköltség megfizetésére való kötelezését. A fellebbezés megalapozatlan. Az Rttv.
  2. §
(1)bekezdése alapján a magyar országgyűlés létrehozta a Magyar Rádió Közalapítvány t, és a 64. §
(1)bekezdése alapján a Közalapítvány Magyar Rádió zártkörűen megalapította a alperes neve-t, amely a 64. §
(2)bekezdése szerint egyszemélyes részvénytársaságként működik, továbbá a 64. §
(3)bekezdése értelmében a alperes neve-re az Rttv.-ben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az alperesi részvénytársaság változásbejegyzési kérelmének alapjául a részvényes
  1. július 10-én hozott határozata szolgált, ekkor került sor az alperes alapító okiratának a
  2. július 1-jén hatályba lépett, a gazdasági társaságokról szóló
  3. évi IV. törvény rendelkezéseire való áttérést tartalmazó módosítására és az alperes elnökének megválasztására is. Az alperes adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelem
  4. augusztus 7-én érkezett a cégbírósághoz. A fenti tények és jogszabályi rendelkezések alapján az alperes adataiban bekövetkezett változások bejegyzésére irányuló cégeljárásban és a jelen perben a
  5. július 1-jén hatályba lépett Ctv. rendelkezései irányadóak, míg az alperesi részvénytársaság egyetlen részvényesének
  6. július 10-én hozott határozatát és az alperes működését az Rttv. és a gazdasági társaságokról szóló
  7. évi CXLIV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek figyelembevételével kellett megvizsgálni. Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a jogi álláspontra, hogy a Ctv.
  8. §
(2)bekezdése alapján a felpereseket - mint a változásbejegyzési eljárás során kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás kérelmezőit - megillette a
  1. §ban meghatározott, a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindításának joga, ugyanis a cégbíróság elutasította a felperesek törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét és ezzel egyidejűleg hozta meg a jelen per tárgyát képező változásbejegyzést elrendelő végzését. Ezért a felperesek keresetét érdemben kellett elbírálni. A Gt.
  2. §-a értelmében a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok felett így a alperes neve alperes működése felett is - a törvényességi felügyeleti jogkört a cégbíróság gyakorolja. A Ptk. 74/G. §
(11)bekezdésének utaló szabálya és a 74/F. §
(1)bekezdése szerint a közalapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Az Rttv. 53. §
(4)bekezdése értelmében a Magyar Rádió Közalapítvány ra az Rttv. eltérő rendelkezése hiányában a közalapítványra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Ctv. 46. §
(1)bekezdése szerint a cégbíróság megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-
  1. §, 27-
  2. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-
  3. számú mellékletekben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv.
  4. §
(3)bekezdése szerint a (változás)bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A Ctv. 1. számú mellékletének I. 1.
  1. a)-
  2. c)pontjai alapján a változásbejegyzési kérelemhez mellékelni kell a létesítő okirat módosítását, a létesítő okirat - változásokkal egybefoglalt - hatályosított szövegét, valamint a döntésre jogosult legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát. A Gt. 239. §
(3)bekezdése szerint a részvénytársaság igazgatósága a közgyűlési jegyzőkönyvnek vagy kivonatának egy hiteles példányát, a jelenléti ívet és a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményt tartalmazó lappéldányokat a közgyűlés befejezését követő 30 napon belül köteles a cégbírósághoz benyújtani. A Gt. 270. §
(1)bekezdése szerint az egyszemélyes részvénytársaságnál a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényes írásban dönt, amelyről a vezető tisztségviselőket értesíteni köteles. Az Rttv. 67. §-ának
(1)bekezdése szerint az alperes ügyvezetését az elnök látja el, az alperesnél igazgatóság nem működik. Ha a részvényes határozata cégjegyzékben nyilvántartott adat, jog vagy tény változását is tartalmazza, akkor a fenti jogszabályi rendelkezések alapján a vezető tisztségviselő köteles a változásokat bejegyzés végett a cégbírósághoz bejelenteni, és a változásbejegyzés iránti kérelemhez mellékelnie kell a változás alapjául szolgáló határozatot, amely jogszabályoknak való megfelelését a cégbíróság vizsgálni köteles a bejegyzési eljárásban. A jelen perben eljáró bíróságnak az ügy érdemében való döntéséhez elsődlegesen abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy amennyiben a Magyar Rádió Közalapítvány , mint az egyszemélyes részvénytársaságként zártkörűen működő alperes neve egyedüli részvényese, a részvényesi joga alapján olyan kérdésben dönt, amely döntés a alperes neve cégjegyzékben nyilvántartott adatait érinti, akkor a alperes neve (mint gazdasági társaság) működése felett törvényességi felügyeleti jogkört gyakorló cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre kiterjed-e a Magyar Rádió Közalapítvány döntéshozó szervének, a kuratóriumának a működésére is, amely közalapítvány működése felett a törvényességi felügyeleti jogkört egyébként az ügyészség gyakorolja. Az e kérdésben elfoglalt jogi álláspont alapján lehet eldönteni azt a további kérdést, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának határozatán alapuló változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság vizsgálhatja-e, illetve vizsgálni köteles-e a kuratóriumi határozat meghozatalának eljárási rendjét és szabályszerűségét. A Ctv. 46. §
(1)bekezdése alapján a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban vizsgálni köteles a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratot. Ha a változásbejegyzés iránti kérelem a részvénytársaság közgyűlésének határozatán alapul, akkor a cégbíróság - a részvénytársaság működése felett gyakorolt törvényességi felügyeleti jogköre miatt - vizsgálni köteles a közgyűlés összehívását és határozatképességét, a közgyűlésen jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékét, a határozathozatal módját, a közgyűlési határozathoz szükséges szótöbbség mértékét és a leadott szavazatok alapján a szavazás eredményének megállapítását stb., azt, hogy ezek megfelelnek-e a jogszabályoknak és a részvénytársaság létesítő okiratának, illetve a részvénytársaság korábban hozott határozataiban foglaltaknak. Az Rttv. 59. §
(1)bekezdésének
  1. a)pontja szerint a kuratórium jogkörébe tartozik a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaság vonatkozásában a Gt. alapján - az Rttv.-ben foglalt eltérésekkel - a közgyűlés jogainak gyakorlása. Az Rttv. 65. §-a szerint a Magyar Rádió Közalapítvány részvénytársaság vonatkozásában az gyakorolja a alperes neve mint alapítói, illetve részvényesi jogokat, ugyanakkor az alapítói, illetve a részvényesi jogok körét - a Gt. általános szabályaitól eltérően - le is szűkíti (pl. az
  2. a)és
  3. b)pont rendelkezése szerint a Magyar Rádió Közalapítvány nem jogosult a alperes neve alapvető tevékenységének megváltoztatására és nem dönthet a alperes neve átalakulásáról, amely kérdésekben egyébként a Gt. szabályai értelmében a részvényes dönthetne). Az Rttv. 64. §
(2)bekezdése szerint az egyszemélyes részvénytársaságként működő alperes neve-nél a részvényesi jogokat a
  1. § alapján a Magyar Rádió Közalapítvány (jogi személy) gyakorolja, amelynek részvényesi jogait - a Gt. általános szabályaitól részben eltérő tartalommal - az Rttv.-ben meghatározott speciális szabályok határozzák meg. Az egyszemélyes részvénytársaságnál nem működik közgyűlés, hanem a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az egyedüli részvényes dönt. A alperes neve egyedüli részvényese a Magyar Rádió Közalapítvány , amelynek kuratóriuma az Rttv.
  2. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján dönthet a alperes neve elnökének megválasztásáról. A alperes neve egyedüli részvényesének, a Magyar Rádió Közalapítvány nak a működése, vagy a kuratóriumának működése nem azonosítható a részvénytársaság közgyűlésének működésével, ugyanis a részvényes határozatát a Magyar Rádió Közalapítvány hozza meg a működésére irányadó jogszabályok (ezek között az Rttv., a Gt., a Ptk., az OGY határozat), valamint a saját szervezeti és működési szabályzata szerint. A törvényességi felügyeleti jogkör megosztottsága nem szokatlan a hatályos magyar jogszabályokban. Pl. A közhasznú szervezetekről szóló
  1. évi CLVI. törvény
  2. §-a szerint a közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. Ez kiegészül a közhasznúnak minősülő jogi formáció (pl. alapítvány, közalapítvány, egyesület vagy nonprofit gazdasági társaság) működése feletti törvényességi felügyeleti jogkörrel, amely különböző hatóságokat (pl. ügyészséget, cégbíróságot) illethet meg. De a jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata jelentheti valamely konkrét gazdasági tevékenység (gazdasági működés) feletti törvényességi felügyeletet is (pl. koncessziós tevékenység folytatására való jogosultság, a tevékenység szakmai követelményeinek való megfelelés), amelyekre különböző állami, önkormányzati vagy más szervek, szervezetek vagy hatóságok rendelkeznek hatáskörrel. Annak eldöntéséhez, hogy egy szervezet (jogi formáció) működése valamely részének törvényességi felügyeletére melyik hatóság vagy szervezet rendelkezik hatáskörrel, a konkrét jogi formációra és a működés-részre figyelemmel meghatározandó jogszabályok rendelkezései irányadóak. A törvényességi felügyeleti jogkört a alperes neve mint gazdasági társaság működése felett a Gt.
  3. § alapján a cégbíróság, a Magyar Rádió Közalapítvány mint közalapítvány működése felett a Ptk. 74/G. §
(11)bekezdése és 74/F. §
(1)bekezdése alapján az ügyészség gyakorolja, ugyanis ettől eltérő szabályokat az Rttv. nem állapít meg. {Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely alapján a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának működése feletti törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlására jogosult szervezet változna annak függvényében, hogy a kuratórium mint a közalapítvány döntéshozó szerve részvényesi jogkörbe tartozó (pl. a alperes neve elnökének megválasztása) kérdésben vagy más (pl. az évi adásidő jóváhagyása vagy a mérleg- és eredménykimutatás jóváhagyása) kérdésben dönt.} Ezért a Magyar Rádió Közalapítvány részvényesként való működése felett is a törvényességi felügyeleti jogkört az ügyészség gyakorolja. A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának határozatát csak akkor kell a cégbírósághoz benyújtani, ha a határozatot a Magyar Rádió Közalapítvány mint az egyszemélyes alperes neve részvényese a részvényesi jogkörében hozta, egyébként nem. Ha a változásbejegyzési eljárás alapjául a jogi személyiséggel rendelkező egyedüli részvényes, a Magyar Rádió Közalapítvány határozata szolgál, akkor a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt határozat a döntésre jogosult szervtől és annak képviselőjétől származik-e, a határozat alapján bejegyezni kért adat, jog vagy tény megfelel-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi ülésének összehívására, a határozathozatal rendjére, a szavazatok számlálására, illetve a jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó eljárás esetleges megsértésére vonatkozó hivatkozás esetén sem vizsgálódhat a cégbíróság, mert erre nincs hatásköre sem a változásbejegyzési eljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárásban. Ha valamely személy a kuratórium működésének szabályszerűségét vitatja, akkor e tárgyban az ügyészséghez fordulhat, és az ügyész - ha a közalapítvány működése másképp nem biztosítható - a Ptk. 74/F. §-ának
(2)bekezdése alapján bírósági eljárást kezdeményezhet a reá irányadó szabályok szerint. A peres eljárásban a bíróság határidő kitűzésével kötelezheti a közalapítvány kezelőjét, hogy a közalapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre, és a határidő eredménytelen letelte után a bíróság az alapítványt megszüntetheti. A felperesek keresetében hivatkozottak alapján a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzésének jogszabálysértése nem állapítható meg, ezért az elsőfokú bíróság helyesen döntött a kereset elutasításáról. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, és a Pp.
  1. §-a értelmében alkalmazandó
  2. §
(1)bekezdése szerint a pervesztes felpereseket kötelezte a másodfokú perköltség viselésére. A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú perköltséget a meg nem határozható pertárgyérték figyelembevételével a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése és a Pp. 67. §
(2)bekezdése alapján állapította meg az alperest képviselő jogtanácsos és a beavatkozót képviselő ügyvéd munkadíjában azzal, hogy a beavatkozót képviselő ügyvéd munkadíja az általános forgalmi adót is tartalmazza. Budapest,
  1. szeptember
  2. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Tamáné dr. Nagy Erzsébet s.k. Dr. József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő bíró Molnár

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.