Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.48/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- október
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- április
- napján kihirdetett KB.IV.94/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 3.600 (háromezer-hatszáz) Ft bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- április
- napján kihirdetett KB.IV.94/2007/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálati feladat alóli kibúvás vétségében, ezért 180 napi tétel, napi tételenként 300 Ft, összesen 54.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 3.600 Ft bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész, a vádlott és védője egyaránt 3 napi gondolkodási időt tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a katonai ügyész fellebbezést jelentett be súlyosabb pénzbüntetés, valamint rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés kiszabása céljából. A vádlott és védője a nyitva álló határidőben perorvoslati nyilatkozatot nem tettek. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.57/
- számú átiratában indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az ítéletet a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján változtassa meg, és a pénzbüntetést a napi tételek számának és az egy napi tételnek megfelelő összeg emelésével súlyosítsa, egyébként a határozatot hagyja helyben. A másodfokú ügyészség átiratában kifejtette, hogy a katonai tanács ítéletében elmulasztotta a vádlott terhére értékelni azt, hogy a jelen bűncselekményét az ellene folyó büntetőeljárás hatálya alatt követte el. Kifejtette továbbá azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés eltúlzottan enyhe, nem alkalmas az általános visszatartás szempontjának érvényesítésére, valamint a vádlott személyi körülményei is magasabb napi tétel összeg megállapítását indokolják. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljáró képviselője perbeszédében a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat tartotta fenn. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében elsődlegesen védence felmentésére, másodsorban az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védő kifejtette azon álláspontját, hogy védence terhére alkoholos befolyásoltság nem is állapítható meg, hiszen esetében a légalkohol eredmény olyan alacsony volt, hogy abból a hivatalos táblázat alapján véralkohol értéket nem is lehet számítani. Utalt arra is, hogy védencének személyi körülményei nem olyan kedvezőek, hogy lehetőséget nyújtanának a pénzbüntetés napi tétel összegének felemelésére, mert a vádlott idős, nyugdíjas szüleit anyagilag támogatja. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A bejelentett ügyészi fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a katonai tanács ítélete megalapozott. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, az eljárási szabályokat - köztük a bíróság elé állításra vonatkozó speciális szabályokat is - betartotta és indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A vádlott a nyomozás, valamint a tárgyalás során is ténybeli beismerő vallomást tett, melyet alátámasztottak a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok is. A katonai tanács így a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg a tényállást, amely mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. A védőnek a védence felmentésére irányuló indítványa nem alapos. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét megállapította a Btk.349.§
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő szolgálati feladat alóli kibúvás vétségében. Az elsőfokú bíróság jogi indokolásában helytállóan hivatkozott arra, hogy a legcsekélyebb alkoholos befolyásoltságot is a szolgálatra alkalmatlan állapotnak kell tekintetni. Az őr-ügyeleti és készenléti szolgálatban lévőknek, valamint a szolgálatba lépőknek a szeszesital fogyasztást a szolgálati szabályzat szigorúan tiltja. Ebből következően a bűncselekmény megvalósulását illetően közömbös, hogy az elkövető ittasságának foka milyen mérvű. Nyilvánvaló, hogy olyan szolgálatban, amelynek ellátása alatt tilos a szeszesital fogyasztása, az a személy, aki alkoholtól a legalacsonyabb mértékben is befolyásolt, szolgálatba eleve nem állítható. Ebből következik, hogy az elsőfokú bíróságnak a bűnösség megállapítása körében pusztán azt kellett vizsgálnia, hogy a vádlottnak abban az időben, amikor a szolgálatba lépésére jelentkezett, volt-e a szervezetében szeszesital fogyasztásból származó alkohol. A Seres-Ethylometerrel végzett vizsgálatok alapján az állapítható meg, hogy a vádlott szervezete még alkoholt tartalmazott, ezért a terhére rótt katonai bűncselekményt elkövette. A katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan tárta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor ezekre, valamint a cselekmény tárgyi súlyára és a vádlott alanyi bűnösségének fokára figyelemmel a Btk.87.§
(2)bekezdés e./ pontjában írt rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetést alkalmazott. A pénzbüntetésnél a napi tételek száma arányos a vádlott cselekményének tárgyi súlyával, míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. A vádlott parancsnoki jellemzéséből az állapítható meg, hogy szolgálati feladatait az átlagot meghaladó színvonalon teljesíti, a kiszabott pénzbüntetés megfelelően szolgálja a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat, ezért a katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla katonai tanácsa a vádlottat a Be. 338.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a másodfokú eljárásban a kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
- október
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
- október
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő