Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.96/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- február
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- szeptember
- napján kihirdetett Kb.I.27/2009/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottnak az első fokú ítélet rendelkező rész 1.) és 2.) pontjában értékelt cselekményeket egységesen hivatali visszaélés bűntettének (Btk.
- §) minősíti. A vádlottat lefokozás katonai mellékbüntetésre is ítéli. A SIM kártyát kiadni rendeli. A halmazati büntetésre való utalást mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárásban felmerült 10.120 (tízezer-egyszázhúsz) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás: A Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- szeptember
- napján kihirdetett Kb.I.27/2009/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében és szolgálatban kötelességszegés bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül - 6 hónapi börtönre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az eljárás során lefoglalt bűnjelek lefoglalását megszüntette és 1 db mobiltelefont a hozzátartozó akkumulátorral együtt kiadni rendelt, míg a mobiltelefonhoz tartozó SIM kártya megsemmisítését rendelte el. Ezen túlmenően a vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a vádlott terhére súlyosítás érdekében, hosszabb tartamú szabadságvesztés és próbaidő kiszabása érdekében fellebbezett. A vádlott és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.106/
- számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a jogi minősítésre vonatkozó rendelkezést akként módosítsa, hogy a vádlott cselekményét egységesen minősítse hivatali visszaélés bűntettének, egyben mellőzze a halmazati büntetésre utalást. A vádlott büntetését a szabadságvesztés és a felfüggesztés próbaideje tartamának felemelésével súlyosítsa, továbbá a vádlottat mellékbüntetésül fokozza le. Egyebeken az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint a vádlott szolgálati bűncselekménye bűntettként nem értékelhető, hiszen a jelentős hátrány bekövetkezésének reális lehetősége nem állt fenn. A vádlott részéről csak szolgálatban kötelességszegés vétsége elkövetése jöhetne szóba, azonban az a kialakult bírói gyakorlatra figyelemmel beleolvad a súlyosabban büntetendő hivatali bűncselekménybe. A védő több, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsához intézett beadványában is kifejtette fellebbezésének indokait. Ezekben indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg úgy, hogy a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést pénzbüntetésre enyhítse. Másodsorban arra tett indítványt, hogy az ítélőtábla katonai tanácsa az elsőfokú katonai tanács ítéletét hagyja helyben a katonai ügyészi fellebbezés elutasításával. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a katonai ügyészi fellebbezésben és a másodfokú ügyészi indítványban foglaltakat tartotta fenn. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a fellebbezésében, valamint annak írásbeli indokolásában foglaltakat tartotta fenn. Kifejtette, hogy védence a cselekmény elkövetésével nem vált méltatlanná a rendfokozat viselésére, ezért vele szemben a lefokozás katonai mellékbüntetés kiszabása nem indokolt A bejelentett katonai ügyészi, vádlotti és védői fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. Az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott. A katonai tanács a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, abban bűnösnek érzete magát. Beismerő vallomását alátámasztották az ügy egyéb bizonyítékai, így a rendelkezésre álló bűnügyi iratok és a tanúvallomás. Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg, az mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a jogi minősítést támadó indítványa alapos. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, részben tévedett azonban a jogi minősítést illetően. Így tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés I. tétele szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettében is megállapította a hivatali visszaélés bűntette mellett. A Kaposvári Katonai Ügyészség a B.VII. 41/2009. számú vádiratában a vádlottat a Btk.225.§-ába ütköző és aszerint büntetendő hivatali visszaélés bűntettével és a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző, de az
(2)bekezdése szerint minősülő és büntetendő szolgálatban kötelességszegés bűntettének elkövetésével vádolta. A Btk.348. §
(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségét az követi el, aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi. A
(2)bekezdés szerinti bűntett akkor valósul meg, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár. Megállapítható, hogy a vádlott magatartásával a vétségi alakzatot kimerítette, hiszen magatartásával a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegte, amikor körletfelügyelői szolgálata során az őrzésére bízott fogvatartottnak mobiltelefont és SIM kártyát adott át. A másodfokú bíróság azonban egyetértett a másodfokú katonai ügyészség véleményével abban a tekintetben, hogy a vádlott ezzel a magatartásával az adott bűncselekmény bűntetti alakzatát nem valósította meg, hiszen a mobiltelefon egyszeri átadásával még nem állt fenn a jelentős hátrány veszélye, mivel a cél, amelynek az érdekében az adott szolgálatot létesítették a fogvatartottak őrzése nem hiúsult meg, illetve annak közvetlen veszélye sem állt fenn. A halmazat kérdésével kapcsolatban pedig a Legfelsőbb Bíróság BH 1998/
- számú eseti döntésében fejtette ki azt, ha az elkövető egyetlen elkövetési magatartása a hivatali visszaélés bűntettét és a szolgálatban kötelességszegés vétségét is megvalósítja, a két bűncselekmény látszólagos alaki halmazata folytán, csak a súlyosabban büntetendő hivatali visszaélés bűntettének megállapítása indokolt. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottnak a rendelkező rész
- és
- pontjában értékelt cselekményeit egységesen a Btk.225.§-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének minősítette. A katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése részben alapos, a vádlottnak és védőjének az enyhítésre irányuló fellebbezése nem alapos. A katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben a rendelkező részben írt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabta ki. Mind a főbüntetés tartama, mind annak végrehajtási fokozata, valamint próbaidőre történő felfüggesztése és a próbaidő tartama is törvényes, és a büntetés alkalmas a Btk.37.§-ában írt büntetési célok elérésére. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben nem alkalmazott katonai mellékbüntetést. Ugyanis a vádlott a cselekmény jellegére figyelemmel méltatlanná vált a rendfokozat viselésére, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nevezettet lefokozás katonai mellékbüntetésre is ítélte a Btk. 131.§-ában írtaknak megfelelően. A másodfokú bíróság a vádlott bűnösségét egyetlen bűncselekményben állapította meg, ezért a halmazati büntetésre történő utalást mellőzte. Az elsőfokú bíróság a lefoglalt mobiltelefon és kiegészítője tekintetében a lefoglalást megszűntette és kiadásáról rendelkezett. A nyomozati iratok között található híváslista alapján megállapítható, hogy a rendelkező részben írt SIM kártya a lefoglalt telefonnal együtt került átadásra, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezését részben megváltoztatva, a hivatkozott kártyát szintén kiadni rendelte a Be. 155.§
(2)bekezdésében foglaltak alapján. A Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla katonai tanácsa a vádlottat a Be. 338.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján kötelezte a másodfokú eljárásban kirendelt védő díjakén felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- február
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a felfüggesztett szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
- február
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő