Nógrád Megyei Bíróság 10.K.21.290/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság Palásthy és Társai Ügyvédi Iroda (….) által képviselt I…Kft. (…..) felperesnek - dr. Cseh András jogtanácsos által képviselt APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály Észak-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály (3530 Miskolc, Kandia u. 12-14.) alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság az alperes 2899175546 iktatószámú határozatát - az APEH Északmagyarországi Regionális Igazgatósága 2919092019 iktatószámú végzésével kijavított 3446892665 ügyszámú határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000.(Kettőszáz-ezer) forint perköltséget. A perben feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás: A felperes a
- november
- napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a S… külterület 025 hrsz-ú sz… megnevezésű ingatlant 60.000.000.- forint vételárért. A felperes az Illetékhivatal felé
- november
- napján bejelentette, hogy ingatlanforgalmazással foglalkozik és, hogy az ingatlant továbbértékesítési célból vásárolta meg. Ennek alapján a Nógrád Megyei Illetékhivatal a
- január
- napján kelt 30871001/
- számlaszámú fizetési meghagyásával a felperest 1.146.780.- forint illetékelőleg megfizetésére kötelezte. Tájékoztatta továbbá a felperest arról, hogy amennyiben a megszerzett ingatlant
- november
- napjáig nem adja el és ennek megtörténtét az ezt követő 15 napon belül nem igazolja, az illetékkülönbözet kétszeresét kell pótlólag megfizetnie. A felperes az ingatlant
- december
- napján továbbértékesítette. Az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága a
- szeptember
- napján 3446892655 ügyszámú határozatával a felperest 9.126.240.- forint illeték megfizetésére kötelezte, mert azt állapította meg, hogy a felperes
- november
- napjáig nem igazolta az ingatlan továbbértékesítését. A határozat elleni fellebbezésében a felperes egyidejűleg igazolási kérelmet is előterjesztett arra hivatkozással, hogy
- januárjában az Illetékhivatal ügyintézője úgy tájékoztatta szóban, hogy bejelentési kötelezettsége nincs, hiszen az ingatlan értékesítésével kapcsolatos iratok úgy is megérkeznek az Illetékhivatalhoz. Az elsőfokú adóhatóság az igazolási kérelmet a
- október
- napján kelt 2919092020 iktatószámú végzésével elutasította. Azt állapította meg ugyanis, hogy a felperes igazolási kérelmének az indokai nem fogadhatóak el, mert a felperes jogi képviselőjétől, valamint az ingatlanforgalmazási főtevékenységet végző felperes vezetőjétől elvárható a tevékenységükkel kapcsolatos jogi szabályozás ismerete, és az eredeti fizetési meghagyás is tartalmazta azt a tájékoztatást, hogy a továbbértékesítést igazolnia szükséges. Ezt követően az alperes a
- november
- napján kelt 2899175546 iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A keresetlevelében a felperes ezeknek a határozatoknak a hatályon kívül helyezését kérelmezte. Jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy az illetéktörvény 23/A. §
(7)bekezdésének
- január
- napjától hatályos szövege szerint az ingatlan továbbértékesítésének tényét az állami adóhatóság a saját nyilvántartása és az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján ellenőrzi. Amennyiben az értékesítésre a 2 éves határidőn belül nem kerül sor, akkor történhet meg az illetékkülönbözet kétszeresének előírása. A
- évi CXXVI. törvény
- §
(2)bekezdése értelmében ezt a rendelkezést azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a továbbértékesítés igazolására nyitva álló határidő
- december
- napjáig még nem telt el. A felperes esetében ez a határidő még nem telt el, ugyanis az illetéktörvény 23/A. §
(8)bekezdése értelmében az igazolásra a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig van lehetőség. Az illetékkülönbözet kétszeresét megállapító elsőfokú határozat meghozatalára pedig 2008. szeptember 2. napján került sor, így tehát ebben az ügyben alkalmazni kell az illetéktörvény 23/A. § módosított
(7)bekezdését. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. A felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt megalapozott. Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvénynek (Itv.) a
- évi CXXVI. törvény (módosító tv.)
- §-ával megállapított 23/A. §
(7)bekezdése értelmében az ingatlan továbbértékesítésének megtörtént a vagyonszerzés illetékkiszabása bejelentésétől számított 2 éves határidő elteltét követően az állami adóhatóság a saját nyilvántartása vagy az ingatlanfekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján ellenőrzi. Amennyiben a továbbértékesítés nem történt meg, a megállapított illetékkülönbözet kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja. A módosító tv. 379. §
(2)bekezdése értelmében az Itv. 23/A. § módosított
(7)bekezdését azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a megszerzett ingatlan továbbértékesítésére, illetőleg annak igazolására nyitva álló határidő
- december 1-ig még nem telt el. Az vitathatatlan tény, hogy a felperes által megszerzett s…-i 025 hrsz-ú ingatlan továbbértékesítésére nyitva álló határidő
- november
- napját követő 15 elteltével lejárt. A módosító tv.
- §
(2)bekezdése azonban még egy határidőt megfogalmazott, amikor úgy rendelkezett, hogy a módosító tv-vel kialakított Itv. 23/A. §
(7)bekezdésébe foglalt rendelkezést azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a továbbértékesítésre megszerzett ingatlan továbbértékesítésének igazolására nyitva álló határidő 2007. december 31. napjáig még nem telt el. Az Itv. 23/A. §
(8)bekezdése értelmében a továbbértékesítés igazolására vonatkozó nyilatkozat a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig pótolható.
- december
- napjáig viszont az illetékügyben eljáró adóhatóság a felperes terhére az illetékkülönbözet kétszeresét fizetési meghagyással még nem állapította meg, ebből következően az Itv. 23/A. §
(8)bekezdésében az igazolás pótlására megállapított határidő még nem telt el, tehát a felperes ügyében is alkalmazniuk kell az Itv. 23/A. §
(7)bekezdésének a
- január
- napjától hatályos azt a rendelkezését, hogy a két éven belüli továbbértékesítés ellenőrzését az állami adóhatóságnak a saját nyilvántartása vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján kell ellenőriznie. Amennyiben az adóhatóság ezt az ellenőrzést elvégzi, úgy megállapíthatja, hogy a felperes a s…-i 025 hrsz-ú, továbbértékesítési célból vásárolt ingatlant a vásárlást követő 2 éven belül,
- december
- napján értékesítette, így vele szemben az Itv. 23/A. §
(7)bekezdése szerint az illetékkülönbözet kétszeresének kivetésére nincsen törvényes lehetőség. A fentiek szerint megállapított jogszabálysértés tényére tekintettel a bíróság az alperes határozatát, a kijavított elsőfokú határozatra kiterjedően, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 143. §
(1)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte. A pervesztes alperest a Pp. 79. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperesnek a perindítással felmerült perköltsége megtérítésére. Ezt a perköltséget a bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelt 3. §
(2)bekezdés a.) pontja alapján megállapítható összegnek a 3. §
(6)bekezdés szerinti mérsékelésével állapította meg, mert úgy találta, hogy a felperesi képviselő által elvégzett munkával ezt a csökkentett összegű perköltség áll arányban. A perben feljegyzett kereseti illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán a 6/
- (VI. 26.) IM. rendelet
- § alapján viseli az állam. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság kizárása a Polgári Perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
- február
- Dr. Takács László sk. bíró